A Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő által közvetített digitális tartalmat a felhasználó a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 33. paragrafus (4) bekezdésében meghatározott oktatási, illetve tudományos kutatási célra használhatja fel. A felhasználó a digitális tartalmat képernyőn megjelenítheti, letöltheti, arról elektronikus adathordozóra vagy papíralapon másolatot készíthet, adatrögzítő rendszerében tárolhatja. A Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő weblapján található digitális tartalmak üzletszerű felhasználása tilos, valamint kizárt a digitális tartalom módosítása és átdolgozása, illetve az ilyen módon keletkezett származékos anyag további felhasználása.
Copyright © 2003 Mezőgazda Kiadó
A jelen digitális tartalom internetes közreadását a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2006-ban nyújtott támogatása tette lehetővé.
Tartalom
- Támogatók
- 1. Előszó
- 2. A mezőgazdálkodásés a természetvédelem fejlődése és kapcsolatai
-
- 2.1. A mezőgazdálkodás
- 2.2. Természetmegőrzés – természethasználat – természetvédelem – természetpolitika
- 2.3. A mezőgazdálkodás és a természetvédelem „újraegyesítése”: a többfunkciós európai agrármodell
-
- 2.3.1. A mezőgazdálkodás és a természetvédelemegymásrautaltsága
- 2.3.2. A többfunkciós európai agrármodellkialakulásának állomásai
- 2.3.3. Háttere: a fenntarthatóság és az ökoszociálispiacgazdaság
- 2.3.4. Alapértékei és tartalma
- 2.3.5. Magyarország számára felkínált lehetőségei
- 2.3.6. Földhasználati alapja: a magyar zonációs program
- 2.3.7. A megvalósítás kerete:a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP)
- 2.3.8. Alapmodellje: az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszere
- 2.3.9. Elterjesztésének esélyei és feltételei
- 3. A védett és érzékeny természetiterületek jellemzése
-
- 3.1. Magyarország védett és érzékeny természetiterületei
- 3.2. A környezeti feltételek általános jellemzése
- 3.3. A földhasználat jellemzése
- 3.4. A védett területek bemutatása
-
- 3.4.1. Aggteleki Nemzeti Park (ANP) Igazgatóság
- 3.4.2. Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BFNP) Igazgatóság
- 3.4.3. Bükki Nemzeti Park (BNP) Igazgatóság
- 3.4.4. Duna–Dráva Nemzeti Park (DDNP) Igazgatóság
- 3.4.5. Duna–Ipoly Nemzeti Park (DINP) Igazgatóság
- 3.4.6. Fertő–Hanság Nemzeti Park (FHNP) Igazgatóság
- 3.4.7. Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) Igazgatóság
- 3.4.8. Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) Igazgatóság
- 3.4.9. Körös–Maros Nemzeti Park (KMNP) Igazgatóság
- 3.4.10. Őrségi Nemzeti Park (ŐNP) Igazgatóság
- 3.5. Az ÉTT mintaterületek bemutatása
- 4. A gazdálkodás összetevői, technológiai és tervezési szempontjai
-
- 4.1. Általános megfontolások, alapelvek
- 4.2. A növénytermesztés fő szempontjai
-
- 4.2.1. Vetésszerkezet, növényfaj- és fajtaszerkezet
- 4.2.2. Vetésváltás, vetésforgó
- 4.2.3. Talajművelés, talajvédelem
- 4.2.4. Talajerő-gazdálkodás, trágyázás
- 4.2.5. Állati trágyák hagyományos kezelése és felhasználása
- 4.2.6. A szerves anyagok komposztálása és a komposztok felhasználása
- 4.2.7. Növényvédelem
- 4.3. Az állattartás fő szempontjai
- 4.4. Vizes élőhelyek extenzív mezőgazdasági hasznosítása
- 4.5. Gyakorlati birtoktervezés: a természetvédelem, a növénytermesztés és az állattartás ökológiai alapú összehangolása
- 4.6. Esettanulmány: a Hortobágyi Nemzeti Park
- 5. Összefoglalás, kitekintés
- 6. A munkatársakról
- 8. Mellékletek
-
- 8.1. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
-
- I. rész Általános rendelkezések A törvény célja
- II. rész A természeti értékek és természeti területek általános védelme
- III. rész Természeti területek és értékek kiemelt oltalma
- IV. rész A természet védelmének tervezési és szervezeti rendszere
- V. rész A természet védelmének tulajdoni és gazdasági alapjai
- VI. rész A természetvédelmi eljárás jogi szabályai és szankciói
- 8.3. Védett és érzékeny természeti területek adatai
-
- 8.3.1. Országos jelentőségű védett területek jegyzéke (2002. március 1.)
- 8.3.2. A magyarországi ÉTT-k védettségi fok szerinti megoszlása és területi statisztikai adatai
- A) Mintaterületek
- B) Igen fontos Érzékeny Természeti Területek
- C) Fontos Érzékeny Természeti Területek
- D) Lehetséges Érzékeny Természeti Területek
- 8.3.3. A talajtípusok és altípusok előfordulása (%) a védett területeken
- 8.3.4. A talajtípusok és altalajtípusok előfordulása (%) a kijelölt Érzékeny Természeti Területeken
- 8.4. A földhasználati zónarendszer kialakításának adatbázisa, módszerei és eredményei
- 8.5. A haszonnövények gyakorisága Magyarországon a régészeti magleletek alapján
- 8.6. Középkori gyümölcsfajtáink
- Irodalom
Az ábrák listája
- 1. A művelési ágak elhelyezkedése a parlagos földművelési rendszerben (Szalai, 1996)
- 2. A fajták minősítésének éve és elért életkoruk (Ángyán–Menyhért, 1988)
- 3. Az agrártáj biotóphálózatának változása (Schleswig–Holstein) (Knauer, 1980)
- 4. A mezőgazdaság bruttó és nettó termelésének, valamint anyagköltségének alakulása (1949 = 100%) (Fecske, 1987)
- 5. A közép-európai flóra diverzitásának változása (Hüppe, 1990 nyomán; Harrach, 1994)
- 6. Az EU Közös Agrárpolitikájának átalakítási folyamata (Forrás: Buckwell Report, 1998)
- 7. A fő földhasználati kategóriák területi aránya (%) (1995) (* Egyéb terület: nádas + egyéb vízfelület + művelés alól kivett terület) (Forrás: OECD Environmental Data, Compendium 1997, Paris, 1997)
- 8. A növénytermesztés kapcsolatrendszere (Ángyán, 1991)
- 9. Az agroökológiai feltételeket rontó gazdálkodás elvi sémája (Ángyán, 1991)
- 10. A földhasználati piramis
- 11. A bioszféra rezervátum általános zónarendszere és funkció-eloszlása (Erdmann, 1994)
- 12. A biotóphálózat agrártájon való megjelenésének vázlatos rendszere
- T-1. Magyarország területének mezőgazdasági alkalmassága
- T-2. Magyarország területének környezeti érzékenysége
- T-3. Magyarország területeinek elhelyezkedése a környezetérzékenységi-agrártermelési skálán
- T-4. A szántóterületek elhelyezkedése a javasolt három kategóriás földhasználati zónarendszerben (2. szcenárió)
- 13. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program felépítése (Ángyán et al., 1999)
- T-5. Kedvezőtlen adottságú térségben való gazdálkodás
- T-6. A gazdaság területének környezeti (természetvédelmi, talaj-, vízvédelmi) érzékenysége
- T-7. Vidéki foglalkoztatáshoz hozzájárulás (munkanélküliségi ráta figyelembevétele)
- T-8. Az összpontszám alakulása településenként
- 14. Broads-vidék
- T-9. Az angliai Környezetileg Érzékeny Területek
- T-10. Zonális agrárkörnyezeti programok célterületei Magyarországon
- T-11. Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) Magyarországon
- T-12. Az ÉTT rendszer 2002. évi modellterületei
- T-13. Jogi oltalom alatt álló területek Magyarországon
- T-14. Jogi oltalom alatt álló területek és Érzékeny Természeti Területek Magyarországon
- 15. Védett természeti területek Magyarország területéhez viszonyított aránya (%)
- 16. Országos jelentőségű védett és érzékeny természeti területek Magyarország összterületéhez viszonyított aránya (%)
- T-15. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
- T-16. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
- T-17. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
- T-18. Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
- T-19. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
- T-20. Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
- T-21. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
- T-22. Kiskunság Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
- T-23. Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
- T-24. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
- T-25. Észak-Cserehát ÉTT mintaterület
- T-26. Marcal-medence ÉTT mintaterület
- T-27. Hevesi-sík és Borsodi-mezőség ÉTT mintaterülete
- T-28. Fás legelők Baranya megyében ÉTT mintaterület
- T-29. Turján-vidék ÉTT mintaterület
- T-30. Őrség-Vendvidék ÉTT mintaterület
- T-31. Szatmár-Bereg ÉTT mintaterület
- T-32. Dunavölgyi-sík ÉTT mintaterület
- T-33. Dévaványa környéke ÉTT mintaterület
- T-34. Szentendrei-sziget ÉTT mintaterület
- 17. Térhasználati stratégiák (Ángyán, 1991)
- 18ab. Természetes- és agrárökoszisztémák összehasonlítása (Ángyán–Menyhért, 1988) a) természetes ökoszisztéma, b) agrár-ökoszisztéma az 1920-as években
- 18cd. Természetes- és agrárökoszisztémák összehasonlítása (Ángyán–Menyhért, 1988) c) Iparszerű, kemizált agrár-ökoszisztéma (állattenyésztés nélküli, gamonatermesztésre specializált szélsőséges forma), d) Agroökoszisztéma az alkalmazkodó növénytermesztésben
- 19. A mezőgazdasági biomassza-termelés és -felhasználás egyszerűsített rendszere (étkezési célú főtermék-felhasználással) (Ángyán–Menyhért, 1988)
- T-35. Magyarország füves élőhelyeinek aktuális térképe
- 20. A gyümölcsök fajtadiverzitásának változása
- 21. Tokaj-hegyalján termesztett szőlőfajták diverzitásának változása
- 22. A talajműveléssel és a gazdálkodással összefüggő talajállapot-romlás sémája (Birkás, 1993)
- 23. Példa a kíméletes talajművelésre (Weichel, 1981)
- 24. A talaj humusztartalmának változása 25 év során különböző szerves és műtrágyázás után (Bachthaler, 1979)
- 25. A trágya szétszórása vasvillával a telepen
- 26. A szakaszos trágyakezelési eljárások naponta adódó mennyiségeinek elrendezése
- 27. Bernátsky Kornél dr. terve szerint készült négyszögletű és háromszögletű betonlap
- 28. A félrerakott betonlapok helyére hasáb alakúan rakják be a trágyát
- 29. A háromszögű betonlap használata
- 30. Összehasonlító kísérleti eredmények különböző trágyakezelési eljárásoknál (Kreybig, 1951)
- 31. A hőmérséklet változása a komposztálás során
- 32. A szerves anyag átalakulása a komposztálás során
- 33. A kertben és a ház körül keletkező komposztálható hulladékok
- 34. Komposztsilók különböző megoldásai
- 35. A komposztálás munkaműveletei
- 36. Az alkalmazkodó növénytermesztés eszköztára
- 37. Az egészben való gondolkodás és cselekvés fő szempontjai (Győrffy, 1994)
- 38. A gyeptermesztés megoszlása és a legeltethető termés mennyisége a legeltetési idény alatt
- 39. A fészek széttaposásának veszélye néhány madárfaj esetében
- 40. Az élősövény hatása a) környezetének mikroklímájára, b) a mezőgazdasági termelésre (Broggi, 1986)
- 41. Lokális biotóphálózati rendszer felépítésének sematikus ábrája (Jedicke, 1994)
- 42. Magyarország természeti nagytájai és agroökológiai körzetei (Láng et al., 1983). I. Dunai Alföld: 1. Duna menti síkság, 2. Duna–Tisza közi hátság, 3. Bácskai hátság, 4. Mezőföld, 5. Dráva menti síkság; II. Tiszai Alföld: 6. Felső-Tiszavidék, 7. Közép-Tiszavidék, 8. Alsó-Tiszavidék, 9. Észak-alföldi hordalékkúp-síkság, 10. Nyírség, 11. Hajdúság, 12. Berettyó–Körös vidék, 13. Körös–Maros köze; III. Kisalföld: 14. Győri-medence, 15. Marcal-medence, 16. Komárom–Esztergomi-síkság; IV. Nyugat-magyarországi peremvidék: 17. Alpokalja, 18. Sopron–Vasi-síkság, 19. Kemeneshát, 20. Zalai-dombság; V. Dunántúli dombvidék: 21. Külső-Somogy, 22. Belső-Somogy, 23. Tolna–Baranyai-dombság, 24. Mecsek és Mórágyi-rög; VI. Dunántúli-középhegység: 25. Bakonyvidék, 26. Vértes és Velencei-hegység és vidéke, 27. Dunazug-hegyvidék; VII. Észak-magyarországi középhegység: 28. Duna-kanyar hegyvidéke, 29. Nógrádi-medence, 30. Cserhátvidék, 31. Mátravidék, 32. Bükkvidék, 33. Heves–Borsodi medencék és dombságok, 34. Észak-Borsodi hegyvidék, 35. Tokaj–Zempléni hegyvidék
- 43. Magyarország agroökológiai körzeteinek növényszerkezete a termőhelyi alkalmassága és a termelési hagyományok alapján (Ángyán, szerk., 1989)
- T-36. Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET)
- 44. A felszínborítási adatbázis létrehozása (Büttner, 1997)
- T-37. CORINE Land Cover felszínborítási adatbázis
- T-38. Mezőgazdasági klímaalkalmasság
- T-39. Környezeti érzékenység az élővilág szempontjából
- T-40. Környezeti érzékenység a talaj szempontjából
- T-41. Környezeti érzékenység a vízbázisok szempontjából
- 45. A területek eloszlása a környezetérzékenységi-agráralkalmassági értékskálán
- T-42. Javaslat három kategóriás földhasználati zónarendszer kialakítására (1. szcenárió)
- T-43. Javaslat három kategóriás földhasználati zónarendszer kialakítására (2. szcenárió)
- T-44. A mezőgazdasági teületek elhelyezkedése a javasolt három kategóriás földhasználati zónarendszerben (2. szcenárió)