Ugrás a tartalomhoz

História 2002-056

Glatz Ferenc , Láng István , Pálfy József , Medzihradszky Zsófia , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Mészáros Ernõ , Vajda György , Glatz Ferenc , Glatz Ferenc , Muszatov, Valerij , Keresztessy Csaba , Marx György , Papp Júlia , Ravasz Károly , Ravasz Károly , Anderle Ádám , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Stampa László , Farkas Ildikó , Held József

História

8. fejezet -

A paleoklimatológia

FARKAS Ildikó

A paleoklimatológia

A földtörténeti korok éghajlati viszonyainak vizsgálatával a paleoklimatológia foglalkozik. Az utolsó évezred éghajlati változásait akár történelmi forrásokból is nyomon követhetjük. A különböző korokból származó források – levelek, krónikák, naplók, évkönyvek, régi újságok, könyvek, memoárok – számos helyen utalnak időjárási eseményekre. Egyes vidékeken évszázadokon keresztül gondosan vezették a mezőgazdasági adókivetést, ami közvetve utal az időjárás és éghajlat termést befolyásoló hatásaira.

A nagyon öreg fák évgyűrűin hosszú évszázadokra visszamenően követhető az egyes évek időjárásának alakulása. (Pl. az USA délnyugati részén található borzas tobozú fenyők egyes példányai nyolcezer évet is elérnek, évgyűrűik ezért egészen a kőkorszakig vezetnek vissza.) Külön tudományágak jöttek létre, amelyek az évgyűrűk történelmi évszámokkal való azonosításával (dendrokronológia) és az éghajlatnak az évgyűrűk segítségével történő vizsgálatával (dendroklimatológia) foglalkoznak.

A különböző növényfajták kövületekben megmaradt virágpora, illetve spórája segítségével még hosszabb időre, akár több tízezer esztendőre is visszatekinthetünk a múlt éghajlatában.

A gleccserek a hidegebb éghajlatú korszakokban meghosszabbodnak, melegebb időszakokban visszahúzódnak. Ezeket a változásokat a gleccserek hordalékának lerakódásaiból lehet felismerni. A sarki jégtakarókban az egyes évek hólerakódásai többé-kevésbé fölismerhető rétegeket alkotnak, vastagságuk pedig jelzi az adott év csapadékbő vagy csapadékszegény jellegét. Az eljegesedett hórétegekbe apró légbuborékok záródnak, amelyek az elmúlt százezer vagy millió év légkörének kémiai összetételéről adnak mintákat.

Földünk éghajlatának még hosszabb krónikáját ismerhetjük meg a tengerfenék üledékeiből vett fosszíliák vizsgálatával. A különböző mélységből feltárt üledékrétegek különböző korok élővilágának maradványait zárják magukba, és így közvetve hírt adnak az éghajlat ingadozásairól is, akár több százmillió évre visszamenőleg is információt szolgáltatnak.