Előző
 |
Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár |
A ló garatürege hosszú, 19–20 cm; a hosszú lágy szájpadlás járatszerű pars nasalist különít el, amelyet kifejezett ostium intrapharyngeum választ el a nyelőgarattól. A fülkürt nyílása 3–4 cm hosszú rés, medialisan a nyálkahártyával borított, félhold alakú porclemez ajakszerűen határolja. Innen a garat oldalsó falára terjedő redő a plica salpingopharyngea. A fülkürt nyílása csak lófélékben tág; nyálkahártyával bélelt, levegővel telt üregbe, a légzacskóba szájadzik (lásd a középfül leírásánál), amely a garatot kétoldalt és részben dorsalisan is borítja, dorsalisan a dobüregbe vezet. A fülkürtök nyílása között dorsalisan levő garatmandula háromszögletű. A garat nyálkahártyájában nyiroktüszők szétszórtan is találhatók.
Az arcus palatoglossus et palatopharyngeus nagy, 1 cm magas redő, Az utóbbi az 5 X 5,5 cm tágasságú ostium intrapharyngeumot kétoldalt határolja. A lágy szájpadlás nagyon hosszú, a gégefedő basisán fekszik. Emiatt a ló szájon át nem tud lélegezni. A recessus piriformis 3 cm mély, a vestibulum oesophagi rövidebb, mint marhában.
A vékony, lemezszerű m. palatopharyngeus a rhaphe pharyngisen kívül a pajzsporc elülső szélén is ered; a középső és a hátulsó garatfűző izmok rostjai összefüggnek egymással.
A szarvasmarha garatja 8,5–12 cm hosszú, a lóénál rövidebb és tágabb. Az ínyvitorla alsó széle, az arcus veli palatini, eléri a gégefedőt; légzéskor orrüregi felületével arra ráfekszik. A pars nasalis, különösen juhféléken, az orrsövény folytatásában benyúló, hártyás választófal, septum pharyngis, útján kettéosztott járatot, ductus nasopharyngeust, képez. Bivalyon kettős járat, canalis bilateralis nasopharyngeus, alakul ki. Eszerint a garat pars nasalisa osztott, pars nasalis subseptus, a többi háziállatfajé nem osztott, pars nasalis non subseptus. A rhaphe pharyngis keskeny hátulsó végét a nyelőcső hoszszanti izomrétege borítja. A nyálkahártya diffúz nyirokszövetet tartalmaz. Az ínyvitorla vaskos, szájüreg felőli nyálkahártyája mucinosus mirigyeket tartalmaz. Az arcus palatopharyngeus gyengén fejlett, az aditus pharyngis tág rés. A nyelőgarat rövid és széles, az ostium intrapharyngeum nagyon magasan helyeződik; a trachynx tág, a recessus piriformis mély.
A sertés garatja hosszú és keskeny, a második nyakcsigolya magasságáig terjed. A nyelő- és a légzőgaratot a jól kiemelkedő plica palatopharyngea és az arcus palatopharyngeus, valamint a sertésre jellemző, rövid, vízszintes irányú ínyvitorla jól elkülöníti egymástól. Az ostium intrapharyngeum 1,5–2 cm átmérőjű. A garattasak a garat csigolyafalán, a nyelőcső kezdeti szakasza és a m. longus capitis közötti, 3–4 cm mély nyálkahártyazsák; a nyelőcső bejáratától az arcus palatopharyngeus választja el (a nyelőcsőszonda gyakran megakad benne). Az orrsövénytől eredő saeptum pharyngis a pars nasalis elülső részét megosztja. Az arcus veli palatiniről négy darab kis nyálkahártyacsap emelkedik ki, amely az ember uvulájának felel meg. Az aditus pharyngis tág. A m. palatinus és a m. palatopharyngeus egybeolvad egymással, a garattasakig terjed. A m. hyopharyngeus a thyreohyoideumon ered.
A húsevők garatja szintén hosszú, caudalisan kutyában a 2., macskában a 3. nyakcsigolya síkjáig terjed. A plica palatopharyngea kutyában magas, macskában alacsony; a vestibulum oesophagi jól fejlett. A légzőgarat pars nasalisa hosszú. A fülkürt nyílása résszerű. A két nyílás között van a garatmandula. A gégebejárat az ostium intrapharyngeumba emelkedik. A lágy szájpadlás nyugalmi helyzetében a gégefedő mögött helyeződik, ez lehetővé teszi, hogy a kutya szájon át is lélegezhessen. A lágy szájpadlás szájüreg felőli nyálkahártyájának submucosájában mirigy, gl. veli palatini, van, a nyálkahártyán sok kicsi papilla és benne lymphoreticularis szövet található. A több magsoros, csillós hengerhámmal borított garat felőli nyálkahártyájában kevesebb mirigyes nyirokszövet van. A nyelőcső bejáratát a gége fölött és mögött helyeződő nyálkahártya gyűrűszerűen átalakult redője, a limen pharyngooesophageum, határolja.
