Ugrás a tartalomhoz
Refine results
1100 hits

A szántóföldi növények betegségei

Mezőgazda Kiadó, Fischl Géza, Horváth József, Kadlicskó Sándor, Kiss Ernő, Pintér Csaba, Bíró Krisztina

A szántóföldi és kertészeti növények kártevői

Mezőgazda Kiadó, Balázs Klára, Basky Zsuzsa, Bogya Sándor, Haltrich Attila, Jenser Gábor, Kozár Ferenc, Mészáros Zoltán, Nagy Barnabás, Rácz Veronika, Sáringer Gyula, Szalay-Marzsó László

A SZŐLŐ METSZÉSE ÉS ZÖLDMUNKÁI

Mezőgazda Kiadó, Baglyas Ferenc, Barócsi Zoltán, Bodor Péter, Deák Tamás, Fazekas István, Kurtán Sándor, Lőrincz András, Lukácsy György, Németh Krisztina, Varga Zsuzsanna, Zanathy Gábor

A Taigetosztól az esélyegyenlőségig

Osiris Kiadó, Kálmán Zsófia, Könczei György

A könyv témája a sérült ember és közvetlen emberi környezete, a sérült ember és a társadalom kapcsolata, valamennyi jogi, intézményi, pedagógiai vonatkozásával.

A takarmányozás alapjai

Mezőgazda Kiadó, Bokori József, Gundel János, Herold István, Kakuk Tibor, Kovács Gábor, Mézes Miklós, Schmidt János, Szigeti Gábor, Vincze László

A tehetséggondozás elméleti és módszertani kérdései a szakmai pedagógusképzésében

BME Tanárképző Központ, Dr. Bodnár Gabriella

A könyvben arra vállalkoztunk, hogy segítséget nyújtsunk a szakmai pedagógusképzésben a tehetséggondozásra történő felkészítéshez.Az első fejezetben áttekintjük a tehetséggondozás leglényegesebb történéseit az ókortól, napjainkig. Ezt azért látjuk szükségesnek, mert a tehetséggondozás múltja fontos a tehetséggondozás jelenlegi, aktuális helyzetében, ismeretek, gyakorlati tapasztalatok szempontjából. A válogatott definíciók tárháza azt igazolja, hogy a tehetséget segítő pedagógusok több megközelítésből találkozhatnak a tehetség fogalmának értelmezésével. A tehetség tipizálása, megjelenési formái pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy milyen sok színű a tehetség, és mennyire nem egyszerű általában a tehetségről beszélni.A második fejezetben különböző hazai és külföldi tehetséggondozó modelleket ismerhetünk meg, annak érdekében, hogy láthassuk, milyen lehetőségek vannak a tehetségesek támogatására, valamint össze tudjuk hasonlítani a magyarországi helyzetképpel. A tehetségtípusok ismertetésével felismerhetjük a környezetünkben lévő jó, vagy kiváló képességű tanulókat. Lehetőséget kapunk fejlesztésükre az említett példák segítségével.Harmadik fejezetben a tehetségek azonosítását, gondozásának folyamatát ismerheti meg az olvasó. Ebben felsorolásra kerülnek a tehetségek azonosításának fontosabb programjai, azok a lehetőségek, melyek választásával sikerülhet egy eredményes tehetségprogram megvalósítása, és egy igazán tehetséges fiatal szakma felé irányuló orientálása, és mentorálása. Áttekintjük az aktuális szakmai képzés fejlődésének folyamatát, melyben a felzárkóztatás mellett megfelelő módszerekkel megvalósulhat a szakma eredményes elsajátítása, a tehetségek támogatása. A negyedik fejezetben a tehetségeseket pártoló olyan környezet bemutatására kerül sor, akik és ahol , támogatást tudnak adni a tehetséges fiatalok életútjának támogatására. A szakmai tehetséggondozás része azon ismeretek halmazának, melyek általánosan, és speciálisan érvényesek a tehetséggondozás folyamatában.Az ötödik fejezetben megismertetjük az olvasót az iskola szerepével, feladatával a tehetséggondozás vonatkozásában. A tehetségek támogatására azoknak kell mentor szerepet vállalni, akik ismerik és tudják, hogy a tehetséges fiatalok akkor tudnak jól érvényesülni, ha önmaguk képviseletén túl, találnak támogatókat. Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogy egy intézmény miként tud kiépíteni egy tehetséggondozó rendszert.A hatodik fejezetben aktuális és használható szakirodalmi ajánlásokkal segítjük a tehetséggondozásban dolgozó pedagógusokat.

A Tejútrendszer szerkezete

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Tóth László Viktor

A Tejútrendszer szerkezete a galaktikus csillagászat második kurzusa. Áttekinti a főbb témaköröket a Tejútrendszer fizikájában.

A tudománykommunikáció nem hagyományos színterei

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Egyed László, Mécs Anna, Neumann Viktor, Palugyai István

Bár az egyes tudományágakban az utóbbi évtizedek szédületes fejlődést hoztak, az átlagemberek természettudományos műveltsége nem sokban tér el a száz-százötven évvel ezelőtti ismeretek mélységétől. Ezért egy mai tudományos eredmény megismertetése sokszor nem is mehet olyan egyszerűen, mindössze egy-egy cikk, vagy riport segítségével, ugyanis az átlagosnál jóval magasabb szintű alapismeretekre van szükség a hír megértéséhez. A „knowledge gap” , azaz a megfelelő tudás hiánya a 70-es és 80-as évek tudományos kommunikációjára volt kihatással, ekkor úgy vélték, meg kell tanítani a szükséges tudományos ismereteket a közvéleménynek. A 90-es évek óta azonban egyre népszerűbb a problémák, konfliktusok és az azokra adott tudományos válaszok bemutatása. Ilyen válaszokat egy-egy cikk, rádió, vagy tévéműsor, hagyományos előadás keretében az idő- és a helyhiány miatt eleve nehézkes megadni. Az internet első megközelítésben ugyancsak a hagyományos írott ismeretterjesztést folytatta, csak épp online változatban. A web2 megjelenésével és különösen az „állampolgári tudományos újságírás” a blogok és végül a közösségi média cunamiszerű áradásával a tudománykommunikáció már valóban teljesen más tereken folytatódik. Emellett az online térben zajló korszerű tudománykommunikáció mellett megjelentek olyan valóságos lehetőségek, amelyek az állampolgárok, a tudomány iránt érdeklődők személyes, ráadásul interaktív részvételét igényelték. A tudományos kávéházak és a tudományos viták mellett az érdeklődők új módon szerezhetnek tudományos ismereteket a tudományos fesztiválokon, vagy a science centerekben, a tudomány és a művészet határvonalát feszegető programokon, vagy az olyan hosszú távú komplex projektek keretében, mint amilyen a magyar Mindentudás Egyeteme volt. Mindezek a hagyományos tudománykommunikációs csatornákkal együtt még szélesebb választékot kínálnak azoknak, akik a 21. század tudományos kihívásai iránt érdeklődnek. Az online tananyag ezekről a megoldásokról ad áttekintést.

A tudományos gondolkodás története - Előadások a természettudományok és a matematika történetéből az ókortól a XIX. századig

Eötvös Loránd Tudományegyetem, dr. Kiss János, Kiss Olga, dr. Ropolyi László, P. Szabó Sándor, dr. Székely László, dr. Szegedi Péter, dr. Varga Miklós

A kollégium célja a természettudományok tárgyának és módszereinek az ókortól napjainkig terjedő történeti analízisét nyújtani. Általános keretet szolgáltat bármely természettudományi szakos hallgató számára saját tudományágának elhelyezésére.

 2   3   4   5   6   7   8   9   10 
Elektronikus tartalomfejlesztés és szolgáltatás a kutatásban és felsőoktatásban
Elektronikus tartalomfejlesztés és szolgáltatás a kutatásban és felsőoktatásban
TÁMOP 4.2.5.B Tudományos és felsőoktatási tartalmak központi elektronikus közzétételének biztosítása