Ugrás a tartalomhoz

História 1997-056

Burucs Kornélia , Burucs Kornélia , Burucs Kornélia , Burucs Kornélia

História

3. fejezet -

Társadalom, nevelés, mozgalom, 1919–1945. Adattár, 1919-1945

BURUCS Kornélia

Adattár, 1919–1945

1919. január 6. Szülei hatodik gyermekeként megszületik Dudás Juli, a Falum Galgamácsa c. visszaemlékezés szerzője. „Az első gyermeket megszülte édesanyám 1897-ben, aki sajnos csak 14 napot élt... Lett is egy évre 1898-ban, gyönyörű kislány, Erzsikének hívták, 7 éves korában meghalt torokgyíkban. A harmadik született 1906-ban, a negyedik 1907-ben, az ötödik 1908-ban, a hatodik (én) 1919. január 6-án. A harmadik gyermekük szintén kislány volt, ez is meghalt 7 éves korában. A negyedik is kislány volt, ez leesett a lócáról kiskorában, eltört a gerince, 25 éves koráig betegen élt. Bátyám, aki 1908-ban született, ez is fiatalember korában elhalálozott. Maradtam én...” – részlet az 1976-ban megjelent Falum Galgamácsa c. visszaemlékezésből.

március 26. Közzéteszik a Forradalmi Kormányzótanács (FKT) VII. számú rendeletét, amellyel megszüntette a törvénytelen gyermek fogalmát, s egyenjogúsította őket a törvényes házasságból született gyermekekkel. (Az 1920-ban tartott népszámlálás szerint az ország 8 millió lakosából 2,775 millió a 16 éven aluli gyermek, akiknek 10%-a házasságon kívül született.)

április 1. Közzéteszik az FKT nevelési és oktatási intézmények állami tulajdonba vételéről szóló XXIV. számú rendeletét.

április 16. Az FKT LX. számú rendeletével köztulajdonba veszi az anya- és gyermekvédelem, a közjótékonyság és a hadigondozás céljait szolgáló intézményeket.

április 18. A Közoktatásügyi Népbiztosság elrendeli az osztatlan népiskolák helyett a pedagógiai követelményeknek megfelelő hatosztályos, egységesített népiskolák felállítását.

április 26. Megjelenik az FKT LXXI. számú gyermekvédelmi rendelete. Kinyilvánítják: „A Tanácsköztársaság a gyermekek testi és lelki védelmét legfontosabb feladatának tartja. A bajokat megelőző gyermekvédelem leghivatottabb helye az iskola. Ezért a kormányzótanács az iskolában gyermekvédő gyámi állásokat rendszeresít.” Az iskolai gyámok feladata, a pedagógusokkal, az iskolaorvossal és a szülőkkel együttműködve, a gyermekek testi és lelki fejlődésének figyelemmel kísérése, s azok betegsége vagy erkölcsi veszélyeztetettsége esetén a szükséges intézkedések megtétele. A rendelet a gyermekotthonokat (internátusok) és a gyermeklélektani vizsgálatokat végző pedagógiai laboratóriumokat jelöli meg gyermekvédelmi intézményként. – Kihirdetik az FKT LXXII. számú rendeletét is, mely az erkölcsi romlás veszélyének kitett vagy társadalomellenes magatartást tanúsító gyermekek részére kisegítő szociális nevelést rendszeresít. Eszköze „nem a megtorlás, hanem a munkás életmódra nevelés útján történő megelőzés”, mely feladat ellátását a gyermekügyi bizottságokra bízza.

május 12. A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság 32. számú rendeletével valamennyi iskola és játékiskola (óvoda) mellett megszervezi a gyermekek kötelező egészségügyi vizsgálatát ellátó iskolaorvosi hálózatot; a fogorvosokat pedig kötelezték arra, hogy napi két órában az iskolás gyermekek fogait kezeljék (1919. március 29-én kelt rendelet).

június 5. A Közoktatásügyi Népbiztosság 36. sz. rendeletével felállítja az Országos Gyermeküdülési Hivatalt a tanköteles egészséges és beteg gyermekek üdültetésének egységes szervezésére, irányítására.

1919 ősze Megalakul a Magyar Cserkészszövetség. A mozgalom célja: komoly jellemnevelés, egészséges testedzés és gyakorlati ügyességfejlesztés által jó honpolgárokká nevelni a diákokat. (Az ifjúsági mozgalomnak 1922-ben közel 15 ezer, 1937-ben pedig már 54 ezer tagja volt.) A jellemnevelés alapja a 10 pontos cserkésztörvény: „l. A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond... 3. A cserkész, ahol tud, segít... 6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket... 10. A cserkész testben-lélekben tiszta.” A cserkészmozgalom résztvevői korosztályokba osztva folytatták a munkát: a 8 évesnél fiatalabb fiúk a farkaskölykök, a 8–10 évesek az apródok, a 10–12 évesek a kiscserkészek, s a 12–16 évesek a cserkészek. Különleges kiképzésben részesültek a vízi-, repülőcserkészek, valamint a regősök. A cserkészek a különböző cserkészpróbák révén nyerték el kiképzésüket. Az első 3 hónapi jelöltidő alatt az újoncpróbára készültek, megismerve a cserkésztörvényeket, a nemzeti jelvényeket, a helyes magatartás szabályait és a környéket, majd letették a fogadalmat. A második próba tárgyai: elsősegély, megfigyelés, tájékozódás, jeladás, ügyességek, tüzelés és főzés, közhasznú ismeretek, a harmadiké: táborozás, környék-, térkép- és időjárásismeret, próbakirándulás, életmentés, betegápolás, egészségvédelem, úszás, takarékosság, gyakorlati cserkészélet. A három fő próba letétele után kerülhetett sor az 50 különpróba közül némelyek letételére.

1920. február. S. A hágai Central Comité meghívására útnak indul az első magyar gyermekvonat Hollandiába. A tíz évig tartó külföldi gyermeküdültetés keretében közel 62 ezer vézna, vérszegény, beteges gyermek töltött el több hónapot holland, belga, svájci, svéd és angol családoknál. (A 100. gyermekvonat 1926. április 12-i indításánál megjelent Horthy Miklós, Izabella Auguszta fővédnöknő, József és Albrecht kir. hercegek.)

november New Yorkból elindul a Mar Cantabrico hajó, fedélzetén a nélkülöző magyarországi gyermekek megsegítésére az amerikai magyarok 16 241 ládát megtöltő szeretetadományaival. Az adományokat az Országos Gyermekvédő Liga osztotta szét a rászorultak között.

1921. július 28. Kihirdetik az iskoláztatási kötelezettség teljesítésének biztosításáról szóló 1921: XXX. törvénycikket. Az 1868. évi népiskolai törvény óta a tankötelezettségnek nem sikerült maradéktalanul érvényt szerezni. Az 1921. évi törvény ezért megerősíti: minden gyermek gondviselője (szülő, gyám, gazda), törvényi kivételektől eltekintve, köteles a gyermeket 6. életévének betöltését követően 9 tanéven át nyilvános iskolai oktatásban részesíttetni (6 tanév elemi népiskola, 3 tanév továbbképző [ismétlő] iskola). Az iskoláztatási kötelezettség magában foglalja a vasár- és ünnepnapi istentisztelet látogatásának kötelezettségét is. Igazolatlan mulasztásai esetén a gondviselőt megintik, pénzbírsággal, végül kihágás miatt 600 koronáig terjedő pénzbüntetéssel sújthatják.

szeptember 30. Kísérletképpen 10 fővárosi iskolában megkezdi működését az iskolanővéri intézmény. Az iskolanővéreknek szociális, karitatív és erkölcsvédelmi feladataik voltak.

december 31. Kihirdetik a testnevelésről szóló 1921: LIII. törvénycikket. A „testgyakorlatok” iskolai bevezetésére már az 1830-as évektől történtek szórványos kísérletek, melyek a kiegyezés után kaptak nagyobb lendületet: Eötvös József 1867-ben a középiskolai, 1868-ban a népiskolai és polgári iskolákban írta elő a testgyakorlást. Az 1873-ban kiadott vezérkönyv a testnevelés céljaként a szép testtartás, a testi fejlődés és egészség előmozdítását, az erő és ügyesség, az akaratszilárdság fejlesztését jelölte meg. Az 1890-es években a tornázáson kívül az atlétika, a játékok, az úszás és korcsolya is bekerült a testgyakorlás körébe. 1899-ben a VKM heti két órában szabta meg a testnevelési órák számát, s heti egy alkalommal kötelező szabadtéri játékot írt elő. A Tanácsköztársaság reformtervében már heti 3 tornaórát, 1–2 játékórát, s havi 1 napos kirándulás bevezetését tervezte. Az 1921: LIII. testnevelési törvény gondoskodni kívánt mindkét nembeli tanulóifjúság rendszeres testneveléséről, s a leventeegyesületek szorgalmazásával szervezni kívánta az iskolát elhagyó ifjúság testnevelését is. A városokat, községeket játszóterek, fürdők, uszodák stb. fenntartására, illetve támogatására kötelezi. Az 1925. évi tanterv a testnevelés céljaként az egészség, edzettség, az ügyesség tervszerű fejlesztését, az önfegyelem, az önálló cselekvésre és az összetartozásra való nevelést fogalmazta meg.

1922. február 25. Az 1884. évi ipartörvényt módosító I922: XII. törvénycikk korlátozza az elemi iskolába járó gyerekek tanoncként való foglalkoztatását. 12 év alatti gyermeket iparvállalatokban, ideértve azok irodáit is, sem tanonci, sem más minőségben alkalmazni nem szabad. Képesítéshez kötött iparban 12 éven felüli gyermeket csak tanszerződés alapján lehet foglalkoztatni; képesítéshez nem kötött munkát azonban bármely iparvállalatban végezhet. Pékiparban, szén- és fűtőmunkára, hajókon stb. gyermeket egyáltalán nem lehet alkalmazni.

az év folyamán Az Országos Gyermekvédő Liga, a Magyar Vöröskereszt Egyesület és az Országos Stefánia Szövetség megalakítja a Genfi Nemzetközi Gyermekmentő Egyesület Magyar Csoportját, a Magyar Gyermekmentő Szövetséget. Megállapodásuk szerint az anya- és csecsemővédelmet 3 éves korig a Stefánia Szövetség látja el, a Gyermekvédő Liga az iskolás gyermekek gondozásával foglalkozik, a Vöröskereszt Egyesület pedig az ismétlő iskolás és iskolából kikerült fiatalság védelmét vállalja.

1923. június 16. „A Gyermekért” Országos Gyermekegészségügyi Társaság rendezésében a budapesti Műcsarnokban megnyílik az I. Országos Gyermekügyi Kiállítás. A Műcsarnokban 3 hónapig nyitva tartó kiállításon az érdeklődők a gyermek testi fejlődésével, betegségeivel, nevelésével-oktatásával, anyagi-erkölcsi védelmét szolgáló intézményekkel és intézkedésekkel kapcsolatos anyagokat, továbbá a hazai ipar és kereskedelem gyermekek céljaira szolgáló termékeit (taneszközök, tápszerek, bútorok, gyermekápoló szerek stb.) tekinthették meg, valamint ugyanilyen témákban előadásokat hallgathattak.

az év folyamán Az Országos Stefánia Szövetség megindítja az ingyentej akciót, melynek során kétezer terhes és szoptatós anya, valamint kétezer csecsemő és három éven aluli kisgyermek napi 1 (később fél) liter pasztőrözött tejet, az egy éven aluli csecsemők pedig tejkészítményt kaptak.

1924. május 31. A 4300/1924. ME. számú rendelet értelmében 18 éven aluli fiatalkorúak részére nem lehet olyan mozgókép-előadást tartani, „amelyeknek tárgya, vagy cselekménye, vagy ezeknek egyes részei a serdülő fiatalság lelkületét, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsan befolyásolhatná, vagy képzeletük szertelen felcsigázására alkalmas”.

az év folyamán A népjóléti és munkaügyi miniszter 151 317/1924. számú rendelete szellemében a helyi hatóságok kötelesek a Stefánia Fiókszövetségek megalakulását szorgalmazni, a védőintézet felállításához helyiséget biztosítani, vállalni azok fűtését, takarítását, telefonköltségeit, továbbá részben vagy egészben előteremteni a védőnői illetményeket. – A gyermekek megsegítésére létrehozott nemzetközi unió kezdeményezésére a Népszövetség elfogadja a gyermek jogaira vonatkozó, öt elvet tartalmazó genfi nyilatkozatot. „I. elv: A gyermeket abba a helyzetbe kell hozni, hogy testileg, lelkileg szabályszerűen fejlődhessen... III. elv: Válságos időkben a gyermek legyen az első, akin segítünk... IV. elv: A gyermeket olyan helyzetbe kell hozni, hogy megkeresse a kenyerét, és védeni kell minden kizsákmányolással szemben.”

1925. március Budapesten az iskolai egészségvédelmi feladatok ellátására kísérletképpen 7 körzetben életbe lép az iskolaorvosi szolgálat, 1926-ban pedig valamennyi körzetben bevezetik. Az iskolaorvosi és egészségtanári intézményt már 1885-ben bevezették, a rendelkezés azonban papíron maradt, a hálózatot – évtizedekkel később – csak a fővárosban szervezték meg. Itt az iskolaorvos hatásköre 1927-ben, a tanonciskolák kivételével, az összes községi tanintézetre, 1933-tól pedig a tanonciskolákra is kiterjedt. Feladata: az iskolás gyermek egészségügyi és szociális gondozása, a tanulók egészségvédelmi ismeretekre való oktatása volt. Rendszeresen ellenőriznie kellett a tanulók egészségi állapotát, ruházkodását. Különös gondot viselt a fertőző betegségek terjedésének megelőzésére. Figyelemmel kísérte az iskolai helyiségek tisztaságát, fűtését, világítását, az iskola felszerelését. A 212/1939. közgyűlési szabályrendelet értelmében az iskolaorvosi hálózat a megelőzést szolgálja, s csak az igazoltan szegény tanulók gyógykezelését végzi. A szolgálat keretében iskolaorvosok, iskolai szakorvosok (szem-, fül-, orr-, gége-, bel-, ideg-, sport-és fogorvosok, bőr- és szívgyógyászok) és gondozónők működtek. Az iskolaorvosok munkáját az iskolanővérek segítették.

június 1. A szentendrei kincstári telepen megnyílik az első nagyobb szabású hazai gyermeküdülő-telep, ahol 3 hetes turnusokban 3 ezer gyermek pihenhetett.

július 1. A népjóléti miniszternek az állami gyermekmenhelyekbe való felvétel, a gondozási költségek viselése tárgyában kiadott 2000/1925. eln. számú rendelete a 15 éven aluliak tekintetében az anyagi mellett az erkölcsi elhagyottság fogalmát is bevezeti.

1926. március 24. Kihirdetik a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló (tanyasi) népiskolák létesítéséről szóló 1926: VII. törvénycikket. A központilag szervezett és államilag támogatott népiskola építési program az 1926. évi törvényre épül, jóllehet az akció már 1925-ben megindult. A program 5 év alatt ötezer tanyasi iskola felépítését tűzte ki célul. Az építkezéseket az Országos Népiskolai Építési Alap szervezte. Jelentősebb építkezések: kecskeméti, szegedi, debreceni tanyavilág; Nagykálló és Balkány körüli tanyavilág (Szabolcs m.); egri járás, letenyei járás (Zala m.). A VKM jelentése szerint 1928. március 1-jéig 2315 tanterem és 1130 tanítói lakás épült. Az ötezredik objektum szimbolikus átadására a szeged-rókusi elemi iskolában került sor 1930-ban.

az év folyamán Az Országos Gyermekvédő Liga Horányban megnyitja az Izabella-üdülőtelepet, 1929-ben pedig Farkasgyepün a Frigyes főherceg telepet. – Ez évben a 68 gyermeknevelő intézetben mindössze 2958 gyermek nevelkedett, a többi 38 ezer gyermek nevelőszülőkhöz volt kihelyezve.

1927. július 3. Kihirdetik az 1927: XIV. törvénycikket, mely a közszolgálati (állami, törvényhatósági, községi és egyházi tényleges vagy nyugdíjas) alkalmazottak kiváló erkölcsi magaviseletű és előmenetelű gyermekei számára tanulmányi ösztöndíjat biztosít.

1928. január 21. Az e napon kihirdetett 1928:V. törvénycikk rendelkezik a iparban és némely más vállalatnál foglalkoztatott gyermekek, fiatalkorúak és nők védelméről. 14 éven aluli gyermekeket a törvényben megjelölt üzemek, vállalatok körében nem lehet foglalkoztatni, s tilos éjjel dolgoztatni őket; gyermek- és fiatalkorúval tilos olyan munkát végeztetni, amely testi erejüket meghaladja, vagy egészségüket, testi épségüket, erkölcsüket, illetve fejlődésüket veszélyezteti.

az év folyamán A főváros iskoláiban bevezetik a tejtízóraiztatást, a gyenge testalkatú, vérszegény, valamint tuberkulózisra hajlamos gyermekek egészségének javítása végett pedig csukamájolaj-akciót szerveznek.

1930. Az Országos Közegészségügyi Intézet 1926-ban létesített egészségügyi mintajárásainak tapasztalataira alapozva szélesebb körben kibontakozik a Zöldkereszt-mozgalom. Az 1920-as években – a felső és középosztályok egzisztenciális gondjai miatt – a társadalmi alapon működő intézmények munkája akadozott. Ráadásul ezek a szervezetek zömmel a városokban működtek. A falusi gondozási tevékenység első lépéseként néhány mintajárásban felállították a tisztiorvos által vezetett egészségvédelmi szolgálatot, mely anya- és csecsemővédelemmel, az iskolás korú gyermekek védelmével, a gümőkór, a nemi betegségek, a trachoma és malária elleni küzdelemmel, valamint a népélelmezés kérdésével foglalkoztak. A falvakban zöldkeresztes védőnők látogatták a családokat. A 730/1940. BM. számú rendelet az anya- és csecsemővédelmet 1941. január 1-jétől országosan a zöldkeresztes szolgálat feladatkörébe utalta. Az anya- és csecsemővédelmi tevékenység hatékonyságát azonban korlátozta, hogy a Zöldkereszt működése a falusi lakosság alig több mint harmadára terjedt ki.

1933. március 4. A 2600/1933. ME. számú rendelet a négynél több gyermekes családfőt megillető adókedvezményekről rendelkezik. E szerint az 5–6. gyermek után 200–200 P-vel, minden további gyermek után még 300 P-vel csökkentheti adóalapját az adóalany. Meghatározott esetekben a föld-, ház- és általános kereseti adóból, valamint az ezek után járó állami, törvényhatósági és községi adókból is mérséklés illeti meg.

1934. A gyermeklélektan tudományos művelésére Schnell János vezetése alatt megalakul a M. Kir. Gyermeklélektani Intézet, mely elméleti munkássága mellett szegény gyermekek számára ingyenes nevelési és pályaválasztási tanácsadót tartott fenn.

1936. május 19. Az 1936: IX. törvénycikk 18. §-a kötelezővé teszi a diftéria elleni védőoltást.

július 15. Az 1936: XXIII. törvénycikk és az 1030/1936. BM. számú rendelet módosítja az 1891. évi kisdedóvásról szóló törvényt. Arra hivatkozva, hogy a kisdedóvás már nem annyira a középosztály, mint inkább a szegényebb néprétegek szülői felügyelet nélkül maradó gyermekeinek gondozását ellátó szociális intézmény, a 3–6 éves korú gyermekek egész napos felügyeletét, gondozását ellátó kisdedóvókat, gyermekotthonokat – a tanfelügyelő nevelésügyi ellenőrzésének fenntartása mellett – szociális és egészségügyi intézményekké szervezik át, az ezek feletti ellenőrzést pedig a Belügyminisztérium hatáskörébe utalják. A törvény szorgalmazza a napközis óvodák és napközi otthonok szervezését is. (A Falu Szociális Alap 400 ezer P-nél több támogatást nyújtott falusi óvodák bővítésére, míg a visszacsatolt vidékeken a „Magyar a magyarért” mozgalom karolta fel a napköziotthonos óvodák kialakítását. Az átalakítás, bővítés, felszerelés átlagosan 4700 P-be került.)

1938. december 30. Kihirdetik az 1938: XXXVI. törvénycikket, mely az iparban, kereskedelemben, bányászatban, kohászatban foglalkoztatott napszámosok, munkások, altisztek és iparossegédek számára gyermeknevelési pótlékot biztosít. A havi 5 pengős járulékot a gyermek 14. életévének betöltéséig folyósítják.

1939. augusztus 14. Az 1940: XXIII. törvénycikk alapján létrejön az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA), mely a sok- (négy-, illetve ennél több) gyermekes családok intézményes támogatását s a gyermekvédelem feladatainak ellátását tűzte ki célul.