Ugrás a tartalomhoz

História 1988-05

Gál Edit, B. , Surányi Róbert , Gunst Péter , Stefány Judit , Vörös Károly , Gergely Jenõ , Vonyó József , Sipos Péter , Braham, Randolph L. , Glatz Ferenc , Borus József , Farkas Ferenc , Sipos Péter , Borszéky György

História

14. fejezet -

A Pravda a szovjet–német megnemtámadási szerzõdés elõtt és után

FARKAS Ferenc

A Pravda a megnemtámadási szerződés előtt és után

Farkas Ferenc kérésünkre még korábbi moszkvai tanulmányútján átnézte a Pravda 1939. augusztusi–szeptemberi számait. Kérdésünk: hogyan írt a szovjet pártlap Németország megindult közép-európai terjeszkedéséről, az I. világháborút lezáró békék revíziójáról, a szovjet–német megnemtámadási szerződés előtt és után. Érdekes és terjedelmes anyaggyűjtése tanúsította, hogy a Szovjetunió nemcsak éberen figyelt a szomszédságában történtekre, hanem naponta közölt a pártlapban információkat a lengyel–német (kis számban a román–magyar–szlovák) háborús feszültségről és az angolszász hatalmak reagálásáról. (A szerk.)

1939. július 31. Vezércikk az első világháború kirobbanásának 25. évfordulója alkalmából. Megállapítja: „az első imperialista világháború folytatásaként elkezdődött a második imperialista világháború”. A vakmerő, de belsőleg gyenge fasizmus lépett fel agresszorként, ellene harcolnak a világ dolgozóinak százmilliói, de a hatalmas szovjet haza a béke őrhelyén áll, erejéből fakadó nyugalommal utasít vissza minden agressziót, provokációt.

A cikk Sztálin szavaival végződik: „aligha lehet kételkedni abban, hogy egy Szovjetunió elleni második világháború a támadó teljes vereségével végződik, s Európa és Ázsia egy sor országában olyan forradalmat eredményez, mely elsöpri ezen országok burzsoá-földesúri kormányait”.

1939. augusztus 1. TASZSZ hír: angol sajtóértesülésekre hivatkozva lehetségesnek tartja, hogy Németország szabad átvonulása fejében átengedi Magyarországnak Szlovákiát. [Sic!]

1939. augusztus 2. A külpolitikai rovatban beszámoló Chamberlain parlamenti beszédéről. A Pravda kiemeli az angol miniszterelnök beszédéből: Anglia növeli védelmi képességét. Franciaországgal közösen egyezményt írtak alá Lengyelországgal és Törökországgal, Görögország és Románia számára garanciát ajánlanak fel. Szól a Szovjetunióval folyó tárgyalásokról is, amelyen még nincs megegyezés, de közös a szándék az agresszió megfékezésére. A jelenlegi viták középpontjában a közvetett agresszió fogalmának értelmezése áll, de a politikai nehézségek nem leküzdhetetlenek.

Ugyanitt hír: Batler angol kormánytisztviselő szerint az angol kormány gyors megegyezésre törekszik. A szovjet fél részéről a közvetett agresszió fogalmának pontos, kibúvó nélküli meghatározását továbbra is nehéz akadályként értékeli.

Hír jelenik meg angol és francia katonai misszió Moszkvába érkezéséről is.

1939. augusztus 3. A danzigi feszült helyzetet ismertetve tudósítás: lépések történtek a szabad város Németországhoz csatolása érdekében.

1939. augusztus 4. Tájékoztató lengyel védelmi intézkedésekről és német háborús előkészületekről.

1939. augusztus 7. Elemzés Németországról: a háborús előkészületek miatt a munkások kizsákmányolása óriási, tombol a fasiszta terror. De minden megtorlás eredménytelen, nő az elégedetlenség.

1939. augusztus 9. A Pravda idézi a Berliner Zeitungot: Németország „ki fogja törölni Lengyelországot a történelemből”.

1939. augusztus 10. Tudósítás: Németországban növekszik az antifasiszta hangulat.

1939. augusztus 12. Hír: megérkezett Moszkvába az angol és francia küldöttség. Magas rangú személyek – köztük Molotov, Vorosilov – fogadták őket.

1939. augusztus 14. Ismerteti L. Minc előadását az igazságos és igazságtalan háborúról. A professzor egy iráni költőt idéz: „Az ellenségből barátot soha nem csinálsz, hanem csak növeled az igényeit.” Erre tanít Marx is, aki szerint „az ellenséget torkon kell ragadni és meg kell semmisíteni”. A szovjet nép támogatja a fasiszta országok munkásait, a Szovjetunió mindent megtesz azért, hogy az emberiséget megszabadítsa a fasizmustól, így válik valóra Lenin jóslata: a második világháború után az egész emberiség szabad lesz.

1939. augusztus 15. Cikkek a feszült danzigi helyzetről, a német csapatösszevonásokról és a háborús előkészületek miatti német ellátási gondokról. Az egyik megállapítja: Németország vissza akarja állítani az első világháború előtti keleti határokat.

1939. augusztus 16. Elemzés a német–magyar–jugoszláv viszonyról, majd hír: a lengyel határon kidöntöttek egy határjelző oszlopot, letépték a lengyel határfeliratot, helyébe a Nagy-Németország felirat került.

1939. augusztus 17. Elemzés jelenik meg a német–magyar viszonyról. A brit lapok feltételezik a Magyarországra és Jugoszláviára nehezedő német nyomás növekedését. Ennek jeleként értékelik a magyarországi növekvő antiszemita kampányt. A fasiszta Németország – írja a Pravda – kész segítséget adni Magyarországnak, hogy az megvalósítsa revíziós törekvéseit, de ennek súlyos ára van – a hírügynökségi jelentések vámszövetség tervezetéről tudnak, amely elvezethet a politikai önállóság teljes elvesztéséhez. A lap a védekezés lehetőségét a kisállamok összefogásában látja, egy olyan hatalom támogatásával, melynek őszinte érdeke az általános béke.

A napi hírek között ismételten szerepelnek tudósítások az éleződő lengyel–német viszonyról, ennek egy újabb állomása: egy lengyel határőrt Danzigban megöltek.

1939. augusztus 18. A Pravda méltatja a sztálini légierőt.

1939. augusztus 20. Hír: létrejött a német–szlovák katonai szövetség. Szlovákia felvonulási terület lesz, így Magyarország elvesztette annak a lehetőségét, hogy Németország hozzájáruljon Szlovákia Magyarországhoz csatolásához.

1939. augusztus 21. Hír és értékelés az augusztus 19-én Berlinben megkötött német–szovjet kereskedelmi és hitelnyújtási szerződésről. A kommentár szerint az utóbbi években a politikai viszony feszültsége miatt a kereskedelmi kapcsolatok alacsony szintre estek vissza. Az egyezmény tartalma: szovjet részről 180 millió márkás áruszállítás, német részről 200 millió márkás áruvásárlási hitelnyújtás, melyet a szovjet fél szerszámgépek, berendezések vásárlására fordít. A cikk megállapítja: az új kereskedelmi és hitelnyújtási egyezmény a Szovjetunió és Németország között feszült politikai atmoszférában jött létre, de arra van hivatva, hogy ezt a feszültséget feloldja.

1939. augusztus 22. Külpolitikai tudósítás:

Danzigban a fasiszta párt győzelme látszik valószínűnek.

Elemzés: A szovjet–német kereskedelmi és hitelegyezmény aláírása után felmerült a két ország közötti politikai viszony megjavításának kérdése is. A napokban várható, hogy von Ribbentrop úr német külügyminiszter Moszkvába érkezik az említett tárgyalásokra.

1939. augusztus 23. A Pravda beszámol az ez év tavaszán Németországhoz került litván területen a litvánok tömeges bebörtönzéséről.

1939. augusztus 24. Az első oldalon: moszkvai látogatása során a tegnap éjjeli második tárgyaláson Ribbentrop és vendéglátója, Molotov megkötötték a szovjet–német megnemtámadási szerződést. A tárgyalások Sztálin és a német nagykövet jelenlétében folytak.

Augusztus 23-án déli 1-kor Ribbentrop vezetésével német küldöttség érkezett Moszkvába. A repülőtéren miniszterhelyettesek fogadták, megjelent a német és olasz követ is. A Pravda leszögezi: a dokumentum a Szovjetunió következetes békepolitikáját tükrözi. E politika változatlanul a baráti és intenzív kapcsolat támogatására és megerősítésére törekszik mindazokkal az államokkal, amelyek ezt a politikai célkitűzést magukévá teszik. Sztálin megállapította: a most aláírt szerződés teljes mértékben megfelel a Szovjetunió érdekének. A 4. cikkelynek tulajdonít kiemelkedő jelentőséget, mely leszögezi: egyik fél sem lép be semmilyen hatalmi csoportosulásba, amely a másik fél ellen irányul. A szerződés 10 éves időtartama bizonyítja a békés viszony tartóssá tételének szándékát. A Pravda elemzése üdvözli a megegyezést: „nem kétséges, hogy… egy csapásra megszünteti azt a feszültséget, amely a két ország eddigi kapcsolatát jellemezte”. „Németország és a Szovjetunió közötti ellenségeskedésnek vége van, az ideológiai és a politikai rendszer különbözősége nem lehet akadálya annak, hogy a két ország között jószomszédi viszony jöjjön létre. Eddig a Szovjetunió és Németország népeinek barátságát zsákutcába hajszolták Németország és a Szovjetunió ellenségei. De mostantól kezdve ez a barátság meg kell hogy kapja mindazokat a szükséges feltételeket, melyek segítségével ez a barátság tovább fejlődik és virágzik.”

1939. augusztus 25. A szerződés külföldi sajtóvisszhangjáról. A Pravda szerint az amerikai lapok hatalmas szovjet diplomáciai sikerről írnak. A megegyezés az USA számára kedvező, mert gyengíti Japán pozícióit. A német lapok szerint a szerződést a német nép mint a két nép között mindig is létező jó viszony visszaállítását fogadja. Egy észt lap szerint a szerződés révén a Szovjetunió megerősödött. Angol vélemények szerint a paktum azt a tényt fejezi ki, hogy az utóbbi években a Szovjetunió mélységesen bizalmatlan volt a francia és az angol politikával szemben. A Manchester Guardian szerint az egyik vasmű munkásai így vélekedtek: „lelkesített bennünket a Szovjetunió türelme az angol kormánnyal folytatott tárgyalások alkalmával, de helyeseljük hogy a szovjet kormány aláírta a …szerződést. Úgy tartjuk, hogy ez a szerződés ismételten bizonyítja a Szovjetunió hatalmas erejét.” A lap szerint Chamberlain politikája Európát a háború küszöbére vitte. Francia vélemények szerint bizonyos körök a Szovjetuniót teszik felelőssé az angol–francia–szovjet tárgyalások megszakadásáért. A Pravda szerint ezt a sértést maguk a francia lapok cáfolják, amikor azt írják, hogy a francia–angol küldöttségnek nem volt aláírási meghatalmazása.

1939. augusztus 26. Továbbra is a szerződés sajtóvisszhangjáról. Kiemelik, hogy angol vélemények szerint a Szovjetuniónak alapos oka van a bizalmatlanságra. Írnak a japán–német viszonyról is.

1939. augusztus 27. Vorosilov nyilatkozata az angol–francia–szovjet katonai tárgyalásokról: „azért írták alá a német–szovjet egyezményt, mert a francia–angol–szovjet tárgyalások zsákutcába jutottak”.

Hírek a német–lengyel viszony éleződéséről, a határviszályról. Német lapok szerint a háború a küszöbön van, Danzig körül a feszültség elviselhetetlen, a lengyel csapatösszevonásokra a lakosság felfegyverzésével válaszolnak. A TASZSZ párizsi és varsói tudósítója a lengyel határ mentéről német csapatösszevonásokról ad hírt. Ugyanakkor Anglia is háborús előkészületeket tett, korlátozzák az utazást, a külföldön tartózkodó angol polgárokat hazatérésre szólították fel. A berlini angol és francia követségeken megsemmisítik a titkos iratokat.

1939. augusztus 28. Beszámoló arról, hogy a japán kormány tiltakozik a német politika ellen. Japán szerint a szerződés ellentmond az antikomintern paktum szellemének. A sajtószemlében közlik az amerikai lapok hasonló megállapításait is. Német lapok ugyanakkor a szovjet–német gazdasági lehetőségekről, a szovjet gazdaság helyzetéről írnak elemzéseket.

1939. augusztus 29. A Pravda továbbra is sajtóvéleményeket közöl a megnemtámadási szerződésről. Az angol lapok megállapítják, hogy Chamberlain kényszerítette az oroszokat arra, hogy megkössék Németországgal az egyezményt, ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió a világ leghatalmasabb erejévé lett. Ugyanakkor az angol „megbékítő” politika teljes kudarcát jelenti. A nyugati hatalmak kizárták a Szovjetuniót a Csehszlovákia és Lengyelország ügyét tárgyaló nemzetközi konferenciákról, így kénytelen volt Németországgal megegyezésre jutni. Anglia nem értékelte kellően a Szovjetunió erejét, elvetette a bizalmatlanság magvát, amelynek keserű gyümölcsét most be kell takarítaniuk.

1939. augusztus 31. Beszámoló a lengyel általános mozgósítás elrendeléséről.

1939. szeptember 1. Fő helyen beszámoló a Szovjetunió Legfelső Tanácsának rendkívüli üléséről, a szovjet–német megnemtámadási szerződés ratifikálásáról. Közlik Molotov beszédét, amelyben a szerződés elfogadását javasolja. Molotov szerint: „A szovjet diplomácia nagy sikere az egyezmény.” A szerződés elhárítja a háborút, pedig a Szovjetunió ellenségei össze akarták ugratni a két nagyhatalmat, de Sztálin leleplezte e mesterkedéseket. Igaz, szovjet részről is volt néhány rövidlátó politikus – mondja –, akiket a vulgáris antifasiszta propaganda elvakított, akik megfeledkeztek arról, hogy ez az ellenség provokációja. A szerződés elvi ellenzői elfeledkeznek arról, hogy lehetséges fasiszta országgal is együttműködni külpolitikai kérdésben, a Szovjetunió a más ország belügyeibe való be nem avatkozás alapján áll. Molotov hivatkozik Sztálin egy beszédére, ahol a főtitkár a lenini békés egymás mellett élés elvét hangoztatta. A fasiszta és a szovjet állam lehetséges együttműködésének bizonyítéka az 1933 óta érvényes semlegességi és megnemtámadási szerződés Olaszországgal. Molotov szerint eddig senkinek sem jutott eszébe, hogy ez ellen a szerződés ellen szót emeljen, s ez érthető is, hisz egy ilyen szerződés megfelel a Szovjetunió érdekeinek is. Ugyanakkor ilyen szerződést eddig – a másik fél hibájából – a Szovjetunió nem tudott kötni a burzsoá-demokratikus országokkal. „Tegnap még a fasiszta Németország ellenségünk volt, de ma megszűnt ez az ellenséges viszony.” A külpolitika akkor sikeres, ha csökkenti az ellenségek számát, ha eléri, hogy a tegnapi ellenségek jó szomszédainkká váljanak. Ennek a világnézeti különbség nem lehet akadálya, „csak a Szovjetunió és Németország ellenségei szítják az ellenségeskedés tüzét a két ország népei között”. A két nép érdeke – és ez a Szovjetunió szándéka is – az együttműködés, a baráti viszony. Molotov szerint a szerződés békét, legfeljebb lokális háborút jelent Európának, elutasítja egyes „urak” mesterkedését, hogy a Szovjetunió háborúba lépjen Németország ellen. A Szovjetunió önálló és önérdekű külpolitikát folytat. Végezetül: „Ez az egyezmény a szovjet munkásság alapvető érdekeinek megfelel. A szerződés európai jelentőségű, Európa két legnagyobb hatalmának viszonyát javítja meg. Lehetővé teszi az európai általános összecsapás elkerülését. Így szerintünk az általános béke ügyét erősítik.”

A parlamenti ülés másik napirendje a Vorosilov előterjesztette általános hadkötelezettségről szóló törvénytervezet.

A külpolitika hírei között olvasható a TASZSZ prágai tudósítójától: „Magyarország helyeslően viszonyul a Szlovákiában végbemenő német katonai lépésekhez, egyidejűleg az összes szükséges intézkedést megtette saját határainak megvédése érdekében.”

1939. szeptember 2. Idézi Hitlert, aki méltatta a szerződést: nem sikerült a Nyugatnak a két felet összeugrasztani. Majd bejelenti, hogy a német hadsereg a lengyelek provokációjára fegyverrel válaszol. A TASZSZ varsói híre is bejelenti a katonai cselekmények kezdetét. A Pravda átveszi a német hadijelentéseket, de nem kommentálja azokat.

1939. szeptember 4. A Pravda közli: Anglia és Franciaország hadba lépett Németország ellen.

1939. szeptember 17. A Pravda térképet közöl a német–lengyel frontról, a bekerített lengyel városokról.

1939. szeptember 18. Ismerteti Molotov előző napi rádióbeszédét: a háború megmutatta a lengyel állam belső gyengeségét és nyilvánvaló tehetetlenségét. „A lengyel uralkodó körök hamiskártyások módjára csődbejutottak. Nincs többé Varsó… senki sem tudja a lengyel kormány tartózkodási helyét. Lengyelország lakosságát alkalmatlan vezetői a sors szeszélyére bízták, a lengyel állam gyakorlatilag nincs többé.” Így a Szovjetunió és Lengyelország közötti szerződések érvényüket vesztették. A zavaros helyzetben „a szovjet kormány szent kötelességének tartja, hogy segítséget nyújtson ukrán és belorusz testvéreinek, vérrokonainak. Ezért kiadta a vörös hadsereg parancsnokságának az utasítást: lépje át a határt, s vegye védelmébe Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia lakosságának életét és vagyonát.” A Pravda tudósít a hivatalos jegyzék átadásáról a moszkvai lengyel követnek.

A háború hírei: Varsót a németek bekerítették, s ultimátumban szólították fel a megadásra.

1939. szeptember 19. Cikkek méltatják a Nyugat-Ukrajnába és Nyugat-Belorussziába bevonuló munkás–paraszt vörös hadsereget, melyet a lakosság örömmel üdvözöl. A német sajtóvisszhangok „határtalanul üdvözlik Moszkva döntését Lengyelországgal kapcsolatban”.

1939. szeptember 25. Újabb tudósítások számolnak be a szovjet csapatok tevékenységéről. Tisztogató hadműveletek zajlanak, melyek során felszámolják a lengyel hadsereg maradványait, fogságba ejtik őket. Frontepizódok olvashatók, ahol a keményen ellenálló lengyel egységeket is megtörik a győztes, hősies kommunista hadsereg katonái.

1939. szeptember 28. Tudósítás Varsó előző napi kapitulációjáról.

1939. szeptember 29. Fényképes beszámoló tudósít a Moszkvában aláírt szovjet–német barátsági és határmegállapító egyezményről.