Lichen planus (lichen ruber planus)
Előző Előző  A bőrbetegségek és a száj  Következő Következő
HIK Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár
A Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő által közvetített digitális tartalmat a felhasználó a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 33. paragrafus (4) bekezdésében meghatározott oktatási, illetve tudományos kutatási célra használhatja fel. A felhasználó a digitális tartalmat képernyőn megjelenítheti, letöltheti, arról elektronikus adathordozóra vagy papíralapon másolatot készíthet, adatrögzítő rendszerében tárolhatja. A Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő weblapján található digitális tartalmak üzletszerû felhasználása tilos, valamint kizárt a digitális tartalom módosítása és átdolgozása, illetve az ilyen módon keletkezett származékos anyag további felhasználása.

Lichen planus (lichen ruber planus)

  • A kóreredet tisztázatlan; külső vagy belső antigénnel szembeni immunválasz szerepet játszik a kialakulásában.

  • Nem ritka állapot, mely a lakosság 2 százalékában fordul elő.

  • A betegek kétharmada nő, leggyakrabban középkorúakban fordul elő.

  • A szájnyálkahártyát érintő lichen planus a klinikai megjelenési formája szerint a következő typusokba sorolható: papulosus, reticularis, plakk-szerű, atrophiás, erosiv és bullosus. A reticularis forma - Wickhame rajzolattal - a leggyakoribb nyálkahártya-tünet(7.23.1. kép)Különböző típusú léziók egyidejűleg is előfordulhatnak. A lichen planus elváltozások szimmetrikusan helyezkednek el a buccalis nyálkahártyán, a nyelven és/vagy az ínyen.

  • Az oralis lichen 30–40 százalékban bőrtünetekkel is jár(7.23.2. kép). Másrészt a bőrtüneteket mutató betegek 70 százalékának szája is érintett.

  • A bőrtünetek jellemzően intermittáló lefolyást mutatnak, míg a szájban lévők persistálnak.

  • A betegséget gyakran kíséri (körülbelül az esetek felében) másodlagos szájnyálkahártya gombás fertőzés.

  • A kórismea klinikai képen és a szövettani leleten alapul.

  • A kezelésa szóba jövő súlyosbító tényezők kikapcsolásából (fogkő, fogtömés éles széle, kidörzsölést okozó prothesis), megfelelő száj-hygieneből, a gombás fertőzés kezeléséből (a kórismét erősítsük meg a szájnyálkahártyáról végzett tenyészéssel steroid-kezelés előtt) áll. Továbbá localisan kezelni kell bármilyen panaszt okozó vagy erythemás elváltozást (triamcinolon acetonide kenőcs vagy nasalis spray, 0,1%-os betamethason kenőcs, 0,1%-os clobetasol propionate kenőcs. Az íny kezelésére jó módszer a hydrocortison (vagy 0,1%-os betamethason) felvitele vattapálcával. Biztató előzetes eredményeket értek el a szájnyálkahártya tünetek tacrolimus kezelésével, de ezt hagyjuk meg a szakellátásnak.

  • N.B. A szájnyálkahártya lichen elváltozások 1 százalékos gyakorisággal válhatnak rosszindulatúvá. Emiatt fontos a gondozás és szükség esetén ismételt biopsiára lehet szükség.

  • Ld. az ábrákat

Előző Előző  Fel  Következő Következő
Pemphigoid  Tartalom  Lichenoid reactiók