Előző
 |
Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár |
A ló herezacskója kissé nyakalt, lágy, vékony szőrökkel fedett, zsíros bőrű, feketén pigmentált. A m. cremaster externus erős, két izomlemeze három szárral tapad.
A herék kétoldalt összenyomottak, tojásdad alakúak. Hosszuk 10–12, szélességük 3–4, vastagságuk 6–7 cm. Az egyik here tömege 150–300 g, nagysága függ a fajtától, a kortól és a test nagyságától is. A rete testis csupán a here feji vége közelében fejlődik ki. A bursa testicularis mély. A mellékhere farka bab alakú, a mesorchium és a mellékhere szalagja vastag, a belső hererázó izom jól fejlett. A lágyékgyűrű 4–5 cm széles rés. Az ondóvezető orsó alakú pars ampullarisa kb. 20–25 cm hosszú és 2–2,5 cm széles.
A járulékos nemi mirigyek közül az ondóhólyag 10–15 cm hosszú és 3–6 cm széles. Vastag falában simaizomzat is van.
A prostata retroperitonaealisan helyeződik a húgycső kezdeti szakaszán; az ondóhólyagokhoz kötőszövet fűzi. Két, 5–9 cm hosszú és 3–6 cm széles, 1 cm vastag lebenyét, lobus dexter et sinister, dorsalisan kb. 3 cm átmérőjű isthmus prostatae köti össze egymással. Alakja különböző lehet, vagy a pars externa, vagy a pars disseminata nagyobb, 10–18 kivezetőcsöve az ondódomb két oldalán nyílik. A Cowper-mirigy két, dió alakú lebenyből áll. A lebenyek 4–5 cm hosszúak és 2,5 cm szélesek. Számos kicsiny kivezetőjáratuk két hosszanti sorban, a húgycső dorsalis falán nyílik.
A húgycső medencei szakasza tág, stratum cavernosum és a m. urethralis körülveszi. Az izom elülső szakasza mint m. prostaticus a dülmirigyet részben befedi. Caudalis része mint m. ischioglandularis összenő a m. bulbospongiosusszal. A m. ischioglandularis az arcus ischiadicuson ered, és a Cowper-mirigyet befedve, a húgycsőhöz tér. Egyik részlete mint m. ischiourethralis impar az ülőcsont külső felületén, a median síkban ered, és a m. urethralisba sugárzik.
A pars spongiosa az arcus ischiadicuson át ívelő szakaszán szűk isthmus urethraet alkot. Alatta a kb. 7,5 cm hosszú, két részből álló bulbus penist találjuk. A sulcus urethralisban haladó húgycső nyálkahártyájában apró, mucinosus mirigyek vannak. A nyálkahártyát hüvelyszerűen stratum cavernosum urethrae veszi körül. Ventralisan a m. bulbospongiosus hidalja át, amelynek közepén a m. retractor penis halad.
A makkon a húgycső 2,5–3 cm hosszú nyúlványa processus urethralis alakjában túlnyúlik. A makk felületén dorsalisan egy nagyobb, kétoldalt két kisebb árok, fossa glandis, mélyed be. A corona glandison 28–30, szemölcs alakú kiemelkedés van. A tasaknak a glans penisre boruló lemeze mirigytelen.
A penis musculocavernosus típusú, hatalmasan fejlett szerv. Ernyedt állapotában kb. 50 cm hoszszú. Legnagyobb körmérete 16 cm. Erectiókor láthatóvá váló része 30–50 cm, és kb. 5–6 cm átmérőjű. A penis száraiból egyesülő corpust rövid, erős kötőszövetes kötegekből álló lig. suspensorium penis rögzíti a symphysis pelvis külső felületéhez. A corpus penis nyújtott S alakban görbült, oldalt lapított, a köldök felé három hegyben, apices penis, végződik. Közülük a középső, dorsalis a hosszabb, erre a glans illeszkedik. A ventrolateralis két kisebb nyúlvány gumó alakú. A testet háromrétegű tunica albuginea veszi körül. A septum penis kötegekből áll, nem képez tökéletes választófalat a két corpus cavernosum között. A kötegben simaizomsejtek is vannak.
A praeputium viszonylag rövid, cranialisan a köldökig terjed. Az ostium praeputiale kerek, tág nyílás. A cavum preaputialet az anulus praeputialis megosztja. A tasaknak nincsenek izmai.
A kérődzők herezacskója – különösen a juhé és a kecskéé – nagy, mélyen lelóg, nyakalt, zacskó alakú. Szarvasmarhában gyéren, juhban sűrűn szőrözött, bőre vöröses árnyalatú. Rajta egy-két járulékos csecsbimbó van. A m. cremaster externus ínlemezzel ered, és négy szára a here magasságában tapad a processus vaginalison.
A here bikában különböző nagyságú, általában 12–14 cm hosszú és 6–7 cm vastag, tömege 250–300 g, tojás alakú. A juhban kerek 10 cm hosszú, 4–7 cm vastag és egyenként 200–300 g, kecskebakon egy here tömege 145–150 g. Tengelye függőleges, jól fejlett feji vége proximalisan, farki vége distalisan tekint. A margo epididymalis caudalisan irányul. A mediastinum testis 2–8 mm széles, vastag köteget képez. A mellékhere különösen nagy, a herén caudolateralisan helyeződik, a teste keskeny. A farka juhban nagy, dió alakú, kb. 30 ejaculatumra elegendő ondót tartalmaz; caudalisan ívben hajlik, a here farki végét borítja. A plexus pampiniformis igen vaskos és hosszú.
Az ondóvezető hosszú, az ondózsinór medialis oldalán, saját redőjében halad. Medencei szakaszán a plica urogenitalis rögzíti. A pars glandularis bikában 14–16 cm hosszú és 9–12 cm átmérőjű, kecskében 6–8 cm hosszú és 4–8 mm vastag; a belső herezáró izom vékony.
A járulékos nemi mirigyek közül az ondóhólyag tömör, gyakran S alakú, lebenyes mirigy; 10–12 cm hosszú, 1,3–3,5 cm széles, 2–2,5 cm vastag és 45–80 g tömegű. Egyenetlenül dudoros, caudalisan kivezetőcsővé vékonyodik, amely derékszögbén az ondóvezetővel közösen kerekded, az ostium ejaculatoriumon nyílik. A kos ondóhólyagja kerek, kb. 2,5–4 cm hosszú, 2–2,5 cm széles és 1–2,5 cm vastag. Tokjában és sövényeiben sok simaizomelem van. Kivezetőjárata tág, az egész mirigyen áthalad. Az ondóvezetők között esetenként nagy (13x16 cm hosszú) uterus masculinus is található.
A prostatának két része van: a corpus prostatae s. pars externa, amely két lebenyből áll, és közvetlenül a húgyhólyag nyaka mögött a húgycső dorsalis felületére fekszik reá, 1 cm hosszú, 3 cm széles, 1–1,5 cm vastag. A pars disseminata prostatae kabátszerűen veszi körül a húgycső kezdeti, kb. 12 cm hosszú szakaszát. Kívülről a m. urethralis fedi, annak ritmikus összehúzódása elősegíti az ondó ürülését. Juhban és kecskében csak pars disseminata van, amely kecskebakon stratum cavernosumba ágyazott teljes hüvely; kosban a mirigyréteg ventralisan hiányzik. Sok kicsi kivezetőjárata közvetlenül a húgycsőbe nyílik.
A Cowper-féle mirigyek páros, kis dió alakú szervek. A két mirigy bikában 2,8 cm hosszú, 1,8 cm vastag, az arcus ischiadicus tájékán a húgycső dorsolateralis felületére fekszik rá. E helyen vastag (5 cm) izom, a m. bulbospongiosus fedi, és emiatt rectalisan nem tapintható. Egy kivezetőjárata a húgycső dorsolateralis felületén nyílik. Juhfélékben mogyoró nagyságú, 2 cm hosszú, csupán a m. urethralis fedi, helyeződése a bikáéhoz hasonló.
A húgycső medencei szakaszát a m. urethralis borítja. A bika stratum cavernosum urethraeja gyengén, a kecskebaké erősen fejlett. Az ondódomb bikán viszonylag nagy, szilvamag alakú. A húgycső pars externáját a corpus spongiosum penis, valamint a tunica albuginea penis teljesen körülveszi. A bulbus urethrae jól fejlett. A húgycső falában nyiroktüszők is találhatók.
A penis fibroelasticus típusú, hosszú és hengeres. Hegye kissé csavarodott, fokozatosan elvékonyodik. Teste a herezacskó mögött S alakú görbületet, flexura sygmoideát, alkot, amely erectiókor kiegyenesedik. Az elvékonyodó galea glandis csavarodott, a penis hossza bikában 100, kosban 30 cm, a bivalyé vékony és rövid. A tunica fibrosa vastag, a húgycsövet is körülveszi (canalis urethralis), sűrű hálózata, a corpus fibrosum penis, a hímvessző nagyobb részét alkotja. Kemény, tömör tapintatú (bikacsök). A makk sisak alakú, galea glandis, rajta nyak, collum galeae, és koson corona galeae is elkülöníthető. A corpus cavernosum galeae juhfélékben fejlett, bikában fejletlen. A processus urethralis kosban hosszú (3–4 cm), S alakú, kecskebakban rövid és egyenes; a húgycső a hegyén, bikában pedig a galea árkának papilláján nyílik.
A tasak nagyon hosszú (25–40 cm), a köldökig terjed. Szűk hüvelyt képez a penis körül. Nyílását bikában szőrpamat, pamacsszőrök határolják. A lamina visceralisban nagy nyiroktüszők vannak. A tasakizmok közül az elülsők, mm. praeputiales craniales, a nagy bőrizomból erednek, és a tasak nyílásán végződnek. A hátulsók, mm. praeputiales caudales, a sárga haspólyától és a tunica dartostól két szárral indulnak ki, majd az egyesülő két szár a penis két oldalán előrehalad, és az ostium praeputiale lamina parietalisán tapad. A tasak nyílását vaskos bőrgyűrű övezi.
A m. bulbospongiosus nagy, erős izom, kötőszövetes sövény osztja ketté. A corpus cavernosum penist befedi, és a Cowper-mirigyre is ráborul. Bikában kb. 17 cm, juhfélékben 9 cm hosszú. A kecskebakban egy különálló izom, a m. ischiourethralis is ered a tuber ischiadicum belső felületén, és inával a Cowper-mirigy magasságában ferdén a m. bulbospongiosus kötőszövetes septumába tér. A m. ischiocavernosus széles, páros izom a tuber ischiadicum belső felületén ered. A penis szárát befoglalja, és a corpus penisen tapad. A m. retractor penis hosszú, páros, fényes izomcsík. Az elülső farokcsigolyák ventralis felületéről indul ki, a végbélnyílást övezi; ott a m. sphincter api externust képezi, eközben kötőszövet fűzi a m. ischiocavernosushoz és a m. bulbospongiosushoz; a penisen tapad. A raphe perinei mentén kitapintható.
A sertés herezacskója a combok mögött, a végbélnyílás alatt fekszik, és a heréket szorosan befoglalja. A raphe scroti mély árokban van, és széles alapon függ össze a medence ventralis falával. Bőre enyhén szőrözött, öreg állatokban ráncolt. A tunica dartos gyengén, a stratum subdartoicum jól fejlett. A m. cremaster externus lapos, hosszú izomlemez a herezacskó oldalán.
1. testis, 2. epididymis, 3. ductus deferens, 4. ampulla ductus deferentis, 5. prostata, 5’. pars disseminata prostatae, 6. vesicula seminalis, 7. glandula bulbourethralis, 8. vesica urinaria, 9. urethra, 10. penis, 11. galea glandis s. glans (eq, Ca)
A herék nagyok, tojás alakúak, fajtánként változó nagyságúak. Tenyészkanokban egy-egy here kb. 400 g. Idősebb állatban (5 év) 800 g-os is lehet. A here sövényei, septula testis, erős, vastag kötegek, a corpus fibrosum nagy, a here egész hosszában megtalálható.
A mellékhere nagy, kiterjedt farki részét a vastag lig. testis proprium a heréhez, a lig. caudae epididymidis a herezacskóhoz szorosan hozzáfűzi. A mesorchium különösen fiatal állatokban hosszú.
Az ondóvezető a mellékhere medialis oldalán, a here feji vége felé tér, majd a plexus pampiniformisban, a közös hüvelyhártya csatorna alakú részében, a penis két oldalán a lágyékgyűrűig halad. Medencei szakasza kifejezett ampullát nem képez, végső szakaszának fala kevés apró mirigyet tartalmaz.
Az ondóhólyag piramis alakú, tömör, lebenyes mirigy, 12–17 cm hosszú, 6–8 cm széles és 3–5 cm vastag. A két mirigyet kötőszövet fűzi egymáshoz. Világos rózsaszínű lebenyei a hasüreg felé, a plica urogenitalisba is beterjednek. A mirigy tág járataiban nagymennyiségű váladék tárolódik. Kivezetőjárata, a ductus excretorius, az ondóvezető nyílása közelében, attól külön nyílik.
A prostata teste kicsi, lemezszerűen a húgycső dorsalis felületére borul; 3–4 cm hosszú, 2–3 cm széles és 1 cm vastag. A pars disseminata nagy, 4 mm vastag rétege körülövezi a húgycsövet, miközben a m. urethralis fedi. Számos kivezetőjárata a húgycsőbe nyílik.
A Cowper-féle mirigy a legnagyobb páros mirigy, a hossza 17–18 cm, vastagsága 5 cm, a medence kijáratában a húgycső dorsalis felületére fekszik rá; rectalisan kitapintható. Tág kivezetőjárataiban a secretum tárolódik. Egy kivezetőjárata a mirigy caudalis részéből ered, és a húgycsőbe a corpus cavernosum penis alatt nyílik.
A húgycső medencei szakaszát stratum cavernosum övezi. A pars spongiosa szűk, az arcus ischiadicus tájékán viszonylag kicsi, corpus cavernosum penisszel kezdődik.
A penis fibroelasticus típusú, merevedett állapotban 60 cm hosszú, haránt metszéslapja a tövében harántovális, közepén kerek, hegyén magas, ovális; S alakú görbülete van, amely a herezacskó alatt található és erectiókor kiegyenesedik. A tunica albuginea vastag, a corpus cavernosum penis gyengén fejlett.
A penis hegye spiralisan balra csavarodott, galea glandis fedi, a falában levő vénás hálózat duzzadó szövetet képez, amely a húgycső duzzadó szövetével anasztomozál.
A tasak hosszú, csatornaszerű, caudalisan szűk; nyílását vastag bőrredő határolja, róla szőrpamat ered. A lamina parietalis vaskos redőket képez, nyálkahártyájában nyiroktüszők vannak. A diverticulum praeputiale kb. 135 cm3 űrtartalmú, kétujjnyi vastag nyílása a tasak közelében, dorsalisan nyílik.
A nemi szervek izmai közül a belső hererázó izom és a m. bulbospongiosus nagyon erős, hosszanti septum útján kettéosztott. A Cowper-mirigy caudalis részén ered, majd a penis szárait befedve, a bulbus cavernosus urethraen tapad. A m. ischiocavernosus páros, karcsú izom, a tuber ischiadicum belső felületén ered, a penis szárait oldalról borítja, majd annak gyökerén kétoldalt tapad meg. A m. urethrospongiosus a m. ischiocavernosusból és a m. bulbospongiosusból ered, distalis irányba haladó rostjai a m. bulbospongiosus alsó végébe sugárzanak. A m. retractor penis két kötegből ered, a keresztcsont ventralis felületén s a végbél két oldalán áthaladva, a m. bulbospongiosuson át a penis S alakú görbületéhez tér.
A húsevők herezacskója a combok mögött helyeződik, caudalisan látható; a macskában közvetlenül a végbélnyílás alatt van. A herezacskó bőre sötéten pigmentált, gyéren szőrözött, macskában hosszú gyapjúszőrökkel borított. A raphe scroti mély árokban van. A herezacskó pólyái és kötőszövetes rétege a tunica dartosszal egységes réteget képeznek. A m. cremaster externus gyengén fejlett.
A herék kerekded alakúak, a testnagysághoz viszonyítva relatíve kicsinyek. Az extremitas capitata cranioventralisan, az extremitas caudata caudodorsalisan irányul.
Az ondóvezető pars glandularisa csupán a kutyában fejlett. Az ondóvezető a kerek alakú ondódombon különállóan nyílik. A plica genitalis kicsi, a Müller-vezetékek vaginalis szakászának maradványai néha fellelhetők, kicsi hólyagok, vagina masculina alakjában vagy némely esetben a prostata fedi őket (utriculus prostaticus).
Az ondóhólyag hiányzik.
A prostata teste gömb alakú, szürkéssárga színű, tömör szerkezetű mirigy; két lebenyét egy dorsalis hosszanti barázda választja el csupán. Nagysága a fajtától és a test nagyságától függ, mogyoró, dió nagyságú, rectalisan tapintható. A pars disseminata kicsi lebenykék alakjában található meg a húgycső falában. Számos kivezetőcsöve van. Macskában a prostata dudorzatos felületű, a kutyáéhoz hasonló alakú, a pars disseminata szintén kicsi lebenykékből áll.
A penis kutyában kúp alakú, macskában rövid, az arcus ischiadicusról eredő teste ventralisan majd caudalisan irányul.
A glans penisnek két része van: a hátulsó gömb alakú, bulbus glandis, az elülső tompa hegyben végződő, nyúlványszerű, a pars longa glandis; két részét mirigyeket tartalmazó vaskos redő, a plica glandularis határolja.
A corpus penis kutyában caudalisan cavernosus típusú, cranialisan csontos. A penis szárainak megfelelő corpus cavernosumait a testben teljes választófal, septum penis, kapcsolja egymáshoz. Cranialis szakaszában és utóbbihoz illeszkedő glans penisben csontos váz a peniscsont, os penis s. Priapi van. A peniscsontot vaskos periostalis kötőszövet borítja. Hossza 11 cm is lehet, vájt szonda alakú. Caudalis, vastagabb, részét corpus cavernosum övezi; cranialisan elkeskenyedő, dudorzatos, és stratum cavernosuma vékony. A ventralis felületen levő sulcus urethralisában a húgycső halad.
A húgycső medencei szakasza és pars spongiosája közötti szakaszt a páros bulbus penis párnázza alá, amely a penis két szárát övezi, és a gyökérig terjed. Cranialisan a cső alakú corpus spongiosum penisbe megy át.
A praeputium a hasfalon a köldökig terjed. A penist és a praeputiumot hosszú bőrredő fűzi a hasfalhoz. A tasak nyílása szűk, ürege hosszú, a parietalis és a visceralis lemezben sok nyiroktüsző van, csak a mm. praeputiales craniales fejlődtek ki.
Macskában a penis két szára cavernosus szerkezetű, caudalisan irányuló hegyében 0,5 cm hosszú peniscsont található. A húgycső corpus spongiosuma a medence kijáratában ered, a penis sulcus urethralisában helyeződik; kezdeti szakasza bulbust képez. A praeputium fala vaskos, caudalisan nyílik. A penis hegyét vékony falú galea glandis borítja be, rajta elszarusodott, tövis alakú papillák tapinthatók.
A penis izmai kutyában és macskában egymástól eltérően fejlődtek ki. Kutyában a m. bulbospongiosus median sövény útján kettéosztott, körte alakú, vaskos izom. A medence üregébe is beterjed, caudalisan a m. urethralisba megy át. Befedi a penis szárait, a corpus spongiosum urethraet, és a penis gyökeréig terjed. Kutyában egy kötege a septum scrotiba is besugárzik, macskában kezdeti szakasza a glandula bulbourethralist is befedi. A m. ischiocavernosus erős, a tuber ischiadicumon párosan eredő izom, a penis szárait övezi, és a gyökeréig terjed. A m. ischiourethralis (m. compressor venae dorsalis penis) a tabula ischiadica belső felületéről ered, és a m, obturatorius internus, valamint a m. ischiocavernosus között halad át. Ina a lig. transversum perineibe sugárzik. A m. retractor penis simaizomzatból áll, a m. sphincter ani externus két oldaláról ered. Két oldali szára egyesül egymással a végbél alatt (alsó végbélhurok), majd innen mint páros izomköteg a m. bulbospongiosuson át a praeputium penis lemezébe sugárzik.