Előző
 |
Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár |
A máj a gyomor telepe mögötti bélcsőszakasz endodermájából fejlődik ott, ahol még megvan a mesenterium ventrale. Fejlődésekor belesarjadzik a rekesz ventralis telepébe, a septum transversumba is. A bélcső epésbéli szakaszán kívülről májduzzanat, panniculus hepaticus, alakjában jelenik meg. A bél ürege felől májbarázdát alkot. A barázda májöböllé, diverticulum hepaticum, alakul át. A májöbölben egy cranialis és egy caudalis melléköböl fejlődik. Közülük a cranialis melléköbölből a ductus hepaticus lesz, amely a mesenterium ventraléba és a septum transversumba sarjadzik, és itt mint pars hepatica másodlagos sarjak útján a máj parenchymáját, lebenyeit alkotja. Kötőszövetes váza a mesenterium ventrale és a septum transversum mesenchymájából fejlődik. A caudalis melléköböl mint pars cystica, hólyagszerűen kitágul, belőle az epehólyag fejlődik. A ductus hepaticus felőli szakasza csővé szűkül, ductus cysticusszá lesz, a két járat kezdeti közös szakasza az epésbélbe vezető ductus choledochust alakítja ki.
A sziktömlőből a májba vezető szikvénák közül a bal oldali hanyatlóan átalakul, a jobb oldali, a vena hepatis advehens, pedig a gyomor, a lép, a bélcső vénáival anasztomozál, ezáltal belőle a verőceér, vena portae, fejlődik ki. A májból elvezető v. revehensek a hátulsó üresvénába nyíló májvénákat, vv. hepaticae, alkotják.
Az embrió mája a vemhesség első harmadában alig működik, a fiziológiai tétlenség állapotában van, később epét termel, és a béltartalommal együtt a bélszurkot, meconium, képezi.