Ugrás a tartalomhoz

História 1992-056

Borsányi László , Burucs Kornélia , Burucs Kornélia , Kalmár János , Székely György , Niederhauser Emil , Hegyi Klára , Ecsedy Csaba , Wojtilla Gyula , Jamadzsi Maszanori , Glatz Ferenc , Vörös Károly , Maróti Egon , Maróti György , Riklin, Alois , Juhari Zsuzsa , Pach Zsigmond Pál , Németh György , Tóth István György , Zinner Tibor , Hajdu Tibor , Hanák Péter

História

29. fejezet -

Életrajzok. Lazar Brankov, Cseresnyés Sándor, Décsi Gyula, Farkas Mihály, Péter Gábor, Rajk László, Stolte László, Szõnyi Tibor, Szücs Ernõ

Szereplők

LAZAR BRANKOV (Óbecse, 1912 –) A budapesti jugoszláv nagykövetség volt ügyvivője. 1948 őszén politikai menedékjogot kért Magyarországon. 1949 februárjában Moszkvában egy jugoszláv emigráns kormányjellegű szervezet létrehozásáról tárgyalt. 1949. júliusában letartóztatták, de nem tudták rávenni egy koncepciós perben való „főszerep” vállalására. Fizikailag nem bántalmazták. A szovjetek átadták a magyar hatóságoknak, a bíróság életfogytiglani fegyházra ítélte. 1956 áprilisában szabadult, októberben elhagyta Magyarországot. Franciaországban telepedett le. Kérésére a Legfőbb Ügyészség 1987 nyarán igazolta, hogy a magyar törvények értelmében nem minősül büntetett előéletűnek.

CSERESNYÉS SÁNDOR (Temesvár, 1909 – Bp. 1971) Újságíró. A spanyol polgárháborúban való részvétele után a franciák internálták. 1946 októberéig az angol hadseregben szolgált, s adatokat adott át a jugoszláv államvédelmi hatóságok számára is. Rövid jugoszláviai tartózkodás után hazatért és 1947 januárjától a Belügyminisztérium központi sajtóosztályának vezetője lett. 1949 májusában letartóztatták és 6 évi kényszermunkára ítélték. Az 1955. évi perújítás nyomán büntetését 4 évi börtönre módosították. 1963-ban rehabilitálták.

DÉCSI GYULA (Szentgotthárd, 1919 –) 1945–50 között a politikai rendőrség munkatársa, 1950–52-ben igazságügyi államtitkár, majd a miniszter első helyettese. 1952 novemberétől 1953 februárjáig igazságügy-miniszter. 1953. január 13-án letartóztatták (a Péter Gábor és társai elleni perben szerepelt). 1953-ban – törvénytelenül – 9 évi börtönre ítélték, büntetését az 1957. évi perújítást követően 8 évre csökkentették. Nyugdíjazásáig az Akadémiai Kiadó szótárszerkesztőségének vezetője volt.

FARKAS MIHÁLY (Abaújszántó, 1904 – Bp. 1965) Nyomdász. 1921-től a csehszlovák kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetője, 1929–37 között a Kommunista Ifjúsági Internacionálé titkára. 1944 végén hazatért, nemzetgyűlési képviselő lett. Az MKP KV, majd a PB és a Titkárság tagja, 1946 végétől a párt főtitkárhelyettese. 1953 augusztusától az MDP KV titkára, 1948–53 között honvédelmi miniszter. 1955-ben a törvénysértő perekben játszott szerepe miatt kizárták a KV-ből. 1956. október 13-án letartóztatták és 1957-ben 14 évi börtönre ítélték. 1960. április 1-jén egyéni kegyelemmel szabadult, ezután kiadói lektorként dolgozott.

PÉTER GÁBOR (Újfehértó, 1906 –) Szabósegéd. 1941-től 1953-ig a kommunista párt (KMP, KP, MKP, MDP) tagja. 1945 januárjától a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága politikai Rendészeti Osztálya, a budapesti Államvédelmi Osztály (ÁVO), majd a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága (ÁVH) vezetője lett. Döntő szerepet játszott a korszak törvénysértő pereinek előkészítésében, a kegyetlen vizsgálati és vallatási módszerek alkalmazásában. 1953. január 3-án letartóztatták és egy anticionista, antiszemita koncepciós kémper keretében életfogytig tartó börtönre ítélték. Ezt az 1957. júniusi perújítás nyomán 14 évi börtönre módosították. Egyéni kegyelemmel szabadult 1960. áprilisi 1-jén. Nyugdíjazásáig könyvtárosként dolgozott.

RAJK LÁSZLÓ (Székelyudvarhely, 1909 – Bp. 1949) 1930-ban magyar–francia szakos egyetemi hallgatóként bekapcsolódott az egyetemi ifjúság kommunista szervezkedésébe. 1932-ben és 1933-ban bíróság elé állították. 1936-ban Csehszlovákiába, majd Spanyolországba ment. A spanyol polgárháború után Franciaországba internálták. 1941-ben németországi munkatáborba került, ahonnan megszökött és hazatért. 1944 decemberében Sopronkőhidára, majd újra Németország hurcolták. 1945 májusában hazatért. Nemzetgyűlési képviselő lett. 1945–49 között az MKP, majd az MDP KV és PB tagja, főtitkárhelyettes. 1946–48 között belügyminiszter, 1948 augusztusától külügyminiszter. 1949 májusában letartóztatták, koncepciós per során halálra ítélték és kivégezték. 1955-ben rehabilitálták.

STOLTE LÁSZLÓ (Nyíregyháza, 1910 –) író, publicista. Az 1930-as években az egyetemi hallgatók kommunista szervezkedésének egyik vezetője Budapesten. 1949 júniusában szovjet elhárítók fogták el Bécsben és Magyarországra szállították. 1951-ben életfogytig tartó börtönre ítélték. Perújítás során a Legfelsőbb Bíróság büntetését 9 évi börtönre módosította. 1956-ban külföldre távozott.

SZŐNYI TIBOR (Bp. 1903 – Bp. 1949) Orvos. 1930-tól a KMP tagja. 1932-től külföldön (Ausztria, Csehszlovákia, Svájc) végzett pártmunkát. 1945 után az MKP KV Szervező Bizottság Titkárságát, majd a KV káderosztályát vezette. A KB és a Szervező Bizottság tagja. Koholt vádak alapján 1949 májusában letartóztatták, halálra ítélték és kivégezték. 1955 novemberében rehabilitálták.

SZÜCS ERNŐ (Győr, 1908 – Bp. 1950) Péter Gábor helyettese. Felelősség terheli a korszak koncepciós pereiben alkalmazott kegyetlen vizsgálati módszerekért. 1950 nyarán a katonai elhárítás vezetőjévé nevezték ki. Szeptember 23-án, mint állítólagos angol kémet, letartóztatták. A brutális bántalmazásba belehalt.