Ugrás a tartalomhoz

História 1991-04

Glatz Ferenc , Sipos Péter , Gáti, Charles , Petõ Iván , Dózsa Katalin, F. , Burucs Kornélia , Galickij, V. P. , Nemeskürty István , Held József , Zinner Tibor , Nagy Bertalan , Pál Csaba , Szinai Miklós

História

2. fejezet -

Az 1960. év históriája

Az 1960. év históriája

január 1. Népszámlálás Magyarországon. Az ország lakosságának száma 9 977 870 fő.

január 4. Stockholmban az EGK ellensúlyozására megalakul az EFTA, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, amely fontos lépés az európai egységesülési törekvésekben. Alapító tagjai: Ausztria, Dánia, Nagy-Britannia, Norvégia, Portugália, Svájc és Svédország. A szerződés május 3-án lép életbe. A tagországok szabadkereskedelmi övezetet hoznak létre, fokozatosan megszüntetik az ipari termékek vámjait, az importkorlátozásokat. (A másik európai csúcsszerv, az EGK, azaz az Európai Gazdasági Közösség 1957. március 25-én jött létre, 1958 márciusában erre épülve alakult meg az Európa Parlament Strasbourgban.)

január 5. A Nők Lapja levelezési rovatából: „Kozmetikust szeretnének – legalább egyet, de inkább kettőt – a püspökladányi lányok, asszonyok. Debrecenbe kell utazniuk, ha kozmetikai kezelést akarnak. Ez is a fejlődéshez tartozna, ma már falun is igényesek a nők – írja Rácz Dánielné püspökladányi tsz-tag.”

január 10. A 15 éves lakásépítésí program (1002/1960. számú kormányhatározat) 1 millió lakás építését irányozza elő, 600 ezret állami, 400 ezret magán kivitelezésben. (A 1961–1975 között felépült valóban 1 millió 47 ezer lakás, melyből 354 ezer [33,8%] készült állami; 693 ezer [66,2% pedig magán kivitelezésben.) Közzéteszik a 3/1960. számú kormányhatározatot, mely a lakás nem megfelelő kihasználtsága esetén lakbérpótlékot állapít meg és rendelkezik az albérleti díjakról.

január 14. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ülésén Ny. Sz. Hruscsov bejelenti a szovjet hadsereg létszámcsökkentését 1,2 millió fővel, s egyben említést tesz egy „hihetetlen erejű” új szovjet fegyverről.

január 15. Személyi változások a Münnich-kormányban. A kormány összetétele 1960. január 1-jén: Münnich Ferenc a Minisztertanács elnöke; Antos István pénzügy; Apró Antal a Minisztertanács első elnökhelyettese; Benke Valéria művelődésügy; Biszku Béla belügy; Czottner Sándor nehézipar; Csergő János kohó- és gépipar; Doleschall Frigyes egészségügy; Dögei Imre földművelésügy; Incze Jenő külkereskedelmi; Kádár János államminiszter; Kállai Gyula államminiszter; Kisházi Ödön munkaügy; Kossa István közlekedés- és postaügy; Kovács Imre élelmezésügy; Marosán György államminiszter; Nagy Józsefné könnyűipar; Nezvál Ferenc igazságügy; Révész Géza honvédelmi; Sík Endre külügy; Tausz János belkereskedelmi; Trauttmann Rezső építésügyi miniszter; Kiss Árpád az Országos Tervhivatal elnöke. A felmentett Kállai Gyula, Marosán György és Dögei Imre helyébe az Elnöki Tanács Kállai Gyulát a Minisztertanács első elnökhelyettesévé, Losonczi Pált földművelésügyi és Nyers Rezsőt (a január 5-én meghalt Antos István helyébe) pénzügyminiszterré nevezte ki. Figyelemre méltó, hogy Marosánnak a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság után a kormányból is távoznia kellett, míg az 1956-ban már szerepet kapott Nyerset miniszterré nevezték ki.

február 4. A szocialista mezőgazdasági program keretén belül célul tűzik ki, hogy a mezőgazdasági dolgozók részére az ipari munkásokkal – azonos feltételeket teremtsenek. Közzéteszik a 6/1960. számú kormányrendeletet a termelőszövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékáról. Ebben a speciális nyugdíjformában azon idős, munkaképtelen tsz-tagok részesülnek, akik koruknál stb. fogva már nem tudják megszerezni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges időt. Az öregségi és munkaképtelenségi járadék összege havi 260 Ft. (Az ;,öregkor” kezdete a férfiaknál 70, nőknél 65 év.)

február Az MSZMP ülésein foglalkozik a mezőgazdasági szektor átszervezésével. A siettetett tsz-szervezés eredményeként 380 ezer parasztember belépésével a tsz-földek aránya 56%-ra emelkedett. Az NDK-ban 1960, április 4-én jelentik be: befejeződött a mezőgazdaság teljes kollektivizálása.

március 14. Először találkozik az NSZK és Izrael kormányfője New Yorkban.

április 1. Az Elnöki Tanács 1960:10. számú törvényerejű rendelete Magyarország felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából kegyelemben részesíti az 1960. márc. 31. előtt javító-nevelő munkára ítélteket; eltörli a szabálysértési büntetéseket; megszünteti az internálást, s 1960. jún. 30-i határidővel feloszlatja az internálótáborokat. Kiszabadulhatnak az egy évet meg nem haladó büntetést kapott anyák – ha 10 évesnél fiatalabb gyermekük van –; szabadlábra kerülnek – amennyiben büntetésük felét letöltötték az 1952. dec. 31. előtt elítélt háborús és népellenes bűnösök. Az Elnöki Tanács felfüggeszti azon elítéltek büntetésének végrehajtását, akiket a bíróság 1957. máj. 1. előtt elkövetett államellenes bűncselekmények miatt 6 évet meg nem haladó börtönbüntetésre ítélt. Egyéni kegyelemmel – ítéletének felfüggesztésével, tehát nem eltörlésével – szabadul ekkor Déry Tibor, Donáth Ferenc, Jánosi Ferenc, Váradi Gyula illetve Farkas Mihály és Farkas Vladimír. (A História következő számában közli az 1960. évi márc. 30-i KB ülés anyagát a kegyelmezésről. Az ehhez készített bevezető – szerzője Zinner Tibor – adatai szerint 1960. ápr. 1-jén az 1956. évi tevékenység miatt börtönbe zártak közül 503 fő szabadul.

április 14. A. Szukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke 4 napos látogatásra Magyarországra érkezik. A Szovjetunió nyitása az ún. 3. világ országai felé, ami magával vonja a szocialista országok külpolitikájának aktivizálását az afrikai, Indiai térség iránt.

május 1. Hatályba lép a Polgári Törvénykönyv, az Elnöki Tanács 1960:11. számú törvényerejű rendelete, A kor felfogása szerint ez előrelépés az 1949–1956 közötti jog nélküli állapothoz. – Váratlan incidens szakítja meg az atomhatalmak közeledését: a szovjet honvédelem Szverdlovszk közelében lelő egy U-2 típusú amerikai kémrepülőgépet. A Szovjetunió május 10-i tiltakozó jegyzékéből: „Az adatok teljesen megcáfolják az USA külügyminiszterének azt a koholt magyarázatát, amely szerint a repülőgép a török–szovjet határ hosszában magaslégköri meteorológiai megfigyeléseket végzett. A gép pilótája szovjet fogságba esett. Kiderül: a kölcsönös bizalom helyett a kölcsönös bizalmatlanság még a politika alapja. Meghiúsul a május 16-ra tervezett párizsi nagyhatalmi csúcsértekezlet is. Szakítás Kína és a Szovjetunió között.

május 7. A 79 éves Vorosilov marsallt a – aki régi konzervatívnak számít – az 53 éves Leonyid Brezsnyev, a technokrata hírében álló politikus váltja fel a szovjet kollektív államfői testület elnöki tisztében.

május 11. D. D. Eisenhower sajtóértekezlete: „…elnökségem kezdete óta adok ki utasításokat, hogy minden lehetséges módon folyjék az USA és a szabad világ megvédéséhez szükséges információk beszerzése a meglepetésszerű támadás elhárítására és hatékony védelmi intézkedések foganatosítása céljából.”

május 12. Ünnepi közgyűlés az ELTE fennállásának 325. évfordulóján.

május 17. Az Elnöki Tanács fölmenti Révész Géza honvédelmi minisztert és kinevezi moszkvai nagykövetté, Czinege Lajos alezredest előlépteti altábornaggyá, és megválasztja honvédelmi miniszterré. (Czinege 1986-ig maradt miniszter.)

május 19. Bemutatják a Két emelet boldogság című filmet. Rendező: Herskó János.

május 23. Ben Gurion izraeli miniszterelnök bejelenti, hogy az izraeli titkosszolgálat Argentínából elrabolta a zsidók kiirtásának fő szervezőjét, Adolf Eichmann volt SS-vezetőt.

május 29. Az Ünnepi Könyvhét alkalmából 57 könyv jelenik meg, ebből 43 magyar szerző tollából, közöttük: Barabás Tibor Egy címíró emlékiratai. Regény; Darvas József: Országúton, városon. Riportok, cikkek; Dobozy Imre; Tegnap és ma. Regény és elbeszélések; Hatvany Lajos: Irodalmi tanulmányok.

június 13. A Pravdában cikk jelenik meg a kínai ultrabalos tendenciák veszélyeiről.

június 29. Az MSZMP KB határozata az építő- és építőanyag-ipar, a vegyipar fejlesztéséről és a vidéki ipartelepítési programról. A vegyipar átlagosnál gyorsabbra előirányzott növekedését a határozat a mezőgazdaság kollektivizálásának következményeivel (műtrágya és növényvédő szer iránti szükséglet), a műanyag- és műszáltermelés fokozásinak szükségességével valamint a gyógyszer-, gumiabroncs-, szintetikus mosószer, lakk- és festékgyártás korszerűsítésével indokolja,

július 11. Az új alkotmány hatályba lépésével Csehszlovákiát Szocialista Köztársasággá kiáltják ki (eddig Csehszlovák Köztársaság volt).

– Az alig 10 napja függetlenné vált belga gyarmat, Kongó Katanga tartományában, Csombe deklarálja a Kongótól való elszakadást és az önálló állam megalakítását. Lumumba, a központi kormány miniszterelnöke a Szovjetunióhoz fordul segítségért. Polgárháború bontakozik ki. 14-én Mobutu hadsereg-főparancsnok veszi át a hatalmat Kongóban.

július 17. Dunaújvárosban felavatják a meleghengerművet.

augusztus 25–szeptember 11. A római XVII. nyári olimpián a magyar sportolók 6 arany-, 8 ezüst- és 7 bronzérmet szereztek. Olimpiai bajnokok: Kárpáti Rudolf (vívás, kard egyéni), Delneky Gábor, Gerevich Aladár, Horváth Zoltán, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Mendelényi Tamás (vívás, kardcsapat), Németh Ferenc (öttusa, egyéni), Balczó András, Nagy Imre, Németh Ferenc (öttusa, csapat), Parti János (kenu egyes, 1000 m), Török Gyula (ökölvívás).

szeptember 1. Magyarország és Csehszlovákia között megszűnik a vízumkényszer.

szeptember 14. Paul Robeson világhírű amerikai néger énekes európai körútja során többnapos vendégszereplésre Budapestre érkezik.

szeptember 23. Az ENSZ közgyűlésének általános ügyrendi bizottsága ismét napirendre tűzi a magyar kérdés”-t. Kádár János a Baltyika nevű szovjet hajón, Hruscsov, Zsivkov és Gheorghiu Dej társaságában – mint egy „külpolitikai aktivizálódásként” is – New Yorkba utazik. Október 3-i felszólalásában Kádár tiltakozik azon kijelentések ellen, melyek „a nemzetközi reakció erői által külföldről szervezett ellenforradalmi puccsot” nemzeti felkelésként értékelik.

szeptember 28. A József Attila-lakótelep avatása: a budapesti volt Valéria-telep helyére épült új lakónegyedet József Attiláról nevezik el.

október 5. Ismét kulturális magyar irodalmi magazin jelenik meg angol nyelven, hogy jelképezze az 1950-es évek elzárkózásának megtörését. Megindul a New Hungarian Quarterly című angol nyelvű magyar folyóirat. Szerkesztő Boldizsár Iván.

október 8. A mosógépek terjedéséről ír egy hetilap. A Vas megyei Kemenesalján „a Haladás Termelőszövetkezet úgy segít asszonytagjain, hogy 6 mosógépet vásárolt nemrégen, s azokat bárki használhatja. Nap mint nap úton vannak a gépek, szívesen használják az asszonyok, mert így több idejük jut – amire eddig sok nem jutott – pihenésre és szórakozásra.”

Ezer lakosra jutó háztartási gépek állománya

Megnevezés

1958

1960

1965

Porszívó

10,7

45,1

Padlókefélő

2,0

45,2

114,3

Hűtőszekrény

25,1

– Újsághirdetés: „Már kapható elektromos hallókészülék, ára: 1750 Ft

október 28. A budapesti Madách Színház bemutatja Arthur Miller: Pillantás a hídról című darabját.

október 29. Önkiszolgáló üzletek megjelenése! A Képes újság beszámol arról, hogy Gyulán „önkiszolgáló és önkiválasztó neonfényes üzletek sorakoznak egymás mellett… Boldog a vevő, mert fele annyi idő alatt vásárolhatja meg, ami kell, és az eladó is, hiszen az áru kínálja és eladja önmagát Az új kiszolgálási formában működő boltok már 1958-ban megjelentek (200 üzlet átalakításával), de a nagyarányú fejlesztés 1959 elején indult meg állami és szövetkezeti támogatással. (1961 végén az önkiszolgáló üzletek száma meghaladta a 3100-at, 1962 után azonban a kereskedők részéről megnyilvánuló ellenérzés – az elharapódzó lopások – miatt a fejlődés lelassult. 1963 végére a bolthálózat kb. 13%-a volt önkiszolgáló.)

november 5. A háztartásokban hódít a műanyag. „Műanyagból készült minden, a fali sótartó, a tál, a jól záródó doboz ás a két újszerű kanál is… Falra akasztható műanyag szeméttartó veder. Jól tisztítható, pontosan záródik. Nemcsak praktikus, csinos is” – írja a Képes Újság. – Kuplé a pesti utcán: Nejlon már a facipő, nejlon a kabát / Nejlon gólya hozza már a nejlon kisbabát) – A magnetofon-kultúra tért hódít a házasságkötés szertartásánál is. Újságcikk számol be arról, hogy Hódmezővásárhelyen korszerűsítették az esküvőket. „Magnetofonra veszik a fogadalmat, az »igent«, amit olyan meghatódottan, örökre szólóan mond menyasszony is, vőlegény is. A rövid magnószalagot ajándékba kapja az új pár, s rajta emlékeztetőül az ünnepélyes ígéretet, amely – reméljük nemcsak a technika jóvoltából örökké tartó igenné válik.”

november 7. A csuklós autóbusz, azaz a „hernyóbusz” megjelenik Budapesten.

november 8. Az amerikai elnökválasztáson minimális többséggel a demokrata J. F. Kennedy győz a republikánus R. Nixonnal szemben.

november 10–december 1. 81 kommunista és munkáspárt moszkvai értekezletén megvitatják a nemzetközi élet és a kommunista világmozgalom időszerű kérdéseit.

november 19. A házgyári, kisméretű, de komfortosnak nevezett lakások kormányprogramjához idomul a bútoripar is. Hirdetés az újpesti Bútorgyár Varia-bútorairól, melyek „kis lakások méreteihez alkalmazható, kellemes világos színű és igen jó minőségű darabok… A választék igen bőséges: 16-féle készül az új bútortípusból.”

december 10. Tudósítás: „Csak az első napokban volt szenzáció Tiszasorjánban is a villany. Most már természetes, hogy egy kattanás és világos a lakás.” Az 1949 óta futó villamosítási program valójában most ér végső szakaszába.

december 14. ENSZ-határozat Genfben a gyarmati rendszer mielőbbi és feltétel nélküli megszüntetéséről: „Minden népnek joga van az önrendelkezésre, s ennek a jognak értelmében szabadon határozza meg politikai helyzetét, és valósítja meg gazdasági, társadalmi és, kulturális fejlődését.”

december 17. Magyarországon is megjelenik a grillsütő. Újsághirdetés: „Egyike a legkisebb elektromos háztartási gépeknek a grillsütő. Infravörös sugárzó fűtőteste zsír nélkül süt, fogyókúrásoknak különösen ajánlható.”

december 20. A 9/1960. számú egészségügyi miniszteri rendelet kötelezővé teszi a lakosság évenkénti tüdőszűrését.

Tüdőgondozás

TBC-gondozóintézetek száma

1960 187

1965 193

1968 190

december 24. Romániában közigazgatási módszerekkel folyik a magyarság visszaszorítása az állami életből. A Magyar Autonóm Tartomány területéből leválasztott Háromszék és Csík egy részét, valamint Dicsőszentmárton, Marosludas, Sármás környékét Maros-Magyar Autonóm Tartomány néven egyesítik. (Az új közigazgatási egységben a magyarság aránya a korábbi 77,3%-ról 62%-ra csökkent.).

december 31. Állami bankkölcsön – először a szocialista országokban – a magánlakás-építkezésekhez. A pénzügyminiszter 15/1960. számú rendelete értelmében az új családi ház építésére a jóváhagyott költségvetés végösszegének 75%-áig – de Budapesten és a megyei jogú városokban maximum 80 ezer, egyéb városokban és a kijelölt községekben 70 ezer, másutt 50 ezer forintig – adható OTP-kölcsön.

december A tv-előfizetők egyre növekvő száma miatt a tv „Hétköznapi tanácsok című műsorában arról is szándékozik beszélni, hogyan kell helyesen ki- és bekapcsolni a tv-t, hogyan kell helyesen beállítani a képet”. – Gazdaasszony-körök alakulnak Borsodban, ahol „sütést-főzést, szabás-varrást, játékkészítést, kézimunkát tanul vagy ötezer asszony”.

Az év folyamán A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a szocialista szektor részaránya az ipari termelésben 98%, a mezőgazdaságban 87,2%. A munkások havi átlagkeresete az állami iparban 1486 Ft-ról 1574 Ft-ra, az állami építőiparban 1513 Ft-ról 1577 Ft-ra emelkedett, Az 1000 Ft-nál kevesebbet keresők aránya 2,9%.

Összeállították: Burucs Kornélia, Demeter Zsuzsanna, Dömötörfi Tibor, Glatz Ferenc, Pótó János, Stefány Judit, Szabó Róbert, Tomsics Emőke