Előző
 |
Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár |
A szájüreg, a cavum oris, a fejbél kezdeti szakasza. Háziállatainkban megnyúlt, hátrafelé szélesedő, résszerű üreg, amely a szájnyílástól a garatszorosig terjed. Csontos vázát az áll közötti és az állcsontok (fogmedri és szájpadlási nyúlványa), a szájpadláscsont, az állkapocs, valamint a nyelvcsont alkotja.
Dorsalis falát a kemény szájpadlás, a palatum durum, két oldalsó falát a pofák, buccae, ventralis falát a szájfenék, a cavum sublinguale, a nyelvvel, lingua, képezi. Bejárata a szájrés, a rima oris, amit az ajkak, a labia oris, szegélyeznek. Kijárata a garatszoros, az isthmus faucium, amelyet ventralisan a nyelv, dorsalisan a szájüreg hátulsó, lágy, mozgékony fala, a lágy szájpadlás vagy ínyvitorla, a palatum molle s. velum palatinum, határol. A garatszoroson át a szájüregből a garatba lehet jutni.
A szájüregnek két része van; a külső, kisebb, patkó alakú, keskeny szájtornác, a vestibulum oris, amely a fogsorok íve és az ajkak, vestibulum labiale, illetőleg a pofák között, vestibulum buccale, helyeződik. A másik, belső, nagyobb része a tulajdonképpeni szájüreg, a cavum oris proprium, amely a fogsorok ívén belül található. Ez utóbbinak a nyelv és az állkapocs közötti része a szájfenék, a cavum oris sublinguale. A szájtornác és a tulajdonképpeni szájüreg a foghíjas szélek között, valamint az utolsó zápfog mögött közlekedik egymással. A kemény szájpadláson átvezető páros orr-szájpadlási járaton, ductus incisivus, a szájüreg – ló kivételével – az orrüreggel közlekedik.