HIK Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár
A Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő által közvetített digitális tartalmat a felhasználó a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 33. paragrafus (4) bekezdésében meghatározott oktatási, illetve tudományos kutatási célra használhatja fel. A felhasználó a digitális tartalmat képernyőn megjelenítheti, letöltheti, arról elektronikus adathordozóra vagy papíralapon másolatot készíthet, adatrögzítő rendszerében tárolhatja. A Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő weblapján található digitális tartalmak üzletszerû felhasználása tilos, valamint kizárt a digitális tartalom módosítása és átdolgozása, illetve az ilyen módon keletkezett származékos anyag további felhasználása.

Marketingkutatás az agrárgazdaságban

Lehota József

Az Oktatási Minisztérium támogatásával készült a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyv-támogatási Pályázat keretében.


Tartalom

1. A marketinginformáció jelentősége, a piackutatás folyamata
1.1. Marketinginformációs rendszer és piackutatás
1.1.1. Relevancia és teljesség
1.1.2. Pontosság
1.1.3. Időszerűség
1.1.4. Mérhetőség
1.1.5. Gazdaságosság
1.2. A marketingkutatás fontosabb területei
1.3. Marketingkutatási eljárások csoportosítása
1.4. A marketingkutatás előkészítése
1.5. A marketingkutatási folyamat szakaszai
1.5.1. Problémameghatározás
1.5.2. Kutatási terv
1.5.3. Mintavételi terv
1.5.4. Kutatási segédeszköz, kérdőív kialakítása
1.5.5. Feldolgozási utasítás tervezése
1.6. Szekunder információk alkalmazási lehetőségei
1.7. Információforrások
2. A kvalitatív marketingkutatás
2.1. A fogyasztás kultúrája
2.2. A termék értelmezése
2.3. A termékek tulajdonságai a fogyasztó szemszögéből
2.4. A kvalitatív kutatás alapelvei
2.5. A kvalitatív adatelemzés
2.6. A kutatási interjú
2.6.1. Az interjútípusok
2.6.2. A megfelelő interjútípus megválasztása
2.6.3. Az egyéni mélyinterjú
2.6.4. Kérdéstípusok az interjúban
2.6.5. A hatékony kérdezés követelményei
2.7. A fókuszcsoport
2.7.1. A fókuszcsoport jellemzői
2.7.2. A fókuszcsoportok alkalmazása
2.7.3. A fókuszcsoportok célja
2.7.4. A fókuszcsoportok előnyei
2.7.5. A fókuszcsoportok hátrányai
2.7.6. A fókuszcsoportok fajtái
2.7.7. A fókuszcsoport tervezése és alkalmazásának lépései
2.7.8. A kérdések
2.7.9. A fókuszcsoport interjújának levezetése
2.7.10. Az adatok elemzése és értelmezése
2.7.11. A beszámoló megírása
2.8. A megfigyelés
2.8.1. A részt vevő megfigyelés
2.8.2. A strukturált megfigyelés
2.8.3. Időközönkénti regisztrálás
2.8.4. Az gyakorisági előfordulások megfigyelése
2.8.5. Időtartam megfigyelése
2.8.6. Mértékmegfigyelés
2.8.7. Szúrópróba megfigyelés
2.8.8. Interakciók megfigyelése
2.8.9. Elemzési egységek
2.9. A tartalomelemzés
2.9.1. Mintavétel a tartalomelemzésben
2.9.2. A tartalomelemzés szakaszai
2.9.3. A tartalomelemzés egységei
2.9.4. Számítógépes tartalomelemzés a kvalitatív piackutatásban
2.10. A repertoárrács technika mint kvalitatív eljárás
2.10.1. Elméleti háttér
2.10.2. A módszer
2.11. A kvalitatív piackutatás nemzetközi irányvonalai
3. Kvantitatív kutatási módszerek
3.1. Leíró jellegű felmérések, megkérdezéses vizsgálatok
3.2. Írásbeli megkérdezés
3.3. Szóbeli megkérdezés
3.4. Panelkutatás
3.5. Kérdőívszerkesztés
3.5.1. A kérdőívszerkesztés alapelvei
3.5.2. Kérdésfajták
3.5.3. Mérési szintek és skálás kérdések
3.6. A megfigyelés és a kísérlet alkalmazási lehetőségei
3.6.1. Megfigyelés
3.6.2. Kísérlet
3.6.3. A termékteszt variációi és felhasználási területei
4. Mintavétel a primer piackutatásban
4.1. A célszegmens kiválasztása, a reprezentatív mintavétel
4.2. A minta nagysága
4.3. Mintavételi módok
4.3.1. Véletlen kiválasztáson alapuló módszerek
4.3.2. Nem véletlen kiválasztáson alapuló módszerek
5. Az információfeldolgozás módszerei, eszközei
5.1 A kérdőívek ellenőrzése
5.2. A kérdőívek kódolása és az adatok rögzítése
5.2.1 Zárt kérdések kódolása
5.2.2. Nyílt kérdések kódolása
5.2.3. Az adatrögzítés utáni ellenőrzés
5.3. Táblázatkezelő alkalmazása az információfeldolgozásban
5.3.1. Gyakoriságtáblák, statisztikai paraméterek számítása
5.3.2. Kereszttáblák, összefüggés-vizsgálatok
5.3.3. Korrelációs vizsgálatok
5.4. Statisztikai szoftverek alkalmazása
5.5. Faktoranalízis
5.6. Klaszteranalízis
5.6.1. Hierarchikus módszerek
5.6.2. Nem hierarchikus módszerek
5.7. Conjoint analízis
5.8. Sokdimenziós skálázás
5.8.1. MDS térkép szerkesztése
5.9. Diszkriminanciaanalízis
5.10. Piaci becslések és előrejelzések
5.10.1. A piaci becslések és előrejelzések fogalma
5.10.2. A becslések módszerei
5.10.3. Az előrejelzések módszerei
3.1. Előrejelzés általános esetben (szezon és trend)
Irodalom

Az ábrák listája

1. Interjútípusok és a formalizáltság mértéke
2. A megfigyelő lehetséges pozíciói
3. Különböző megfigyelési formák
4. A Bales-féle interakciós folyamatelemzés (IPA) kategóriarendszere
5. A kvantitatív és kvalitatív módszerek integrálásával nyert belső érvényesség növekedése
6. A tartalomelemzés grafikus ábrázolása
7. A repertoárrács összesítő űrlapja
8. Joghurtok és kefirek vizsgálatának teljes repertoárrácsa
9. Az Enquire Within 1.2.5. program felhasználói felülete
10. Kérdésfajták, kérdéstípusok csoportosítása
11. A nominális (kategoriális) kérdés – csak egy válasz fogadható el
12. Sorszámokkal ellátott, könnyebben rögzíthető változat (nominális kérdés)
13. Nominális (kategoriális) kérdés – több válasz is elfogadható
14. Különböző kérdéstípusok
15. Jacky snack fogyasztói kérdőív
16. Gyakoriságtábla (Frequency)
17. Országos reprezentatív felmérés (GATE, 1996) faktoranalízisének eredménye. Az X–Y–Z ábrázolás lehetőségeit szemlélteti
18. Az euklidészi és a city-block távolságfüggvény
19. Dendrogramm
20. A klaszterek számának meghatározása (könyökpont)
21. A hasznossági szegmensek összetevőinek szemléltetése
22. Az éttermek értékeléséhez használt conjoint kártya (első változat)
23. A tulajdonságok hasznossági értékei (teljes minta)
24. Egy tejtermék conjoint kártyája
25. A termékjellemzők relatív fontossága és hasznossági értékei
26. A tulajdonságok hasznossági szintjei
27. Észlelési térképek készítésének módszerei
28. A dimenziószám meghatározása
29. Bormárkák értékelési térképe
30. Értékrendváltozók térképe
31. Vásárlói csoportok középpontja a kockázatnak megfelelően
32. A szántóterület nagysága Magyarországon (ezer hektár, forrás: KSH)
33. A szállodai szobaárak alakulása Magyarországon (Ft/nap, forrás: KSH)
34. Magyarország gyümölcstermesztése (ezer tonna)
35. Ciklikus hatás a gyümölcstermesztési idősorban
36. Trend becslése hárompontos mozgóátlaggal
37. Az idősor második differenciája
38. A számítások eredménye trend és szezon esetében
39. Az általános feladat megoldása

A táblázatok listája

1. Az alkoholmentes italok iránti kereslet alakulása 1990-ben
2. A minőségi és mennyiségi kutatás összehasonlítása
3. Megkérdezéses vizsgálati módszerek összehasonlítása
4. Az íz, a beltartalmi értékek és a vásárlási hajlandóság tesztelése
5. Új termék beltartalmi értékeire asszociál
6. Vásárlási hajlandóság tesztelése
7. Vakteszt
8. Névteszt
9. Összehasonlító tesztek csoportosítása
10. Az ismérvelosztás várható értékei
11. A Jacky snack fogyasztói kérdoív rögzített adatai
12. Az értékrendfaktorok súlya
13. Az értékrendváltozók szereplése a faktorokban
14. A két értékrend-faktorstruktúra összehasonlítása
15. A veszélyérzet változók faktorstruktúrája
15/b. Hierarchikus módszer eredménytáblázata
16. Élelmiszer-vásárlói szegmensek válaszainak átlaga
17. A hasznossági szegmensek jellemzése összetevok szerint
18. A hasznossági szegmensek demográfiai és étteremlátogatási gyakoriság szerinti jellemzése (százalékos megoszlások)
18/b. A hasznossági szegmensek demográfiai és étteremlátogatási gyakoriság szerinti jellemzése (százalékos megoszlások)
19. A hasznossági szegmensek jellemzése hasznossági értékek és demográfiai karakter szerint
19/b. A hasznossági szegmensek jellemzése hasznossági értékek és demográfiai karakter szerint
20. A conjoint szegmentáció mintajellemzoi
21. A conjoint kártyák terve (elso változat)
22. A conjoint kártyák módosított terve
23. A módosított conjoint kártyák
24. A hasznossági értékek nem szerinti eltérése
25. A hasznossági értékek kor szerinti eltérése
26. A hasznossági értékek családi állapot szerint
27. A hasznossági értékek az éttermi étkezés gyakorisága szerint
28. A tejtermék tulajdonságai és tulajdonságszintjei
29. Az összehasonlítandó tejtermékek
30. A zsírtartalom hasznossági értékei
31. A tartósítás hasznossági értékei
32. A termékek rangsora a fogyasztók vásárlási preferenciái szerint
33. Bormárkák jellemzése
34. Az adattáblázat a transzformáció elvégzése után
35. Távolságtáblázat
37. Magyarország gyümölcstermesztése 1950-1989
38. Magyarország szarvasmarha-állománya 1980-1992
39. Eladási statisztika
40. A korrigált szezonális index kiszámítása
41. Az elorejelzés megállapítása