Ugrás a tartalomhoz

História 1990-01

Glatz Ferenc , Kovács Tibor , Kertész István , Szakály Ferenc , Benda Kálmán , Vörös Károly , Glatz Ferenc , Diószegi István , Tokody Gyula , Erényi Tibor , Hanák Gábor , Czakó Sarolta , Sipos Péter , Bíró Ferencné

História

12. fejezet -

A csehszlovákiai intervenció. Vélemények a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban

CZAKÓ Sarolta–SIPOS Péter

A csehszlovákiai intervenció

Vélemények a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban

A Varsói Szerződés öt tagállamának csehszlovákiai fegyveres beavatkozása elementáris erejű felháborodást keltett a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban. Az erőszak áldozataival vállalt szolidaritásról, másfelől a „kötelező gyakorlat”-ként vállalt apologetikáról tanúskodnak a magyar Szakszervezetek Központi Levéltárában őrzött, mind ez idáig nyilvánosságra nem került dokumentumok.

1.

A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG, A SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE, A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG, A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZAKSZERVEZETI KÖZPONTJAIHOZ:

Kedves barátaink!

Önökhöz fordulunk nemzeteink egyik legsúlyosabb pillanatában, olyan pillanatban, amikor harckocsik járják be városaink utcáit és amikor bombázók motorja zúg fejünk felett. Az emberek kérdezik: Miért?

Nemzeteink és kormányunk nem akartak mást, mint amit Önök is kívánnak: egy jobb életet mindenki számára békében és szocializmusban, melytől elválaszthatatlan az igazság, a humanizmus és a tényleges törvényesség.

Mi e felé a szocializmus felé kívánunk haladni azon az úton, amely a legjobban megfelel körülményeinknek anélkül, hogy megrontanánk azokat a baráti szálakat, amelyek bennünket az Önök népeihez kötnek. Vajon elmondható-e, hogy ezért mi fenyegetjük a szocializmust vagy az egész szocialista tábort? Vajon nincs-e jogunk ahhoz – mint szuverén államnak – hogy jövőnket olyan felelős személyiségekre bízzuk, mint Dubček, Svoboda, Černik, Smrkovsky és más elvtársak? Mi az a vétek, amivel megszegtük a baráti szerződéseket, amelyeket nemrég erősítettünk meg aláírásainkkal?

Kedves barátaink! Barátként fordulunk Önökhöz, mert hisszük, hogy azok maradtak. Ismerjük egymást közös szakszervezeti munkánkon keresztül. Kérjük, követeljék kormányaiktól a fegyveres erők kivonulását országunkból. Higgyék el, képesek vagyunk ügyeinket magunk intézni, idegen segítség nélkül, a dolgozók érdekében és a szocializmus javára.

Bízzanak bennünk!

A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG SZAKSZERVEZETEINEK ORSZÁGOS TANÁCSA

1968. aug. 23.

2. 1968. augusztus 24.

Gáspár Sándor elvtársnak,

a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának

Budapest

Kedves Gáspár elvtárs!

Mint az SZVSZ [Szakszervezeti Világszövetség, kommunista és szocialista politikai színezetű nemzetközi szervezet] elnöke és főtitkára a következőket szeretnénk Veled közölni, és kérjük, fogadd ezt abban az elvtársi és proletáregység szellemében, amelyet mindenkor magunkénak vallunk.

1968. augusztus 21-én 17 órakor az SZVSZ főtitkára szóban tájékoztatott Téged véleményéről, helytelenítve és sajnálatát kifejezve a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban történt külföldi katonai intervenció miatt.

Ma közösen megismételjük Neked ugyanezt az érzést és ugyanezt a véleményt, amikor úgy érezzük, hogy a csehszlovák események még mindig olyan súlyosak és aggodalmasak.

1968. augusztus 23-án a Csehszlovák Szakszervezetek Országos Tanácsa az érdekelt öt ország szakszervezeti központjaihoz fordult, kérve őket, lépjenek közbe illetékes kormányaiknál azért, hogy engedjék, hogy a csehszlovák nép és dolgozók maguk rendezzék saját ügyüket.

Mint az SZVSZ elnöke és főtitkára annak a véleménynek adunk kifejezést, hogy a Csehszlovák Szakszervezetek e kérése jogos és teljesen méltányos.

Biztosak vagyunk baráti megértésedben és kérünk, ismertesd ezt a véleményt és nézetet a másik négy érdekelt országos szakszervezeti központtal.

Testvéri üdvözlettel

az SZVSZ főtitkára az SZVSZ elnöke

Louis Saillant Bitossi Renato

3.FELJEGYZÉS

A csehszlovák szakszervezetek augusztus 23-án levéllel fordultak az SZVSZ-hez és tagszervezeteihez, kérve, hogy járjanak közbe az öt ország kormányainál, kérve a csapatok kivonását.

A Szakszervezeti Világszövetség és annak tagszervezetei, néhány kivételével egyet nem értésüket fejezték ki az öt szocialista ország Csehszlovákiának nyújtott segítséggel[!] kapcsolatban.

A Szakszervezeti Világszövetség főtitkárának – és elnökének aláírásával augusztus 24-én levelet juttatott el a magyar szakszervezetekhez, amelyben kifejtették véleményüket a csehszlovák eseményekkel kapcsolatban és egyet nem értésüket a csapatok bevonulásával. Szóban közölték azt is, hogy részükről az ügy ezzel az állásfoglalással lezárt.

Ennek ellenére a francia és az olasz párt lapja a L'Humanité és az UNITA közölte a levelet. Augusztus 28-án az SZVSZ Titkársága újra tárgyalta és nyíltan állást foglalt az öt ország akciójával kapcsolatban.

A Titkárság nyilvános állásfoglalása után Moszkvában sor került augusztus 30-án az öt szocialista ország szakszervezeti vezetőinek megbeszélésére. S itt elhatározták a következőket:

1. Minősítik, elítélik és visszautasítják az SZVSZ Titkárságának nyílt állásfoglalását. Utalva arra is, hogy a Saillant és Bitossi által aláírt levelet – habár azzal sem értenek egyet – szó nélkül hagyták volna. A közösen megfogalmazott és aláírt levél kézbesítve lett.

Feliratok a kirakatokban. Prága, 1968. augusztus

2. Megegyeztek abban, hogy szükséges és helyes lenne az öt szocialista ország szakszervezeti vezetőinek a csehszlovák elvtársakkal egy megbeszélést tartani. Ennek szervezése folyamatban van, a csehszlovák elvtársak ezzel egyetértenek, s szeptember közepén kerül erre sor.

3. Elhatároztuk, hogy kérünk egy találkozót – az öt szocialista ország vezetői, az olasz és a francia szakszervezetek vezetőivel. Ennek szervezése szintén folyamatban van. A találkozóval egyetértenek az olaszok és a franciák is. Az olaszoknak volt olyan javaslatuk, hogy ezen a megbeszélésen vegyenek részt a csehszlovákok is. Valószínű, hogy erre sor kerül. A franciákkal és az olaszokkal szeptember 15-e körül tartjuk a megbeszélést. Budapest, 1968. szeptember 4.

(Gáspár Sándor)

4.

SZIGORÚAN BIZALMAS!

Tájékoztató

a csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatban magyar szakszervezetekhez küldött állásfoglalásokról, nyilvánosságra hozott nyilatkozatokról.

(1968. szeptember 3-ig)

ROMÁNIA

A Román Általános Szakszervezeti Szövetség Végrehajtó Bizottsága augusztus 21-én megtartott Plenáris Ülésének nyilatkozatát távirat formájában küldték meg a SZOT-nak. Ebben egyetértésüket fejezik ki a román KP Központi Bizottsága és a román kormány állásfoglalásával a csehszlovák eseményeket illetően. A VB mély nyugtalanságát fejezi ki „a katonai megszállás” miatt s „a belügyekbe való fegyveres beavatkozásnak és a nemzeti szuverenitás megsértésének” minősíti az öt állam lépését.

„Indokolatlan és brutális beavatkozás, mely nagyon súlyos következményekkel járhat a szocialista világrendszer egységére és súlyos csapást jelent a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomra, a szocializmus presztízsére az egész világon” – mondja a nyilatkozat.

Úgy véli, hogy e helyzet felszámolása egyedüli útja „az öt ország valamennyi megszálló csapatának azonnali kivonása”.

[…] A moszkvai megegyezés után a román álláspont enyhült s a tervben előirányzott küldöttségek sorra megérkeznek.

JUGOSZLÁVIA

A jugoszláv Szakszervezetek Szövetsége Központi Tanácsa távirat formájában küldte meg augusztus 21-i nyilatkozatát.

Ebben „intervenciónak és megszállásnak” minősíti és elítéli a katonai bevonulást.

Követeli, „vessenek véget a fegyveres erőszaknak és megszállásnak, és feltétel nélkül vonják ki a külföldi csapatokat a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területéről”.

„A jugoszláv dolgozók remélik, hogy az öt ország munkásosztályának internacionalista tudata és felelősségérzete, országuk politikájának e végzetes perceiben az intervenció azonnali beszüntetésében és következményei kiküszöbölésében fog megnyilvánulni” – mondja a nyilatkozat. […] A jugoszláv Ipari és Bányamunkások Szakszervezete augusztus 24-én kelt három levélben – azonos szöveggel – lemondta a Vasas, Bányász, Nyomdász és Vegyész szakszervezetekkel szeptember 12–13-ra Magyarországon tervezett baráti találkozót. […]

CSEHSZLOVÁKIA

Szeptember 2-án kaptuk meg a Csehszlovák Kulturális Dolgozók Szakszervezete KB-nak elnöksége augusztus 22-én kelt, a MÜDOSZ címére küldött, öt országnak szóló levelet. Szövege: „Elvtársak! Drága Csehszlovákiánk, szocialista köztársaságunk nehéz kritikus időszakában fordulunk Önökhöz. Az események, amelyeket eleinte tragikus félreértésnek tartottunk, beláthatatlan katasztrófával fenyegetnek.

Elnökünk, kormányunk, nemzetgyűlésünk és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának beleegyezése nélkül hazánkat megszállták az Önök országainak csapatai. Senki sem kérte a segítségüket! Nincs semmi bizonyíték az ellenkező állításra!

Kérjük halaszthatatlan elvtársi támogatásukat. Mi Önökhöz nem mint ellenforradalmárok, hanem mint kommunisták fordulunk, akiket jól ismernek! Követeljék kormányuktól, hogy hívják vissza csapataikat az országunkból, hogy helyreálljon a nyugalom és a normális élet! Hogy ismét kinyithassanak a színházak és a hangversenytermek, hogy a könyvtárak ismét kifejthessék hatásukat, hogy visszatérjen medrébe az ország ezeréves tradíciókon nyugvó kulturális élete! Mi valamennyi színészhez, újságíróhoz, szerkesztőhöz, az Önök Szakszervezetéhez tartozó valamennyi kulturális dolgozóhoz fordulunk. Ne írjanak hazugságot országunk helyzetéről, ne támogassák véleményükkel és közömbösségükkel csapataik intervencióját! […] Őszinte barátságukat ne csapataik gépfegyvereinek, tankjainak és repülőgépeinek közvetítésével fejezzék ki. A barátság, a bizalom és a szövetség – az a mi szívünk ügye!

Az pedig nem szükségelteti a fegyvereket!”

Az SzSzNSz [Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, a szociáldemokrata, szocialista színezetű szakszervezetek tömörülése] augusztus 22-én az ENSZ főtitkárának küldött távirat szövege:

„Csehszlovákiának a Szovjetunió, valamint lengyel, magyar és keletnémet csatlósainak csapatai által történt megszállása felett érzett megdöbbenéssel és undorral eltelve, a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége 63 millió dolgozó nevében szolidaritását fejezi ki a szerencsétlen csehszlovák néppel, amely megint, mint Hitler idejében, áldozatul esett a legátlátszóbb ürügy alatt elkövetett brutális támadásnak. A legutóbbi hetek cáfolhatatlanul bebizonyították azt, hogy 12 évvel a magyarországi események és 15 évvel a kelet-berlini felkelés után a szovjetkommunizmus természete és módszere változatlan maradt. Ahogyan a szovjet érdekterület valamelyik országában a szabadabb fejlődés jelei mutatkoznak, a Kreml urai, akik saját elítélendő rendszerük foglyai, sürgősen páncélosokat és ágyúkat kénytelenek megszólaltatni, hogy a szabadság szikráját elfojtsák.

Az Emberi Jogok és az Egyesült Nemzetek Alapokmányának e nyilvánvaló megsértése láttán a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége felkéri az Egyesült Nemzetek főtitkárát, ítélje el Csehszlovákia megszállását és rendelje el, hogy az összes külföldi csapatok haladéktalanul hagyják el az országot.”

AUSZTRIA […]

Az ÖGB [Österreichisches Gewerkschaftsbund, Osztrák Szakszervezeti Szövetség] Felső-ausztriai Bizottsága augusztus 26-án kelt levelében lemondja a szeptember 21–22-re Magyarországra tervezett turistaútját. Kifejezi megnemértésüket a Varsói Szerződés államaival szemben és teljes együttérzésüket a csehszlovák politikusok iránt, akik „népüknek békét és szabadságot akartak adni”.

Az Arbeiter Zeitung augusztus 28-i száma közli Anton Benya ÖGB elnök ötperces rádiónyilatkozatát, amelyet szerdán – augusztus 27-én – mondott el az ötperces munkabeszüntetés alatt. „Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség nevében, amelyhez ezekben a napokban sok üzemből és a lakosság minden részétől érkeztek szóbeli megkeresések, határozatok és levelek, amelyekben annak a kívánságnak adtak kifejezést, hogy foglaljunk állást a szomszéd országokban zajló eseményekkel kapcsolatban, ebben az órában ki szeretném jelenteni

A munkavállalók, és úgy hiszem, minden osztrák, megcsodálják ezekben a napokban a csehszlovák nép szenvedélyes harcát a szabadságért és függetlenségért. Az osztrákok csodálattal követik a fegyelmezett, bátor és határozott fellépést a szabadságért és szuverenitásért. Az ÖGB csatlakozik a szabad világ azon véleményéhez, hogy békés országok erőszakos megszállása nem lehet a politika eszköze. Minden országnak meg kell adni a jogot, hogy maga döntsön sorsáról. Minden népnek meg kell adni a jogot, hogy szabadon választhassa képviselőit, szabadon mondhassa meg és fejezhesse ki véleményét. Azok, akik készek arra, hogy a szabadságot és demokráciát tekintsék a legfőbb értéknek, meg kell ezekben a napokban mutassák, hogy mennyire szívügyük egy szabad nép további fennállása.

Az üzemekből, irodákból és hivatalokból jött kívánságnak megfelelően és azért, hogy egységes eljárást biztosítsunk, az ÖGB vállalta, hogy felszólítja országunk asszonyait és férfiait, hogy néhány percre tartsanak munka- és közlekedési szünetet. Közösen emlékezzünk ezekben a percekben mindazokra, akik ezekben az órákban a legnagyobb veszélyek közepette harcolnak népük szabadságáért, és azokra, akik ebben a harcban életüket, vagy egészségüket vesztették el. Csodálattal hajlunk meg szomszéd népünk bátorsága előtt, amely sok osztráknak segítséget nyújtott akkor, amikor Ausztriában veszett el a szabadság. Kísérje siker a csehszlovák nép e harcát és tudja meg azt, hogy az osztrákok teljes szimpátiáját élvezik.”

Az ÖGB elnöksége rádió-hírekben jelentette be, hogy megszakítja hivatalos kapcsolatait az öt ország szervezeteivel.

[…]

NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

A nyugatnémet Vasas Szakszervezet elnöke – augusztus 23-án kelt táviratában – kormányunknak „az agresszióban” való részvétele miatt lemondja a magyar Vasasoknak küldött meghívást szeptemberi kongresszusukra.

„Sajnálják, hogy a szakszervezetek még nem tiltakoztak a kormánynál, és elvárják, hogy kiálljanak a csapatok azonnali kivonásáért.” Csak a normális állapotok helyreállása után látnak lehetőséget a kapcsolatok újbóli felvételére.

NORVÉGIA

1. A norvég MEDOSZ augusztus 21-én táviratban kérte a magyar MEDOSZ-tól, hogy a csehszlovák események miatt a magyar küldöttség „halassza el” norvégiai látogatását.

2. A norvég vasutasok augusztus 21-én táviratban közölték, hogy a nemzetközi helyzetben bekövetkezett események miatt a magyar küldöttség utazását el kell halasztani.

SVÉDORSZÁG

1. A svéd Vasutasok Szakszervezete augusztus 23-án táviratban – a csehszlovák eseményekben való részvételünk miatt – lemondta a magyar küldöttség látogatását.

2. A Svéd Cipőipari Szakszervezet Szövetsége 1968. szeptember 2-án érkezett levelében közölte a magyar Bőripari Dolgozók Szakszervezetével, hogy „szeptember 29–október 6. között tervezett magyarországi látogatásukat a csehszlovák események miatt későbbi időpontra halasztják”.

NAGY-BRITANNIA

A brit szakszervezetek kongresszusának (TUC) [Trade Union Congress] Főtanácsa tiltakozó levelet küldött a Varsói Szerződés öt országa külképviseleteinek, amelyben határozottan elítéli a „katonai inváziót és szimpátiáját fejezi ki a csehszlovák nép iránt”.

Az említett öt szocialista ország szakszervezeteivel fenntartott kapcsolatokról kiadott kommünikében kijelenti, hogy „nem lenne hasznos a további kapcsolatok fenntartása, és beigazolódott, hogy a múltban felújított kapcsolatok indokolatlanok voltak”. Tagszervezeteit felhívta, vizsgálják felül kapcsolataikat ezen országok szakszervezeteivel. […]

A brit Postás Szakszervezet érvénytelenítette a szovjet partnerszervezetnek küldött meghívását. A brit Vasutas Szakszervezet – a csehszlovák események miatt – érvénytelenítette a magyar partnerszervezetnek küldött meghívását – „későbbi, kedvezőbb feltételek kialakulásáig”.

[…]

A skót TUC, valamint a brit Szállítási Dolgozók Szakszervezete, a Bányászok és más szervezetek álláspontja még nem ismeretes. Valószínűleg több szakmai szervezet nem szakítja meg kapcsolatait az öt szocialista ország szervezeteivel. Ezt mutatja, hogy várnak az állásfoglalással és a brit sajtó számára sem nyilatkoznak.

A Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség vezetőségi ülését a jövő héten tartják Glasgow-ban, csehszlovák, szovjet, magyar, lengyel, bolgár és román küldöttek részvételével – írják a Morning Star augusztus 29-i számában.

A Szövetség szóvivője kijelentette: „nem is vetődött fel, hogy megvonják a meghívást” és szerinte „bizonyára erre nem is kerül sor”. […]

OLASZORSZÁG

A legkülönbözőbb irányzatú szakszervezeti országos és helyi szervezetek az öt szocialista ország elhatározását lényegében azonosnak ítélik meg és valamennyi országos központ ezzel kapcsolatban állást foglalt. Lényegében elítélik, és katonai intervencióként tüntetik fel. Követelik a csapatok azonnali kivonását. Az azonos megítélés mellett az eseménnyel kapcsolatban a dolgozók mozgósításában a módszerek némileg eltérnek.

CGIL [Confederazione Generale Italiana del Lavoro, Olasz Általános Munkásszövetség] A Titkárság augusztus 21-én rendkívüli ülést tartott, amelyen nyilatkozatot fogadott el és azt megküldte az öt szocialista ország szakszervezeti központjának. Lényege a következő:

„Kijelenti, hogy határozottan ellenzi a Varsói Szerződés fegyveres erőinek beavatkozását a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Az elfogadhatatlan katonai beavatkozás, amely ténylegesen a régi bürokrácia támogatására irányul, csak fékezheti azoknak az erőknek a fejlődési folyamatát, amelyek a szocialista társadalomnak a demokráciában való igazi erősítésére törekszenek, és azzal fenyeget, hogy ellenkezőleg, a szocialistaellenes kisebbségeket erősíti ebben az országban és még általánosabban tekintve, ténylegesen támogatja az imperialista erők provokációs magatartását.”

A CGIL helyi szervei több tartományban együttműködnek a szociáldemokrata UIL [Unione Italiana del Lavoro, Olasz Munkaunió] és a kereszténydemokrata CISL [Confederazione Italiana dei Sindicati dei Lavoratori, Olasz Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége] szervezeteivel. A L’Unità augusztus 23-i száma arról tájékoztat, hogy a Vasas Szakszervezet három irányzata egységes táviratot küldött a csehszlovák Vasas Szakszervezethez. Lényege: „Testvéri szolidaritásunkat fejezzük ki a csehszlovák nép ellen elkövetett súlyos visszaéléssel szemben.” Hasonlóan foglalt állást a CGIL-hez tartozó Vasutas Szakszervezet Központja, aki „minden másnál jobban érzi a jogot és a kötelességet a hasonló tragikus események megítélésére.” Bolognában a CGIL, a CISL és az UIL Titkársága közös nyilatkozatban fejezte ki ellenzését a „katonai beavatkozással szemben”.

Az UIL (SZSZNSZ-tag) és a CISL (Keresztény SZNSZ [Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége] tagja) országos központjai nemzetközi szövetségeseik határozata alapján jelképes tiltakozó sztrájkokat szerveznek országszerte. A CGIL országos központja augusztus 29-én közreadott nyilatkozata (MTI-től kapott anyag) a jelenlegi körülmények között nem járul hozzá ehhez az akcióhoz, mert mint kijelenti: „kívánatos, hogy a jövőben Olaszországban a három szakszervezeti szövetség valósítson meg egységakciókat a legégetőbb nemzetközi politikai kérdések, mint pl. az Egyesült Államok tartós vietnami agressziója ügyében, aminek következtében százezrek vesztették már életüket – ami ellen a CISL és az UIL még soha nem szervezett harci akciót.”

A közlemény egy más részében ugyanakkor a CGIL felszólítja saját szervezeteit, hogy hívják össze a dolgozók gyűléseit a csehszlovák nép iránti szolidaritásuk kifejezésére. A L’Unità augusztus 27-i száma arról tájékoztat, hogy pl. Cagliari tartományban a CISI, és az UIL által kezdeményezett sztrájkot a dolgozók nem támogatták és ezért nem is tartották meg. Bergamóban a tartományi CGIL élesen bírálta a CISL helyi vezetőit, akik a jelenlegi helyzetet az egység megbontására akarják felhasználni.

A CGII, Titkárságának augusztus 29-i nyilatkozata már a moszkvai megállapodás után születik meg. Ebben a CGIL rég erőteljesebb hangot használ, amikor e megállapodásokat úgy jellemzi, hogy „nehéz és abnormális viszonyok közepette létrejött kompromisszum… a CGIL erőteljesen hangsúlyozta, hogy ellenzi a Varsói Szerződés országainak katonai beavatkozását, megismétli a csapatok kivonására irányuló követelését, és ismételten kiemeli, hogy csakis a dolgozók dönthetnek minden egyes országban saját sorsukról. A CGIL elhatározta, hogy sürgősen kapcsolatba lép a csehszlovák szakszervezetekkel a helyzet megvizsgálása céljából.”

A jelekből úgy tűnik, hogy a CGIL teljes egyetértésben van az Olasz Kommunista Párt e kérdést elítélő véleményével: A L’Unità augusztus 21-e óta szakadatlanul címoldalakban ad tájékoztatást a Csehszlovákiában kialakult helyzetről, 3–4 hasábos képeket közölnek rendszerint olyan beállításban, ahol a szovjet fegyveres erők és a csehszlovák tömegek egymással szembe fordulva vannak. A Párt lapja augusztus 27-i számában teljes terjedelemben közli Bitossi és Saillant elvtársak által aláírt és Gáspár elvtárshoz címzett levelet. A CGIL feltehetően nem fog törekedni a kapcsolatok gyengítésére s az éves tervben megjelölt delegációcserék rendben le fognak bonyolódni. Említésre érdemes, hogy a SZOT hivatalos küldöttsége, amely az udinei UIL meghívására augusztus 31-én utazott volna ki, csak azért nem utazhatott el, mert vízumot nem kapott. Silvano Valle, az udinei UIL titkára többszöri telefonbeszélgetésekor kifejezte, hogy meghívásukat változatlanul fenntartják és forró testvéri üdvözletüket küldték a magyar szakszervezeteknek.

FRANCIAORSZÁG

A CGT [Confédération Générale du Travail, Általános Munkaszövetség, tagjai kommunisták és szocialisták] közleménye augusztus 21-én:

A közlemény, amelyet a CGT Szövetségi Irodája a délelőtti órákban adott ki, a következőket tartalmazza:

„A csehszlovákiai események hírét mély megrendüléssel fogadták a francia dolgozók, baráti és szolidáris érzéseikről biztosítják csehszlovák testvéreiket.

A CGT mindig jó kapcsolatokat tartott fenn a csehszlovák szakszervezetekkel. A francia dolgozók élénk figyelemmel kísérték a Csehszlovákiában bevezetett gazdasági és társadalmi reformokat. Meg voltak győződve, hogy a pozsonyi megbeszélések szellemében a csehszlovák nép le tudja győzni a legutóbbi periódus nehézségeit és végrehajtja gazdasági, társadalmi, demokratikus feladatait, helyreállítva szuverenitását a szocialista országok közösségében. Éppen ezért a francia dolgozók sajnálatukat fejezik ki a csehszlovákiai katonai intervenció miatt. Ebben a nehéz állapotban a CGT Irodája őszintén kívánja, hogy a csehszlovák nép a legrövidebb időn belül teljes függetlenségben rendelkezzen sorsáról. CGT Központi Irodája.”

A CGT augusztus 23-án kiadott közleményében megállapítja, hogy a francia dolgozók helyeslik a CGT álláspontját. Ugyanakkor óvatosságra inti aktíváit, mivel a csehszlovákiai események ürügyén egyesek szovjetellenes, kommunistaellenes tüntetéseket akarnak szervezni. A közlemény erőteljésen hangsúlyozza, hogy a csehszlovák dolgozók alapvető érdeke, hogy az érintett szocialista országok „közös megegyezést találjanak ebben a drámai válságban”. A CGT-nek őrizkednie kell attól, hogy még bonyolultabbá tegye ezt a máris „súlyos helyzetet”. Ennek szellemében a közlemény határozottan aláhúzza, hogy a CGT időszerűtlennek tartja a CFDT által elhatározott ötperces szolidaritási munkabeszüntetést, mert fasiszta, reakciós és proimperialista elemek ezt zavarkeltésre használják fel. A CGT elhatárolja magát ettől a felhívástól. […]

Francia Demokratikus Munkásszövetség (CFDT [Confédération Francaise Démocratique du Travail], KSZNSZ-tag)

A CFDT augusztus 21-i közleményének szövege: „A CFDT Szövetségi Irodája augusztus 21-én rendkívüli ülést tartott és döbbenettel hallgatta meg a Varsói Paktum haderejének csehszlovákiai inváziójáról szóló híreket.

Egy alig megszületett szabadságot fojtottak el, mielőtt még megvalósíthatta volna a benne rejlő ígéreteket. A szocializmus totalitárius koncepciójának ez a brutális alkalmazása egy demokratizálódási folyamatot állított meg s egy bátor népet megint elárasztottak az idegen csapatok. A CFDT mindig is elítélte a népek önrendelkezési joga ellen intézett támadásokat akár Keleten, akár Nyugaton, s most is felemeli szavát a csehszlovákiai katonai agresszió ellen.

A CFDT augusztus 23-án kiadott felhívásában ötperces szolidaritási munkabeszüntetésre hívja fel a munkásokat augusztus 26-án.

A CFDT augusztus 21-én a következő táviratot küldte a SZOT-nak:

„A Francia Demokratikus Munkásszövetség (CFDT) elítélvén a külföldi erők intervencióját a csehszlovák nép azon joga ellen, hogy szabadságban valósítsa meg a szocializmust, és számba véve az 1956-os súlyos magyarországi eseményeket, csodálkozik azon, hogy a magyar hadsereg részt vesz ezen agresszióban. Kéri a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy erélyesen járjon el a magyar kormánynál a Varsói Egyezmény csapatainak azonnali visszavonulása érdekében.”

Force Ouvrére [Munkáserő], (SZSZNSZ-tag) Az F. O. tiltakozó közleményt adott ki, melyben elítéli az „agressziót” mint az „orosz, lengyel, bolgár, magyar és keletnémet kommunista pártok akcióját”.

Csatlakozott a CFDT ötperces munkabeszüntetési felhívásához.

Augusztus 23-án André Bergeron, az F. O. főtitkára, mint az SZSZNSZ egyik alelnöke, kijelentette, hogy kérte az SZSZNSZ elnökségének rendkívüli összehívását a csehszlovákiai események megtárgyalására.

Ugyanebben a nyilatkozatában Bergeron felhívta a dolgozókat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az ötperces munkabeszüntetésben, s fejezzék ki szolidaritásukat a „szerencsétlen csehszlovák néppel” és helytelenítésüket a jelenlegi „tragikus eseményekért felelős kommunista pártok” lépésével szemben.

Az augusztus 26-i ötperces munkabeszüntetés:

A L’Humanité és a Le Monde egybehangzó véleménye szerint kevesen vettek részt a munkabeszüntetésben, mivel a CGT nem csatlakozott.

A CGT véleménye: nem szabad bonyolultabbá tenni a helyzetet. A CFDT véleménye a munkabeszüntetésről: „Csak az volt a cél, hogy támogassuk a szabadságukért harcoló csehszlovák dolgozókat!”

Az F. O. ismételten kéri az „orosz kommunista pártot és bűntársait, hogy vessenek véget Csehszlovákia katonai megszállásának”. […]

BELGIUM

A belga Vasutasok Szakszervezete a Vasutas Szakszervezethez intézett augusztus 22-én kelt levelében kifejti, hogy a csehszlovákiai események kompromittálják a szakszervezetek között kialakult jó kapcsolatok további fejlődését, lemondják küldöttségük látogatását, amelynek szeptember 3-án kellett volna Budapestre érkezni. Ugyanakkor kifejezik azt a reményüket, hogy az események nem hagynak jóvátehetetlen, kitörölhetetlen nyomokat a két szervezet kapcsolatának fejlődésében.

[…]

LATIN-AMERIKA

KUBA

Az uruguay-i KP lapja, az „El Popular” […] augusztus 24-i számában olvastuk, hogy Fidel Castro pozitív nyilatkozata „rehabilitációját” jelenti a latin-amerikai kommunisták előtt. Az uruguay-i KP és a CNT (uruguay-i SZOT) teljes mértékben egyetértenek a szövetséges csapatok Csehszlovákiának nyújtott segítségével. Fenti lapban többször ismétlődő jelszó: „A szocializmusnak nyújtandó segítség minden forradalmárnak legmagasztosabb kötelessége!”[…]

URUGUAY

[…] az uruguay-i városi funkcionáriusok titkára – hazánkba érkezett augusztus 30-án – elmondotta, hogy a jugoszláv SZOT nyilatkozatot küldött a CNT-hez és a 4 legnagyobb szakszervezeti szövetséghez és kérte őket, hogy aláírásukkal csatlakozzanak a nyilatkozathoz. A nyilatkozat a szövetséges csapatok kivonását követelte és féktelen szovjetellenes hangot ütött meg. A CNT és a szakmai szakszervezetek elutasították a jugoszlávok kérését. […]

MEXIKÓ […]

A latin-amerikai kommunista pártok közül csak a Mexikói Kommunista Párt ítélte el a katonai beavatkozást. […]

ARAB ÉS AFRIKAI ORSZÁGOK

E területekről közvetlen írásos állásfoglalás még nem érkezett. […] az arab országok és azok kommunista pártjai általában egyetértésüket fejezik ki az öt szocialista ország elhatározásával. Tekintettel arra, hogy ezeknek az országoknak a szakszervezeti mozgalmai általában a kormányokkal és a haladó pártokkal azonos véleményen vannak a leglényegesebb nemzetközi kérdések megítélésében, feltételezhető, hogy a szakszervezeti mozgalmak is egyetértenek ezzel. Konkrét értesülésünk van […], hogy az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és az Iraki Szakszervezeti Központ nyilatkozatban fejezte ki egyetértését. Az afrikai szakszervezeteknél a véleményeltérés nagyobb mérvű lehet, amit elsősorban a különböző afrikai országokban lévő pártok eltérő nyilatkozatából lehet következtetni. A Szudáni KP egyetértését fejezi ki – feltehetően a szakszervezetek is. Ugyanakkor az Összafrikai Szakszervezeti Szövetség az eseményeket követő harmadik napon indoklás nélkül lemondta egy funkcionáriusának magyarországi üdülését.

Budapest, 1968. szeptember 5. Nemzetközi kapcsolatok Osztálya