Ugrás a tartalomhoz

História 1992-01

Glatz Ferenc , Hóvári János , Engel Pál , Kovács Éva , Hegyi Klára , Szakály Ferenc , Heckenast Gusztáv , Kovács Éva , Szász Zoltán , Palovics Lajos , Zinner Tibor , Oplatka, Andreas , Sipos András , Glatz Ferenc , Békés Csaba , Bach Melitta , Lackó Mihály

História

8. fejezet -

Temesi bánság 18–19. század

KOVÁCS Éva

Temesi bánság

A Temesi bánság (német nevén Bánát) a századfordulós Temes, Torontál, Krassó-Szörény vármegyék és környékük területét foglalta magába. Ez a tartomány a mohácsi csatavesztés után török uralom alá került. Több mint másfél száz éves török fennhatóság végén az 1718-ban között pozsareváci békében a Porta lemondott a Temesköz birtokáról, ami a magyar király uralma alá került. III. Károly a visszaszerzett területet nem csatolta Magyarországhoz, hanem 11 vidékre osztotta fel, s Temesi bánság néven a bécsi kormányzatnak rendelte alá. A bánság ezután a kormányzatnak alárendelt Bánsági Igazgatóság által katonailag kormányzott terület volt.

Mária Terézia 1751-ben 8 vidéket kivett a katonai kormányzat fennhatósága alól, s azokat polgárilag abszolút módon kormányozta. A maradék 3 vidékből Bánsági katonai határőrvidéket szervezett.

A magyar rendek az országgyűléseken többször tiltakoztak a bánsági területek ezen „alkotmányellenes” állapota ellen, s követelték a tartomány Magyarországhoz csatolását.

Mária Terézia az 1778. évi királynői rendeletében teljesítette kérésüket és a polgári igazgatás alatt lévő területet Magyarország közigazgatási szervezetébe visszacsatolta. (E területekből alakultak Torontál, Temes és Krassó vármegyék.) A Bánsági határőrvidék továbbra is a bécsi Haditanács fennhatósága alatt maradt.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után ismét elszakították a bánsági részeket Magyarországtól, és Szerb vajdaság, valamint Temesi bánság néven Ausztria koronatartományává tették. Ferenc József 1860. évi Októberi Diplomájában újra elrendelte Magyarországhoz való csatolását, így e területen a vármegyék ismét megalakultak.

1873-ban, a XXVI. tc. alapján a Bánsági határőrvidéket is polgári közigazgatás alá vonták. A bánsági ezredek legnagyobb része Torontál megyéhez, kisebb részük Temes illetve Szörény megyéhez került.