Ugrás a tartalomhoz

História 2002-056

Glatz Ferenc , Láng István , Pálfy József , Medzihradszky Zsófia , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Mészáros Ernõ , Vajda György , Glatz Ferenc , Glatz Ferenc , Muszatov, Valerij , Keresztessy Csaba , Marx György , Papp Júlia , Ravasz Károly , Ravasz Károly , Anderle Ádám , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Stampa László , Farkas Ildikó , Held József

História

9. fejezet -

Európa és a jégkorszakok

Európa és a jégkorszakok

Földünknek már legalább hat nagyobb jégkorszaka volt az utolsó másfél milliárd év alatt, jégkor névvel mégis csak az utolsót illetjük. Tagolása a klímaingadozások alapján történt, első beosztását a 20. század elején az Alpokban végzett kutatások alapján dolgozták ki, s az eljegesedési szakaszokat, a glaciálisokat alpi folyókról, Günz, Mindel, Riss, Würm nevezték el. Nem sokkal később még két korábbi eljegesedési hullám nyomait is kimutatták, s ezeket az időben visszamenve Donau és Biber glaciálisoknak nevezték el. Az eljegesedési hullámok közötti melegebb időszakok az interglaciálisok. Általánosan elfogadott nézet, hogy a holocén maga is egy interglaciális, ami után természetes úton egy újabb eljegesedési hullám következne.

Természetesen a glaciálisokon belül sem egyenletesen hideg az időjárás, hidegebb (stadiális) és melegebb (interstadiális) periódusok váltják egymást.

A glaciális–interglaciális ciklusokra nemzetközileg kidolgozott vegetációfejlődési modell szerint az eljegesedési fázisokban általában erdőtlen, lágyszárú, hideg- és szárazságtűrő növényekből álló takaró boríthatta a jégmentes területeket. Az interglaciális ciklus kezdetén, a klíma javulásának, a hőmérséklet emelkedésének hatására gyorsan terjedő, napfénykedvelő lágyszárúak, cserjék és fák kerülnek előtérbe. Jellemzőik, hogy gyorsan nőnek, reprodukciós képességük igen jó, fiatal korukban már igen magas számú termést hoznak, rövid életűek, terjedési sebességük gyors, alkalmanként több mint egy km évente. Ilyen fajok például a nyír, a nyár és a fűz. Az interglaciális ciklus középső fázisában olyan fák terjednek el, amelyek lassabban nőnek, viszonylag későn fordulnak termőre, de hosszú életűek, termésprodukciójuk viszonylag alacsony, a termés nem kerül messzire, ezért terjedési sebességük is alacsonyabb, árnyéktűrők, ezért zártabb erdőket képesek kialakítani. Ilyen fák a tölgy, a szil és a hárs. A ciklus utolsó szakaszának fái szintén későn fordulnak termőre, reprodukciós képességük közepes, árnyéktűrők, saját koronaszintjük alatt is képesek megújulni, hosszú életűek, vándorlási sebességük kicsi. Ilyen fák a luc, a jegenyefenyő és a lombosfák közül a bükk.