A nagy vagy savós testüregek a fali, parietalis mesoderma zsigerekre fekvő zsigeri lemeze, a splanchnopleura, és a test oldalsó és alsó falához fekvő fali lemeze, a somatopleura közötti kétoldali coelomaüregből fejlődnek ki. Az embrió testének kialakulásakor a kétoldali splanchnopleurának a gerincoszlop és a fejlődő bélcső közötti része szorosan egymáshoz fekszik, kettőzetet, a dorsalis bélfodrot, a mesenterium dorsalét képezi. A bélcső alatt a lemezek ismét egyesülnek egymással, és a bélcső ventralis fodrát, a mesenterium ventralét alkotják. A bélcsövet borító splanchnopleura a bélcső falán túlmenően a fejbél elülső végéből fejlődő tüdőt, a középbél tájékán fejlődő májat és hasnyálmirigyet is borítja. A fejlődő mellüregben a mesenterium dorsale et ventrale a mediastinumot képezi. A pleuraüregbe növekvő tüdő a splanchnopleurát maga előtt tolja, ezáltal a tömlőt borító lamina visceralis annak egy részéből fejlődik ki. A postcardialis gátorközben az összeköttetés vízszintes irányú savós kettőzet, a lig. pulmonale, alakjában a későbbiekben is fennmarad. A szívburok plica pleuropericardialis útján különül el.
A fejlődő hasüregben még a rekesz kialakulása előtt a ventralis bélfodor csaknem teljes egészében hanyatlóan átalakul. Ezáltal egységes savós testüreg, a cavum pleuropericardiaco-peritonaeale alakul ki. A rekesz és a szívburok fejlődésével négy savós testüreg, a kétoldali pleuraüreg, a szívburoküreg és a has-medenceüreg különül el egymástól.
A rekesz fejlődését a szív sinus venosusába vezető szikvénák fölemelkedése indukálja, A szívburok alapi része és a szikbéljárat között haránt irányú választófal, septum transversum, fejlődik ki. Ez a rekesz ventralis telepe, amely a gerincoszlop felé nő és a szívburkot elkülöníti a savós hasüregtől. Eközben a testüreg dorsolateralis faláról egy-egy harántredő, a rekeszredők, plicae pleuroperitonaeales, jelennek meg. A három redő egyesül egymással, és a kétoldali pleuraüreget elválasztja a savós hasüregtől. A redők hiányos egyesülése révén rekeszsérv keletkezhet.