Ugrás a tartalomhoz

História 1991-056

Glatz Ferenc , Gergely Jenõ , Balogh Margit , Rosdy Pál , Csohány János , Benda Kálmán , Balogh Júlia , Szigeti Jenõ , Katz, Jakob , Ólmosi Zoltán , Balogh Margit , Varga György, T. , Gergely Jenõ , Glatz Ferenc , Havas László , Held József , Stark Tamás , Glatz Ferenc , Fodor István , Vörös Károly , Lakner Judit , Dózsa Katalin, F. , Maróti Egon , Vass Henrik , Kovács Éva , Sándor Pál , Borus József , Péter Katalin

História

20. fejezet -

Õstörténet, 1991

G[LATZ Ferenc]

Őstörténet, 1991

A sztálini szovjet katonai és politikai zóna Összeomlása, az 1989–90. évi átalakulások a közép európai térségben ismét életre keltették a régi típusú nacionalizmusokat. A térség politikusai a szovjet rendszer összeomlása után nagy sietséggel élesztik újjá az 1949 előtti politikai kereteket. A tömegek nagy mohósággal vetik rá magukat az 1949 előtti, a kötelező politikai internacionalizmus előtti, tudati morzsákra. Nem utolsó sorban a szovjet rendszer által félresöpört ősi romantikus nemzettudat morzsáira. Ahogy sok helyütt a politikusok, úgy sok helyütt a tömegek is megfeledkezni látszanak, hogy az 1949 előtti állapotok nem valami paradicsomi viszonyok voltak Közép-Európában. S megfeledkezni látszanak: nekünk nem a negyven évvel ezelőtti helyi viszonyok visszaállítása és visszaálmodása a célunk, hanem a felzárkózás a mai Európához. A legmélyebben sértett idősebb generációknak sincs joguk, hogy fiatalkoruk maradéktalanul szépnek tűnő magatartásformáit, politikai normáit újraéleszteni akarják változatlan formában. S ajánlják azt mindenre alkalmas gyógyírként a fiatalságnak. A fiataloknak akiknek a következő évtizedeket meg kell élniük – és e térségben kell megélniük.

A térség romantikus nemzettudatainak egyik „legszilárdabb” építőeleme a népi származástudat. Bizonyítani, hogy a mai nemzetet alkotó népesség minél régebben („ősidőktől”) ugyanazon a területen élt, amelyen elhelyezkedik a mai nemzet mai állama; bizonyítani, hogy szeretett nemzetünk csak vitéz, bátor ősökre tekinthet vissza, sőt mai nemzetünk szinte változatlanul állt a történelem viharaiban. A régi, ősi mivoltunk (az anciennitás) immár mulatságosan (vagy szomorúan) lesz minőségi mérce. Mindez gyakran ahelyett, hogy jelenbéli tettek, hasznosság alapján mérnénk egyéneket, népcsoportokat.

A História 1989/4. számában összeállítást adtunk közre a magyar őstörténet tárgyköréből. Azóta szerkesztőségünk további kéziratokat kért és kapott az őstörténet magyarországi legjobb szakértőitől. A következő számainkban egymást követően adjuk azokat közre…

És még valami. Szomszédaink hibáit nem követni kell s még csak nem is – ősi jó tulajdonságunk – fennhangon bírálni. A magunk meglévő és lehetséges hibáitól kell megszabadulnunk, a magunkról és a környező világról gondolkodás egészséges, korszerű kereteit kimunkálni.