HIK Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár
A Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő által közvetített digitális tartalmat a felhasználó a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 33. paragrafus (4) bekezdésében meghatározott oktatási, illetve tudományos kutatási célra használhatja fel. A felhasználó a digitális tartalmat képernyőn megjelenítheti, letöltheti, arról elektronikus adathordozóra vagy papíralapon másolatot készíthet, adatrögzítő rendszerében tárolhatja. A Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő weblapján található digitális tartalmak üzletszerû felhasználása tilos, valamint kizárt a digitális tartalom módosítása és átdolgozása, illetve az ilyen módon keletkezett származékos anyag további felhasználása.

CARBÓRA[25]


      Carbo szónok, ezenkivül poéta.
      Olyasmi ez bizonnyal, mintha Carbo
      nőstény és férfi lenne egyszemélyben.
      Carbo hermafroditus – ez világos.
                                                                 (Kurcz Ágnes fordítása)



[25] 25

1 Lodovico Carbo (1435–1482) híres ferrarai humanista, Guarino tanítványa, Janus iskolatársa. Guarinót halálakor (1460) híres gyászbeszéddel búcsúztatta (Oratio funebris). 1475 körül írt egy Hunyadi Mátyást dicsőítő dialógust (Dialogus de laudibus rebusque gestis regis Matthiae), amelyben (Ernuszt Zsigmond pécsi püspökkel társalogva) az 1471-es Mátyás elleni összeesküvés miatt súlyosan elmarasztalta az egykoron őt kifigurázó költőtársat, Janust.

4 Az invektíva-ízű csattanóban Janus a szónok (orator) és költő (poeta) titulusra egyaránt pályázó Carbóról azt állítja, hogy Hermaphroditus, azaz Hermész és Aphrodité fiához, Hermaphroditoszhoz hasonlóan kétnemű. (A janusi okoskodás valószínűleg Ovidiusra vezethető vissza: Ov. met. 4,379–387.) A vers a fordításban vissza nem adható szubtilis játék a nyelvtani nemekkel: a poeta görög jövevényszó a latinban, s hímnemű, akárcsak az orator, ám nőként viselkedik, nőnemű főnév módjára ragozandó. A szónoknak férfi Carbo költőként nőnek bizonyul (nem gyengédnek, hanem gyengének, rossznak), vagyis: tehetségtelennek. (Ugyanilyen kritikával illeti Niccolo de’Niccoli Petrarca latin nyelvű munkáit.)