Előző
 |
Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár |
A nyelv a primitív szájüreg fenekén két telepből, az elülső és a hátulsó nyelvtelepből fejlődik. A garathártya átszakadása után a processus mandibularisok (első pár zsigerív) egyesülési helye mögött az ectoderma alatti embrionális kötőszövet erőteljesen szaporodik, és három gumót alakít ki. A középső páratlan nyelvgumó, a tuberculum linguale impar, és az attól előbbre, kissé oldalt helyeződő, páros oldalsó nyelvgumó, a tuberculum linguale laterale, képezi a nyelv elülső telepét. Az oldalsók erőteljesebben növekedve, a nyelv hegyét és testét képezik, a középső pedig csupán a test kisebb részét, a foramen caecum tájékát alkotja. Az oldalsó nyelvgumó összenövésének vonala a sulcus medianus linguae. A középső nyelvgumó mögött a garattasak nyele, a ductus thyreoglossus, maradványa emberen mint kis gödör, foramen caecum, megtalálható. A garathártya mögött a második, a harmadik és a negyedik zsigerívet ventralisan öszszekötő mesobranchialis szövetből a hátulsó nyelvtelep, a tuberculum linguale proximale, fejlődik ki laposan kiemelkedő, hosszanti irányú duzzanat, copula alakjában; belőle lesz a nyelv testének hátulsó része és gyökere. A két nyelvtelep közötti határvonal a garathártya vonala, emberben kifejezett, sulcus terminalis alakjában fellelhető.
A nyelv izomzata feltehetően az occipitalis myotomokból fejlődik, amelyek később vándorolnak a nyelv területére.