Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ

A nyelőcső (bárzsing) az előbél harmadik, csőszerű szakasza; izmos, kötőszövetes falú szerv. A garat folytatásában, a gége gyűrűporca felett kezdődik, és a nyakon, a mellkason, a rekeszen (hiatus oesophageus) át a hasüregbe tér, ahol a cardián át a gyomorba nyílik. Ennek megfelelően három szakasza van : a nyaki, a pars cervicalis, a mellkasi, a pars thoracica, és a rövid hasi, a pars abdominalis.

Garatüregi nyílásának, ostium oesophageum, a határát a hátulsó szájpadlásív, kutyában egy körkörös redő, a limen pharyngooesophageum, jelzi. A hátulsó szájpadlásív marhában és húsevőkben duzzanat, lóban és sertésben redő. A nyelőcső bejáratát ventralisan a gége szarvporcai határolják. Kezdeti, tölcsérszerű, tágult szakasza a nyelőcső tornáca, a vestibulum oesophagi, amely szűkülettel, isthmus oesophagival folytatódik a nyaki szakaszba:

A nyaki szakaszt, a pars cervicalist, a torkolati barázda mélyén, a nyakcsigolyák teste alatt helyeződő m. longus colli fedi, alatta a gégecső halad. A nyak középső harmadában, a 3–5. nyakcsigolya síkjában a nyelőcső a gégecső bal oldalára tér, majd a mellkas bejáratában újból a gégecső fölé kerül. E szakaszon a nyelőcsőben a gyomor felé haladó vagy kérődzőkben a felkérődzött falat (folyadék) a nyelőcsövet tágítja, a bőrt elődomborítja, ezáltal a falat továbbhaladása látható. Sebészi beavatkozásra ez, a mellkas bejárata előtti szakasz a legalkalmasabb hely. A nyelőcső a mellkas bejáratában a bal első borda és a m. scalenus mellett a mellüregbe, az elülső gátorba lép.

A mellkasi szakasz, a pars thoracica, a gégecső fölött, az elülső gátoron át a gégecső osztódásáig terjed. Alatta balról a truncus brachiocephalicus, illetve az a. brachiocephalica, jobb oldalon a v. cava cranialis található. A szív fölött a nyelőcső az aortaívet jobbról megkerüli, majd a hátulsó gátorban az aorta alatt haladó szakaszát már csupán a bolygóideg ágai kísérik. A rekesz hiatus oesophageusához jut el; itt mellette jobbról savós üreg, cavum mediastini serosum, van. Fala a rekeszizomhoz fűzött membrana phrenicooesophagea. Szarvasmarhában a 10. bordaköz felső és középső harmadának határán, lóban a 12. borda közepének, sertésben a 8. borda felső középső harmada határán, kutyában pedig a 8. bordaköz felső harmadának magasságában fúrja át a rekeszizmot.

Hasi szakasza, a pars abdominalis, rövid, a gyomorszájon, a cardián át a gyomorba nyílik. A májon benyomatot, impressio oesophageát, képez. A gyomorhoz savós redő, a lig. gastrophrenicum egy része fűzi.

247. ábra - A nyelőcső görbületei a fej és a nyak különböző helyzetében (vázlatos rajz)

A nyelőcsőnek három görbülete vagy hajlata és három szűkülete van. Hajlatai közül az első kettő temporaer, tehát a fej nyújtásával, illetve a nyak hajlításával kiegyenesíthető (nyelőcsőszonda levezetése). Az első hajlata a gége fölött és mögött található, dorsalisan domború hajlat, s ugyanitt található első szűkülete, az isthmus oesophagi. A második hajlata a 7. nyakcsigolyánál található konkáv görbület, ahol a nyelőcső a gégecső bal oldaláról a gégecső fölé kerül, lumene itt ismét szűkebbé válik, ez a második szűkület, az „isthmus thoracalis”; a görbület a nyak lehajlításával kiegyenesíthető. A szív basisa fölött a nyelőcső dorsalisan domború ívet alkot, majd a rekeszhez tér. E harmadik hajlat mögött, a hiatus oesophageus tájékán van a harmadik szűkülete.