Ugrás a tartalomhoz

História 1990-01

Glatz Ferenc , Kovács Tibor , Kertész István , Szakály Ferenc , Benda Kálmán , Vörös Károly , Glatz Ferenc , Diószegi István , Tokody Gyula , Erényi Tibor , Hanák Gábor , Czakó Sarolta , Sipos Péter , Bíró Ferencné

História

13. fejezet -

Töredékek Ránki Györgyrõl

BÍRÓ Ferencné

Töredékek Ránki Györgyről

Dózsa György Kollégium, Veres Pálné utca. Hanyag tartású, zsebre tett kezű, kissé rátarti fiatalember permutációt, kombinációt és variációt tanít az első éves „közgáz” szakos hallgatóknak. Ránki György. Tiszteltük, szerettük világos fejéért, segítőkészségéért, rövid, szinte lakonikus beszédéért.

Szerb utca, szemináriumi szoba. Mint egy szimultán sakkozó járkál a teremben. Magyaráz, nehéz, áthatolhatatlan közgazdasági összefüggéseket. Mire a másfél óra letelt, nemcsak a közgazdaság, hanem a történelem szövetei is felfejlenek. Történelem lett számunkra az infláció és devalváció. Történelem lett a rejtett gazdasági mozgásokból.

Eger, történésztanácskozás. Nagy vita a történész felelősségéről. Támadják Ránkit, miért írta, hogy a Gestapo Magyarországon kapta a legtöbb feljelentést, hisz ez rossz fényt vet a magyarokra. Szinte derűsen válaszol. A magyar történelemért legkevésbé a történészeket lehetne felelősségre vonni. A történésznek nincs más dolga, mint hogy a társadalmat megtanítsa szembenézni a saját múltjával, hogy képes legyen jövője építésére.

Történettudományi Intézet, Úri utca. Középiskolai történelemtanára, Pach Zsigmond Pál akadémikus helyettese. Szervez, intézkedik. Pénzt próbál előteremteni az újabb kutatásokra. Munkája nyomán fellendül a legújabb kor kutatása hazánkban. Nemzetközi kapcsolatok építésében is úttörő szerepet vállal. S közben szakadatlanul ír. Rövidebb hétvégék és ellopott hetek közös és egyedi munkáiból születnek a magyar gazdaságtörténet, kelet-közép-európai összehasonlító történetírás kitűnő produktumai, amelyek már számos országban, Nyugaton és Keleten kézikönyvekké váltak. Úttörő szerepet játszott a világ történetírása legjobbjainak magyarországi népszerűsítésében.

Gólyavári Esték. Középiskolás diákok hallgatják. Tudja, kinek beszél, közben a véres drámát, a II. világháborút és Magyarország szerepét magyarázza a tv-nézők százezreinek, sztorikat mesél a gyerekeknek, hogy legyen „antennájuk” a gondolat vételére. Sikerül. Dübörgés és taps. A gyerekek is megérezték a különös, a sajátos, az eredeti gondolkodást, finom humora hatott a közönségre.

A társadalomtörténet művelésének elméleti és gyakorlati kérdései egyaránt érdekelték. Élvezettel írt nem csak a Magyar Általános Bank 20-as éveiről, de olyan „történeti apróságokról” is, mint az 1939-es budapesti választás elemzése.

Horváth Mihály tér, Fővárosi Pedagógiai Intézet. A debreceni egyetemen tanította a történész nemzedékeket – s közben mindig szívesen időzött a fővárosi történelemtanárok körében is. Bátran állíthatom, nemcsak az én pedagógiai gyakorlatomat formálta ez az iskola. Nemcsak arra tanított meg, hogy a történész módszereit használjuk a történelemtanítás során, hanem arra is, hogy kilépjünk az egyoldalú, csak a magyar történésekből kiinduló szemléletből. Megismertük és beépítettük tanításunkba a kvantitatív szemléletet, a demográfiával való gyakorlatokat, tőle ismertük meg a legjobb nyugat-európai gondolkodók munkásságát. Nagy súlyt fektetett az összehasonlító módszer kifejlesztésére a magyar történettudományban. A történelemtanításban is segített felismerni, hogy az összehasonlító történeti módszerben a világtörténet megismerésének mélyebb lehetőségei rejlenek. „Meg lehet különböztetni az általánost az egyeditől”, ugyanakkor „érdemleges elméleti kérdéseket lehet megfogalmazni”. Szomszédos országok, időben és térben távolálló országok összehasonlításának az lehet a szerepe, hogy „legyőzhetjük a történelemfelfogásunk nemzeti korlátait”. Ugyanakkor az összehasonlítás módszer, a nemzeti történet tanulmányozásának az eddiginél mélyebb és eredményesebb eszköze is lehet. „A teljesebb egyetemesség” megragadásának igénye a történelemtanításban is tért hódított gondolatai nyomán.

Bukarest, Történész Világkongresszus. Ránki előadására megtelt a terem érdeklődő külföldiekkel. Ő szokásos hanyag eleganciájával, jegyzetek nélkül angolul (lehet, hogy itt-ott nyelvtani hibákkal) magyarázta a kelet-európai fejlődés sajátosságait. Krétájából „kiszaladtak” a fejből írt adatsorok. Meg-megállt – s miközben a későn jövők anyanyelvén köszönt, sziporkázott. Úgy lépett le a pódiumról, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna a nemzetközi szakmai társaságban elért sikere.

*

1989/90-es tanév. Most lenne 60 éves. A középiskolai tanulók emlékversenyén Ránki György történész akadémikus életműve a téma. 278 fővárosi középiskolás diák tanulmányozza most cikkeit, tanulmányait, könyveit a II. világháború és Magyarország témakörében.