Előző
 |
Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár |
A kiemelőgépek a beérett (megfelelő gyökérzet- és szárméretű) csemeték, suhángok és sorfák vegetációs időszakon kívüli kiemelésére (talajbóli eltávolítására) alkalmasak. A kiemelést úgy végzik, hogy működésük közben a növények gyökérzete nem vagy csak a megengedett mértékben sérül. A gépek különböző szempontok alapján rendszerezhetők, nevezetesen:
a kiemelt szaporítóanyag minősége szerint:
csemetekiemelők és
suhángkiemelők,
az egy menetben kiemelt szaporítóanyag mennyisége (elhelyezkedése) szerint:
soros kiemelők és
ágyáskiemelők,
a gép szerkezeti kivitele szerint:
lazítóvillás kiemelők és
rázóvillás kiemelők,
az üzemeltető traktorhoz történő kapcsolás jellege szerint (a kiemelőgépek traktorkapcsolatukat tekintve mindig függesztettek):
külpontos kiemelők és
középpontos kiemelők
különböztethetők meg.
A napi gyakorlat a lehetséges változatok közül több gépet használ az alábbiak szerint:
Csemetekiemelők:
lazítóvillás soros kiemelő,
rázóvillás soros kiemelő,
lazítóvillás ágyáskiemelő,
rázóvillás ágyáskiemelő.
Suhángkiemelők:
lazítóvillás soros kiemelő,
rázóvillás soros kiemelő.
• A lazítóvillás soros kiemelő (215. ábra) fő szerkezeti részei:
a váz (1),
a kiemelőszerszám (2),
a mélységhatároló szerkezet (3) és
a kiegyenlítőelem (4).
A gép váza cső- vagy zártszelvényű tartó, amely hordozza a hárompont-függesztő berendezés elemeit és biztosítja a további szerkezeti részek kapcsolódását.
A kiemelőszerszám (216. ábra) az elöl élezett U alakú kiemelőkésből (1) és a hozzá mereven, általában hegesztett kötéssel csatlakozó, esetenként vele egy anyagból kialakított lazítóvillákból (2) áll. A kiemelőkéshez kapcsolódó lazítóvillasor általában iránytörés nélküli. A kiemelőszerszám a váz tartójának jobb oldalához hegesztett zárólaphoz csavarkötéssel kapcsolódik. Az oldható kapcsolat lehetővé teszi az elkopott kiemelőkés gyors cseréjét. A kiemelőkés olyan elhelyezkedésű, hogy felső érintősíkja a vízszintessel az α = 10–25° közötti szöget zár be. Az α szöget beállítási szögnek, a β-t ékszögnek nevezzük. Egyes típusokon a kiemelőszerszám beállítási szöge a fenti intervallumban változtatható. A fix szerszámú gépeknél a beállítási szög optimális értékének elérését a függesztőberendezés állítási lehetősége biztosítja. A beállítási szög kisebb értéke lazább, nagyobb értéke kötöttebb talajokon ad jóminőségű munkát. A helyes beállítással azt kell elérni, hogy a gép munkája során a függőleges irányú talajmozgás olyan mértékű legyen, amelynek eredményeképpen a talaj olyan mértékben lazul fel, hogy abból a gép elhaladása után a csemeték kézzel könnyen (gyökérsérülés nélkül) kihúzhatók legyenek. A talajlazítás maximálisan olyan mértékű lehet, amelynél a csemeték a talajban még függőlegesen éppen állva maradnak. A soros kiemelők kiemelőszerszáma úgy csatlakozik a gépvázhoz, hogy a gép traktorra szerelése után a szerszám a traktor hossztengelyéhez képest oldalra (általában jobb oldalra) eltolt lesz olyan mértékig, hogy működés közben a traktor a kiemelendő sor mellett halad, így nem tesz kárt a csemetesorban.
A mélységhatároló szerkezet egy függőleges tartó végén csapágyazott fémtárcsa vagy fúvott gumiabroncsú kerék. A függőleges tartó a gép vázához képest függőleges irányba mozgatható és különböző helyzetekben (géptípustól függően fokozatosan vagy fokozat nélkül) rögzíthető. A kiemelési mélység a kiemelőszerszám késének legalsó pontja és a mélységhatároló szerkezet tárcsájának (kerekének) talppontja közötti függőleges távolságként adódik.
A kiegyenlítőelem egy késes vagy tárcsás csoroszlya (utóbbi körbefutó peremmel kiegészítve), amely a gép vázán a kiemelőszerszámmal ellenkező oldalon kerül rögzítésre. Feladata, hogy a kiemelőszerszám külpontos elhelyezkedéséből adódó kiemelőerőt részben ellensúlyozza, hogy annak forgatónyomatéka kisebb mértékben terhelje az erőgépet, így könnyebb legyen a sortartás.
• A rázóvillás soros kiemelő szerkezeti kivitele annyiban tér el a lazítóvillás soros kiemelőétől, hogy a kiemelőszerszámon a kiemelőkéshez a villák nem mereven, hanem csuklósan kapcsolódnak (217. ábra). A csuklós kapcsolat lehetőséget ad a villa végek fel-le mozgatására, a nagyobb mértékű talajlazítás, illetve a gyökér–talaj szétválasztás érdekében. A villamozgatást a gépre épített hajtószerkezet biztosítja, amely általában kardántengelyből, szöghajtóműből, ékszíj- vagy lánchajtásból és forgattyús hajtóműből áll. A hajtás az erőgép teljesítményleadó tengelyéről történik.
• A lazítóvillás ágyáskiemelő (218. ábra) fő szerkezeti részei:
a váz (1),
a kiemelőszerszám (2) és
a mélységhatároló szerkezet (3).
A gép váza hegesztett tartó, amely hordozza a hárompont-függesztő berendezés elemeit és biztosítja a további szerkezeti részek kapcsolódását.
A kiemelőszerszám a közel szögletes U alakú, elöl élezett kiemelőkésből és a hozzá mereven, általában hegesztett kötéssel csatlakozó, esetenként vele egy anyagból kialakított lazítóvillákból áll. A kiemelőkés szélessége 15–20%-kal nagyobb, mint a kiemelendő ágyás két szélső sorának egymástóli távolsága. A kiemelőszerszám a váz két oldalára csavarkötéssel kapcsolódik, amely kapcsolat lehetővé teszi az elkopott kiemelőkés gyors cseréjét. A kiemelőkés beállítási szögére vonatkozóan ugyanazon megállapítások tehetők, mint amilyenek a lazítóvillás soros kiemelőre érvényesek.
A mélységhatároló szerkezet a gépvázhoz kétoldalt, a kiemelőkés szélességén kívül csatlakozó fém tárcsa- vagy fúvott gumiabroncsú kerékpár, melynek vázhoz képesti függőleges helyzete változtatható.
• A rázóvillás ágyáskiemelő (219. ábra) fő szerkezeti részei:
a váz (1),
a kiemelőszerszám (2),
a mélységhatároló szerkezet (3) és
a hajtószerkezet (4).
A gép szerkezeti kivitele annyiban tér el a lazítóvillás ágyáskiemelőétől, hogy a kiemelőszerszámon a kiemelőkéshez a villák vagy azok egy része nem mereven, hanem csuklósan kapcsolódik. Ezek kivitele és mozgatása elvileg hasonló, mint a rázóvillás soros kiemelőknél. Gyakorlati különbségként említhető, hogy a forgattyús hajtómű és a rázóvillasor kapcsolata nem csak egyoldalas, hanem szimmetrikus kivitelben is készül, azaz ilyenkor a hajtástovábbítás a villasor két oldalán valósul meg.
A rázóvillás ágyáskiemelő akkor működik helyesen, ha a kiemelőkésével körülhatárolt, csemetékkel tele talajszelet talajtömege a villasoron keresztülhullik, a csemeték pedig a villasor hátsó részén távoznak, így a már korábban lehullott talaj felületére kerülnek.
A kiemelőgépek beállítása:
a keresztirányú szintbeállítást,
a kiemelőkés beállítását,
a kiemelési mélység beállítását és
a kiemelési (haladási) sebesség helyes megválasztását jelenti.
A keresztirányú szintbeállítást úgy kell elvégezni, hogy a gép vázának főtartója a kiemelésre kerülő terület felszínével párhuzamos legyen. Ez a helyzet az üzemeltető traktor hárompont-függesztő berendezése emelőrúdjainak hosszváltoztatásával érhető el.
A kiemelőkés beállítása az optimális beállítási szöget biztosítja, amely elérhető az üzemeltető traktor hárompont-függesztő berendezése felső függesztőkarjának hosszváltoztatásával, illetve a kiemelőszerszám gépvázához történő rögzítési helyzetének változtatásával (utóbbi állítás csak egyes típusoknál lehetséges).
A kiemelési mélység beállítása a mélységhatároló szerkezet vázhoz képest való helyzetváltoztatásával lehetséges.
A kiemelési sebesség megválasztása akkor helyes, ha a munka minősége kielégíti az elvárásokat. A kiemelési sebesség optimális értéke:
lazítóvillás gépeknél: 2–3 km/h,
rázóvillás csemetekiemelő gépeknél: 0,1–0,6 km/h,
rázóvillás suhángkiemelő gépeknél pedig: 1–2 km/h közötti.
A rázóvillás csemetekiemelő gépeknél a kisebb, mászósebesség-tartományba eső munkasebesség-értéket az indokolja, hogy a gép elhaladása közben a rázóvillasoron át kell hullania annak a talajtömegnek, amit a kiemelőkés körbehatárol. Ekkor biztosítható, hogy a kiemelt csemeték – a rázóvillasor végén távozva – a már korábban lehullott talaj felületére kerülnek (ellenkező esetben a csemeték a talajjal összekeverve maradnak vissza, ami a felszedésüket nehezíti vagy lehetetlenné teszi). Fentiekből következik, hogy nagyobb kiemelési mélység és kötöttebb talaj kisebb kiemelési sebességet (a fenti intervallumon belül) és fordítva igényel. Optimális kiemelési sebességnek az a konkrét sebességérték nevezhető, amelynél a talajtömeg teljes egésze éppen áthullik a rázóvillasoron, a villasor hátsó részén pedig csak a földtől megtisztított csemeték távoznak.
A normál kivitelű univerzális traktorok névleges motorfordulatszám melletti legkisebb haladási sebessége általában 2 km/h körül van, így ezek a traktorok a rázóvillás csemetekiemelő gépek üzemeltetésére alapkivitelükben csak kiegészítő mászóművel szerelve alkalmasak.