A bőrizmok, mm. cutanei, világos árnyalatú, vékony, szalagszerű vagy lemez alakú, harántcsíkos izmok. A felületes pólya két lemeze között helyeződnek, a csontos vázhoz nem kapcsolódnak, a bőrt mozgatják.
A testnek csak egyes részein különülnek el. A házi emlősállatokon a bőrizomzat a törzsön a legfejlettebb, kisebb mértékben a fejen és a nyakon.
A törzs, a nyak és a fej bőrizmait különböztetjük meg.
|
Az izom neve |
Állatfaj, amelyben kifejlődött |
Tájék, ahol helyeződik |
Beidegzés |
|
A) A törzs bőrizmai |
|||
|
1. m. cutaneus trunci (maximus) |
eq, Ru, sus, Ca |
a mellkas, a hasfal oldala |
n. thoracicus lateralis (nn. thoracici caud.) |
|
2. m. cutaneus omobrachialis |
eq, Ru |
váll-, kartájék |
n. intercostobrachialis (nn. thoracici caud.) |
|
3. mm. praeputiales
|
Ru, su Ca Ru, sus, Ca Ru, sus, Ca |
a tasak két oldala és a tasak nyílása előtti tájék |
az utolsó háti és ágyéki idegek |
|
4. m. supramammarius
|
Ca |
a lapátosporc, ill. a fancsont tájékán, a tejmirigyeken |
ventralis ágai |
|
B) A nyak és a fej bőrizmai |
|||
|
1. platysma
m. cutaneus colli |
eq, Ru, sus, Ca eq, Ru, sus |
a nyak oldalain az állkapocs és az alsó ajak tájéka a szegycsont markolatának tájéka |
rr. buccolabiales (VII) r. colli (VII) |
|
2. m. sphincter colli superficialis
|
Ca |
a nyak ventralis tájéka és a fültőmirigy, a torokjárat tájéka |
r. colli (VII) rr. buccolabiales (VII) |
|
3. m. sphincter colli profundus |
eq, Ru, sus, Ca |
alsó nyakél a fej közelében |
r. colli (VII) |
|
4. m. cutaneus frontalis |
Ru |
homloktájék |
n. auriculopalpebralis (VII) |
|
5. m. cutaneus nasi |
Ru |
az orrhát és az orr oldalsó tájéka |
rr. buccolabiales (VII) |
2. táblázat - Borizmok
A törzs bőrizmai, mm. cutanei trunci: 1. a m. cutaneus maximus s. thoracoabdominalis, 2. a m. cutaneus omobrachialis, 3. a m. praeputialis cranialis et caudalis és végül 4. húsevőkben a m. supramammarius cranialis et caudalis.
1. A törzs nagy bőrizma, a m. cutaneus maximus, a legfejlettebb, a mély szegyizom származéka, a mellkas és a has oldalán helyeződik. Lovon és kérődzőkön háromszögű, rostjai vízszintesen irányulnak. Hátulsó szélét a mart a haskorccal összekötő vonal jelzi, elülső széle a váll-kar bőrizmába megy át. Sertésen szalag alakú kötegekből álló izom, beborítja a mellkas és a has alsó kétharmadát. Húsevőkön, különösen macskán, nagy kiterjedésű, jól kifejlett, a farra és a combra is ráterjedő izom. A törzs bőrét feszíti, mozgatja, a felületes pólyát is feszíti. A mellkasi idegek (nn. pectorales caudales) idegzik be.
2. A váll-kar-bőrizom, m. cutaneus omobrachialis, vékony, széles izomlemez, csak lóban és kérődzőkben különálló. Rostjai dorsoventralis irányúak; a lapocka felső szélétől a könyökízületig terjednek. Megtapad a lapocka hátulsó szögletén és a maron, dorsalisan ellenkező oldali társával találkozik. A kétoldali izom a törzs bőrét mozgatja, a felületes pólyát feszíti. A mellkasi idegek (nn. pectorales caudales) idegzik be.
3. A tasak izmai, mm. praeputiales, páros izmok, marhában a legfejlettebbek, lóban hiányoznak. A tasak előrevonója, a m. praeputialis cranialis, a lapátosporc tájékán a has bőrizmából ered és a praeputium nyílása körül végződik. A tasak hátravonója, a m. praeputialis caudalis, 2–3 foggal az ondózsinór lateralis felületéről, a herezacskó nyálkahártyájáról és a sárga haspólyáról ered, a penis két oldalán előretér, és a praeputium szájadékában három szárral tapad meg. Sertésen némelykor hiányzik. A tasak nyálkahártyáját előre-, illetőleg hátrahúzza. Sertésen nyomást gyakorol a köldökzacskóra. Idegei az utolsó háti és az első ágyéki gerincvelőidegek ventralis ágaiból származnak.
4. A tejmirigyek bőrizma, a m. supramammarius cranialis et caudalis, csak húsevőkben lelhető fel, a törzs bőrizmának ventralisan levált része. Keskeny, vékony, páros köteg, a lapátosporctól a fancsontig terjed, macskában pars abdominalisa és pars inguinalisa van. A hasfal bőrét a tejmirigyek fölött feszíti és mozgatja. Idegrostjait az utolsó háti és az első ágyéki gerincvelőidegek ventralis ágaiból kapja.
A nyak és a fej bőrizmai a következők: 1. a platysma, 2. a m. sphincter colli superficialis, 3. a m. sphincter colli profundus (ennek két része van: a) a m. cutaneus frontalis, b) a m. cutaneus nasi).
1. A nyak bőrizmai, a platysma (myoides), sertésen és húsevőkön jól fejlett izomlemez, amely a tarkótájékról és a felső nyakélről ered és kétoldalt az arc, m. cutaneus faciei, illetve az alsó ajak bőrizmába, a m. cutaneus labiorumba, megy át. Lóban és szarvasmarhában csak az utóbbi két izom fejlődött ki. Feszíti és mozgatja a tarkótájék és a rágóizom tájékának bőrét. Az arcideg ágai, a rr. buccolabiales látják el.
A nyak ventralis bőrizma, a m. cutaneus colli, lovon és szarvasmarhán erős izomlemez, húsevőkön hiányzik; a platysma származéka. Lovon és sertésen a szegycsont markolatán, kérődzőkön a nyak felületes pólyáján ered és a torkolati barázdát áthidalva, a gége és a parotis tájékáig terjed; az arcideg ága, a r. colli idegzi be. Feszíti és mozgatja a bőrt; lovon az összehúzódó izom (vérvétel, intravénás fecskendezés esetén) elnyomhatja a megduzzasztott torkolati vénát.
2. A nyak felületes bőrizma, a m. sphincter colli superficialis, a nyakat harántul átfogó, szalagszerű izomlemezek, amelyek csak húsevőkön találhatók, a macskán fejlettebbek, mint a kutyán. A mellkas bejáratától a gége tájékáig, majd az arcra, a fültőmirigy és a torokjárat tájékára is ráterjednek.
A nyak és a fej bőrét ventralisan feszítik és mozgatják. Az arcideg ága, a r. colli tér hozzá.
3. A nyak mély bőrizma, a m. sphincter colli profundus, a torokjáratban (húsevők) és a mögött, az alsó nyakélen harántul helyeződő, vékony izomlemez, amely a m. sphincter colli superficialis alatt kétoldalt a fejre sugárzik. A belőle származó bőrizmok – húsevők kivételével – jól differenciáltak, vázizom jellegűek (lásd az arc izmainál). Az arcideg ága, a r. colli (VII.) látja el.
a) A homlok bőrizma, a m. cutaneus frontalis, kérődzőkön és kevésbé fejletten sertésen található. A homlok bőrét mozgatja és ráncolja. Az arcideg ága, n. auriculopalpebralis, idegzi be.
b) Az orr bőrizma, a m. cutaneus nasi, csak kérődzőkön, főleg bikán fejlődött ki.
Az orrhát és az orrnyílások tájékán a bőrt ráncolja, mozgatja, az arcideg ágai, a rr. buccolabiales látják el.
A bőrizmok a felületes pólyával, a bőr alatti, a pólyák közötti és alatti nyálkatömlőkkel szorosan összefüggnek, funkcionális egységet alkotnak.
A ló és a marha csak kevésbé képes végtagjaival tisztítani a bőrét. A szőrzet és a bőr mechanikai tisztítását elsősorban a bőrizmok végzik, és megszabadítják az állatot a viszketést okozó szennyeződéstől, legyektől, működésük során a bőr egyes területeit feszítik, ráncolják, lóban viszonylag gyorsan mozgatni (rángatni) képesek.
Az arcmimika fő izmai a fej tájékán, az ajkak, az orrnyílások, a pofa és a szemhéjak mozgatásával ugyanakkor segítik a táplálékfelvételt, a légzést, a szemgolyó védelmét és a fül mozgatásával a hallást is.