Előző
 |
Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár |
(1580 előtt)
1 Hegedűsök, nektek szólok, meghallgassátok,
Mert hegedűs én is vagyok, azt jól tudjátok,
De hogy én nem jámbor vagyok, azt is tudjátok.
2 Ez világon ahol vagyon egy jó hegedűs,
Én is vagyok űmellette másod hegedűs,
Azt jól tudja minden ember, azki hegedűs.
3 Gyermekségemtől fogva ez volt a kenyerem,
Ezzel éltem én nagy sokat, semmit gyűjtöttem,
Sőt minden sok marháimat én elköltöttem.
4 Erről ménden sommát vehet jövedelemnek,
Két ekének nincsen haszna, mint hegedűnek,
De látatja annyi snincsen, mint egy csépesnek.
5 Derekamat ki tekinti, mint akasztottnak,
Az fejemet ki tekinti, mondhat borzasnak,
Az lábomot ki tekinti, mondhat csatosnak.
6 Ez világon ahol vagyon egy jó tíkozló,
Én is vagyok őmellette egy jó tíkozló,
Azt jól tudja minden ember, azki tíkozló.
7 Vagyon nekem két tolvajom: az torkom, hasam,
Ezek fosztnak, hogy magamat ne ruházhassam,
Ezek vesztnek, hogy magamot ne jobbíthassam.
8 Soha semmit gyermekemre én nem gondolok,
Ez világon csak vándorlok, ahol szolgálok,
Kecske módra gyakran ganéjt tej után adok.
9 Morgó könyvet előrántok, mert Márton vagyok,
Az gazdával legelőször oly igen morgok,
Vendégével öszveveszek, ebül szolgálok.
10 Az lábamon nem állhatok, ha én köppentek,
Szemeimmel nem nézhetek, hanem pillogok,
Az nyelvemmel nem szólhatok, csak vesztegetek.
11 Részegesnek nem mondhattok, mert nem okádok,
De más napon mind napestig csak kovácsolok,
Kit azután én nagy sokszor ebül megbánok.
12 Társaimhoz ilyen módon gyakran meggyónom,
Hogyha jót mond, én azt soha meg nem fogadom,
Azki tanít és pirongat, oly igen bánom.
13 Óh, nagy Isten, miért tartasz ilyen nagy latrot,
Tudom, azért, mert azt várod, hogy megtanítsad,
Csak heában beszédedet énreám költesz.
14 Nincs ez földön, sem az égen oly prédikátor,
Ki énbennem jót tehessen, ám szóljon bátor,
Tudom, azzal az sem gondol, ki ilyen lator.