Az ábrák listája

1-1. A fenntartható fejlődés összefüggései

1-2. Egy ember átlagos energiafogyasztásának változása a történelem során

1-3. A Föld energiamérlege

1-4. Magyarország napsugárzási viszonyai

1-5. A deklinációs szög értelmezése

1-6. A Nap relatív helyzete a Földhöz képest

1-7. A Nap geometriai helyzetével kapcsolatos szögek

1-8. Budapestre vonatkozó nappálya diagrammok

1-9. A Nap és egy tetszőleges helyzetű kollektor viszonya

1-10. Sugárzási komponensek a Föld felszínén

1-11. Sugárzási komponensek tájolt felületen

1-12. Különböző szelektív bevonattal rendelkező kollektorok hatásfoka

1-13. Alapfelépítésű síkkollektor keresztmetszete

1-14. A sugárzás az anyagon

1-15. Üveglemez és elnyelő hőátviteli viszonyai

1-16. Az elnyelőfelület mikrostuktúrájának kialakítása

1-17. Kollektorok csővezetési megoldásai

1-18. Síkkollektorok kapcsolási lehetőségei

1-19. Koncentráló kollektor szerkezetek változatai

1-20. Közelítő kollektorhatásfokok

1-21. A napi sugárzásjövedelem és fogyasztás viszonya

1-22. A Napból beérkező sugárzási energia havi átlagértékei Magyarország területén (kW/m²/hónap)

1-23. Melléktermékek megyénkénti előfordulása

1-24. Alsóégésű kazán metszete

1-25. Átégős kazán szalmabálákra és hasábfára

1-26. Egyszerű faapríték előtét tüzelőberendezés

1-27. Magyarországi szélirányok és gyakoriságok

1-28. Vízierőmű vázlata

1-29. Vízgépek alkalmazási tartományai

1-30. Magyarország 50 °C-nál melegebb hévíz feltárásának területei

2-1. A levegőszennyező anyagok körforgása

2-2. Az atmoszférában található különböző eredetű részecskék mérete

2-3. Az atmoszférában található különböző méretű részecskék gyakorisága

2-4. A diffúziós és az ülepedési sebesség változása a szemcseméret függvényében

2-5. Porkamra ferde betétlapokkal

2-6. Irányváltásos porleválasztó készülékek

2-7. Porleválasztás ciklonban

2-8. Szűrőhatás

2-9. Tehetetlenségi ütközés

2-10. Záróhatás vagy közvetlen befogás

2-11. Diffúziós hatás

2-12. Elektrosztatikus hatás

2-13. A szűrő nyomásvesztesége

2-14. Szűrőszövet tisztítási eljárások

2-15. Az elektrosztatikus porleválasztó elvi vázlata

2-16. A térerő változása a két elektród között

2-17. A részecskék feltöltődésének elvi vázlata

2-18. Sugárzó elektród kiképzések

2-19. A leválasztó elektródok alakja

2-20. A Lurgi-ZT elektród kiképzése

2-21. Nedves porleválasztó berendezések

2-22. Az egyes leválasztó berendezések felhasználási területe

2-23. A porleválasztó berendezések összes költsége az üzemidő függvényében

2-24. Az abszorpciós folyamat vázlatos rajza

2-25. Álló ágyas adszorber

2-26. Mozgóágyas addszorber

2-27. Javasolt tisztítási műveletek a szennyezőanyag koncentrációk függvényében

2-28. Termikus égető vonalas rajza

2-29. Kétfokozatú katalitikus égető berendezés

2-30. A biológiai szűrő felépítése

2-31. A membrán bioreaktor működési elve

2-32. A szénmonoxid (CO) változása és a fojtószelep helyzete 2 5 literes Otto-motornál

2-33. Az Európa-Teszt vizsgáló berendezésének vázlata és menetciklus diagramja

2-34. EU menetciklus diagramja a gépjárművek kipufogógáz emisszió és hajtóanyagfogyasztás vizsgálathoz

2-35. Otto-motor esetén a károsanyag emisszió alakulása a légviszony függvényében különböző előgyújtási szög értékeknél

2-36. A főbb károsanyag összetevők mennyiségének változása a légviszony függvényében

2-37. A dinamikus olfaktométer

2-38. Különböző sertés baromfi és szarvasmarha istállók szagemissziója

2-39. A szaganyagok keletkezésének intenzitását befolyásoló technológiai tényezők

2-40. Egyszerű levegőmintavevő összeállítása

2-41. Nagyteljesítményű pormintavevő KS-303.150.10 tip.

2-42. Monitor állomás elrendezése

2-43. Légszennyező anyagok mennyiségének mérésére szolgáló berendezések

2-44. Gázok vezető képessége levegő = 100 (100 °C-ra vonatkoztatva)

2-45. „In situ” füstgázelemzés elvi rajza

2-46. Defor gázelemző elvi rajza

2-47. Szakaszos gázmintavevő

2-48. Dioxin mintavevő szűrő hűtő módszer elvi rajza

2-49. Dioxin mintavevő hígításos módszer elvi rajza

2-50. Dioxin mintavevő apszorpciós módszer elvi rajza

3-1. A kommunális szennyvíz hatása a folyó élővilágára

3-2. A biológiai oxigénreakció

3-3. Biológiai nitrogénciklus

3-4. A nitrogén-összetevők alakulása egy korszerű kétlépcsős szennyvíztisztító-telepen (koncentrációk mgN/l-ben és a befolyó szennyvíz BOI₅ értéke 160 mg/l)

3-5. A foszforciklus

3-6. Biológiai szénciklus

3-7. A felszíni vízbe került olaj átalakulásának folyamata

3-8. Az olaj mozgása felszín alatti vízszennyezés esetén

3-9. A dioxin transzportja a táplálékláncban

3-10. Néhány fém pH-pE-diagrammja

3-11. Kibocsátási és befogadói

3-12. A környezet használat fokozatainak megítélése a környezetvédelmi törvény alapján

3-13. A szennyvíztisztítás és a gyártástechnológia egymásrahatása

3-14. OBV-FLYGT átemelő telep

3-15. PRESSKAN-csatornázás

3-16. PRESSKÁN aknák

3-17. A szaghatás összefüggése a redoxpotenciáltól és az oldott O₂-től

3-18. A katalitikus szagtalanító vázlata

3-19. Kézirács beépítési vázlata

3-20. Komminutor és beépítése

3-21. Ívszita működési elve

3-22. Légbefúvásos homokfogó lengőrostás homokkihordóval

3-23. Vízszintes átfolyású homokfogó lengőrostás homokkihordóval (Dorr-típus)

3-24. Tolólapos hosszanti ülepítő kialakítása (Iker elrendezés)

3-25. Dorr-rendszerű ülepítő forgókotróval

3-26. Függőleges tengelyű levegőztetők reaktortereinek kialakítási vázlatai

3-27. ADVENCE klórozók működési elve

3-28. Töréspont kialakulása

3-29. Fertőtlenítő rendszer kialakítása deklórozással

3-30. Különböző fertőtlenítő anyagok hatásának összehasonlítása

3-31. Fakultatív tavak

3-32. Az anaerob és fakultatív tavak vízbevezetése

3-33. A fakultatív és aerob tavak vízbevezetése

3-34. A vízelvétel

3-35. Gyökérzónás szennyvíztisztítás

3-36. Gyökérzónás szennyvíztisztítás elvi kialakítása (Purator-rendszer)

3-37. Egyszerű oldómedence szikkasztóaknával 1–2 m³/d terhelésre

3-38. Bővített oldómedence

3-39. Betongyűrűs oldómedence

3-40. Fenékürítős szikkasztóakna

3-41. Tangenciális oldómedence vázlata

3-42. Egyszerű oldómedence adagolóaknával és szikkasztó alagcsőhálózattal 4-25 m³/d terhelésre

3-43. Bővített oldómedence adagolóaknával homokszűrővel és fertőtlenítővel 4-25 m³/d terhelésre

3-44. Csatornapótló berendezések kiválasztásának kritériumrendszere

3-45. Foszfor eltávolítására is alkalmas automatikus üzemű szennyvíztisztító

3-46. Egyműtárgyas biológiai szennyvíztisztító kisberendezés (kombinált)

3-47. Konténeres aerob biológiai rendszer technológiai folyamatábrája

3-48. Előregyártott kommunális eleveniszapos szennyvíztisztító kisberendezés

3-49. Szakszerű közműpótló megoldások

3-50. Ikermegoldású fogadóakna

3-51. Szakaszos üzemű levegőztető-medencés leürítőakna technológiai vázlata

3-52. A regionális szennyvízelvezetés rendszertechnikai kialakítása

3-53. A szennyvíziszap elhelyezés -hasznosítás rendszervázlata

3-54. A teljesoxidációs szennyvíztisztítás technológiai blokksémája

3-55. A teljesoxidációs (egyesített műtárgy) tisztítási rendszer működési vázlata

3-56. Nagyterhelésű eleveniszapos szennyvíztisztítás anaerob iszapkezeléssel

3-57. Az anaerob rothasztás technológiai folyamatterve

3-58. Folyamatos üzemű aerob iszapstabilizációs technológia folyamatábrája

3-59. Az A+B eljárás folyamsémája és működési vázlata

3-60. Pellet-reaktor

3-61. A felületkezelésben alkalmazott pácoldatok vegyszereit regeneráló új eljárás vázlata

3-62. Lágyításnál alkalmazott Pellet-reaktor

3-63. A galvanizálás technológiai sémája

3-64. A körfolyamatos öblítővíz-tisztítás folyamatábrája

3-65. Ólomoxid-visszanyerő berendezés

3-66. Cianidos-krómos vizek kezelése

3-67. Savas vizek kezelése

3-68. A krómredukció fluidágyas megoldása

3-69. Membrán-technika

3-70. A penicillingyártás technológiai vázlata

3-71. Gyógyszeripari szennyvíztisztító telep vázlata

3-72. Szennyvizek keletkezése a kőolajiparban

3-73. Komplex olajosszennyvíz-tisztítás

3-74. Baromfifeldolgozás elvi vázlata

3-75. Húsipari szennyvizek tisztítása anaerob-aerob tórendszerben

3-76. Anaerob-aerob tisztítástechnológia

3-77. Kombinált rendszer

3-78. Totáloxidációs rendszer

3-79. Cukorgyári szennyvíztisztító folyamatábrája

3-80. Cukorgyár vízforgalmi diagramja

3-81. Húskombinált szennyvízforgalmi ábrája (méretékegység m³/d) (lecsúsztatásos zsírfölözés miatt a kihordás +80 m³/d)

3-82. Vágóhíd és húsfeldolgozó üzem szennyvizének tisztítása

3-83. Vérliszt-előállító technológia

3-84. Flotációs rendszer

3-85. Állati fehérje feldolgozó üzem szennyvizének tisztítása

3-86. Növényolaj-ipari szennyvíztisztítás folyamatábrája

3-87. Tejipari szennyvíz kétlépcsős biológiai tisztításának folyamatábrája

3-88. Kémiai és biológiai szennyvíztisztító berendezés utótisztítással

3-89. Szárított trágya előállítása

3-90. Bőrgyár vízforgalmi diagramja

3-91. Bőripari szennyvíztisztító-folyamatábrája

3-92. Papírgyár vízforgalmi diagramja

3-93. Papíripari szennyvíztisztító-folyamatábra.

3-94. Textilipari szennyvíztisztító folyamatábrája

3-95. A vízvételi program folyamatábrája

3-96. A főbb vízminőség-változások és a mintavételi idők mintavételi gyakoriságok meghatározása

3-97. Felszíni felszín alatti vízvizsgálat és az analitikai módszerek

3-98. Szennyvíz-vízvizsgálat és az analitikai módszerek

3-99. A foszforformák számítása

3-100. EPA módszer a dioxinok mérésére

3-101. Iszapsűrítő forgókotróval

3-102. Flotálás működési vázlata

3-103. Flotálási variációk

3-104. Sűrítőasztal

3-105. Dobsűrítő SR-3 vagy 5

3-106. Iker elrendezésű szűrődobos iszapsűrítő

3-107. Hazai fejlesztésű szeparátor iszap sűrítővíztelenítő berendezés elvi vázlata

3-108. Az AVC berendezés működési elve

3-109. A hagyományos eleveniszapos és a membrános eleveniszapos technológia folyamatábrája

3-110. ZeeWeed^ kapilláris modulokkal kialakított eleveniszapos technológia

3-111. Spirál hőcserélős pasztörizáló berendezés elvi kialakítása (α–Lavel-típus)

3-112. Termikus kondicionálás folyamatvázlata (DWT-rendszer)

3-113. A rothasztó és kiszolgáló létesítményei

3-114. Biogázhasznosítás és folyamatvázlata

3-115. Rothasztás energiamérlege a gáznak a rothasztók saját fűtésre való felhasználásakor

3-116. Rothasztás energiamérlege a gázmotorban való felhasználásakor

3-117. Anaerob iszapkezelésű nagyterhelésű eleveniszapos szennyvíztisztító-telep hőmérlege (az értékek kWh/d-ben kifejezve)

3-118. Gázmotor alkalmazása esetén a biogáz által termelt összes energiamennyiség a felhasználási igény százalékában a telepnagyság függvényében

3-119. Kétlépcsős (anaerob thermo-mesophil) rothasztás folyamatvázlata

3-120. Az iszapágy szivárgójának kialakítása

3-121. Víztelenítő berendezés folyamatterve

3-122. Szalagszűrőprés (Voest-Alpine VDB-2. típusú)

3-123. Kamrásszűrőprés vázlatos kialakítása

3-124. Vákuum-dobszűrő

3-125. Vákuumágyas iszapvíztelenítő

3-126. Iszapvíztelenítő-szárító eljárás folyamata

3-127. Fluidkemence kialakítása

3-128. Etage- és fluidizációs kemencék együttes kialakítása (Lurgi-típus)

3-129. Az 5%-os szárazanyag-tartalmú stabilizált iszap víztelenítési és szállítási lehetősége

4-1. Nyersolaj gázkromatorgramja

4-2. Egyszerűbb szénhidrogének főbb csoportjai

4-3. Aromás szénhidrogének főbb csoportjai

4-4. Kerozin gázkromatogramok

4-5. Az olajszármazékok oldhatósága a moltérfogat függvényében

4-6. Olajtest alakja egynemű talajban

4-7. Olajtest alakja különböző áteresztőképességű talajban

4-8. Olajtest elhelyezkedése ha olajat át nem eresztő talajhoz ér

4-9. Az olajtest eléri a talajvízszintet

4-10. Olajtest elhelyezkedése változó talajvízszint esetén

4-11. Az olajtestből kioldódó olaj útja

4-12. Oldott olaj mozgása a talajvíz áramlás irányába

4-13. Az olajpárna hatása

4-14. Olajkár elhárítások áttekintése

4-15. Olajkár elhárítása a talajban (talaj víz, olaj, gázfázisú rendszer kezelése)

4-16. Bioteszt- és optimalizációs rendszer

4-17. Biológiai talajgeneráló rendszer folyamatábrája (UMWELTSCHUTZ–NORD)

4-18. Talajkezelő rendszer szerkezeti felépítése

4-19. Talajlevegőztetés CARO eljárással

4-20. Nyelőkutak elhelyezése a SCHÜRFAG eljárásnál

4-21. Land-farming eljárás

4-22. X

4-23. Az aktivációs energiák összehasonlítása

5-1. Szilárd települési hulladék mennyiségének alakulása (ezer m³)

5-2. Települési szilárd hulladék fellazulásának folyamata Budapest adatainak tükrében

5-3. A fővárosi települési szilárd hulladék anyagcsoport szerinti megoszlása 1998. évben (m/m%)

5-4. A fővárosi települési szilárd hulladék 1 m/m %-ában lévő veszélyes hulladék 1998 évben

5-5. A fővárosi települési szilárd hulladék fizikai-kémiai jellemzői 1998-ban

5-6. Magyarországon keletkezett hulladékok és melléktermékek mennyisége

5-7. Az országban legnagyobb mennyiségben keletkező veszélyes hulladékok 1995-ben

5-8. Egyszerű anyagforgalmi diagram az átalakulás ábrázolása nélkül

5-9. Összetett forgalmi diagram

5-10. Anyagmennyiséggel arányos szélességű vektorok használata (Shankey

5-11. Hulladékhasznosítási körfolyamat

5-12. Táblagyártás társított anyagokból

5-13. A papírhulladék újrahasznosítása

5-14. A műanyaghulladékok újrahasznosításának lehetőségei

5-15. Az üveghulladék feldolgozása

5-16. Az állatihulladék-feldolgozó eljárások folyamatábrái (Wichmann szerint)

5-17. A göngyöleghasznosításártalmatlanítás folyamata

5-18. A hulladékkezelési technológiai rendszer

5-19. Együtemű gyűjtési rendszer

5-20. Kétütemű gyűjtési rendszer

5-21. Szabványos gyűjtőedényzet típusok (méretek mm-ben)

5-22. Öntömörítős konténer elvi felépítése.

5-23. Telepített tömörítő berendezés vázlata (méretek mm-ben)

5-24. Nyitott hulladéktároló kialakítása (méretek cm-ben)

5-25. Előregyártott hulladéktároló szekrény típusok (méretek cm-ben)

5-26. Hordós csomagolású veszélyes hulladékok átmeneti tárolásának műveletei

5-27. Ömlesztett veszélyes hulladékok tárolási technológiája

5-28. Utóválogatósor kialakítása.

5-29. Szelektív gyűjtési rendszer folyamata

5-30. Konténeres szállítójárművek alaptípusai (méretek mm-ben) a) oldalemelős típus; b) hátulemelős típus

5-31. Dobozszerű tömörítő gyűjtő-szállító célgép felépítése.

5-32. Hulladéktovábbító szerkezet működése

5-33. Átrakóállomás jellegzetes kialakítása

5-34. Veszélyes hulladékszállításra alkalmazott járműtípusok

5-35. Együtemű és kétütemű szállítási mód közötti választás elve

5-36. Egyrotoros kalapácsos aprító kialakítása

5-37. Kétrotoros kalapácsos aprító kialakítása

5-38. Vágómalmok kialakítási változatai

5-39. Aprítók jellegzetes fajlagos energiaigénye a kapacitás függvényében (Trezek és Savage nyomán)

5-40. Mobil aprítóberendezés vázlata

5-41. Telepített forgó dobrosta kialakítása

5-42. Agglomeráló gépcsoport felépítése

5-43. Pelletizálóprések elve

5-44. Folyamatos csőmosógép vázlata

5-45. Ultraszűrés folyamatvázlata

5-46. A fordított ozmózis működési elve

5-47. A folyamatos frakcionált desztilláció elve

5-48. Vertikális légosztályozók típusai

5-49. Horizontális kamrás légosztályozó

5-50. Elektronikus optikai szeparátor elvi vázlata

5-51. Néhány nehézfém-hidroxid oldhatósága a pH-értéke függvényében

5-52. Csapadékos leválasztással működő nehézfém-leválasztó berendezés folyamatábrája

5-53. A hulladékok fontosabb kalorikus jellemzői közötti összefüggés

5-54. A hulladékégetés általános technológiai folyamata

5-55. Bunkerkialakítások

5-56. A hulladékégetők leggyakoribb rostélytípusai

5-57. Tűztérváltozatok

5-58. A forgódobos kemence hőmérsékleti szakaszai

5-59. A forgódobos kemence felépítésének vázlata

5-60. A forgódobos kemencével felszerelt korszerű veszélyes hulladékégető mű

5-61. Égetőkamrák alaptípusai

5-62. Ciklon rendszerű égetőkamra vázlata

5-63. Fluidizációs kemence építési módjai

5-64. Tűztérbe épített meredek csöves kazán

5-65. Hulladékégetők hőhasznosítási lehetőségei

5-66. Leggyakoribb nedvesleválasztók típusai

5-67. Száraz szorpciós eljárás folyamata

5-68. Félszáraz füstgáztisztítás folyamata

5-69. Kétlépcsős füstgázmosás folyamatábrája

5-70. Az ECO-WASTE SOLUTION pirolízisrendszer elvi technológája

5-71. A Siemens-eljárás egyszerűsített sémája

5-72. A Lurgi-eljárás egyszerűsített sémája

5-73. A Noell-eljárás egyszerűsített sémája

5-74. A Thermoselect-eljárás egyszerűsített sémája

5-75. Az aerob és az anaerob lebomlás

5-76. A komposztálási hőmérséklet alakulása

5-77. Egy komposztáló működési elve

5-78. Az együttes komposztálás általános technológiai folyamata

5-79. Komposztáló (prizmaforgató) önjáró gép

5-80. MUT-DANO eljárás

5-81. Willisch eljárás

5-82. BAV-rendszerű alagútreaktor (Mannesmann-Anlagenbau AG)

5-83. Az aerob és az aneaerob erjesztés során lejátszódó folymatok

5-84. Biogáz öszetételének változása az erjesztés különböző szakaszaiban

5-85. Biogázkút kialakítása

5-86. Hulladék-lerakóhelyi biogáz-kinyerés technológiájának vázlata

5-87. A kinyert biogáz és a kierjedt anyag hasznosításának lehetőségei

5-88. Dynatech Corporation (USA) háztartási szemétből biogáz fejlesztésére kidolgozott technolóiája

5-89. Mezőgazdasági nagyüzemben alkalmazható biogáz-előállítás

5-90. Települések energiaellátásának optimális kielégítése (logikai modell)

5-91. Hulladékdepónia vízforgalma

5-92. A hulladéktestben végbemenő folyamatok

5-93. Vízmennyiség számítás 1 ha szigetelt területre vonatkozóan (m³/hónap)

5-94. Tömörített hulladékon átszivárgó csurgalékvíz minőségének időbeli változása Csurgalékvíz minősége 1.

5-95. Tömörített hulladékon átszivárgó csurgalékvíz minőségének időbeli változása Csurgalékvíz minősége 2.

5-96. Csurgalékvíz elvezetés

5-97. THSZ-lerakó alsó műszaki védelem-kialakítás módjának megállapítási menete

5-98. Tömörített agyagréteggel kombinált mesterséges szigetelés megoldási lehetőségei

5-99. Hulladéklerakó csurgalékvíz elvezető rendszer kialakítása

5-100. Technológiai folyamatábra

5-101. Települési hulladék-lerakó általános felépítése

5-102. Depónia feltöltése (a szigetelt aljzat felett)

5-103. Depónia feltöltése (rézsűláb rekultivációja)

5-104. Rendezett lerakó zárórétegének kialakítása

5-105. Felső (lezáró) szigetelés

5-106. A gyűjtőhely szigetelési rendszere

5-107. Fedett helyen történő kialakítás

5-108. Korszerű védelmi rendszerrel ellátott rendezett biztonságos lerakó elvi kialakítása

5-109. Lerakótelep szigetelési rendszerének kialakítása

5-110. Az aszódi végleges veszélyes hulladék lerakó telep helyszínrajza

5-111. Az I. v.o.-ba tartozó veszélyes hulladékok tárolójának metszete

5-112. A II. veszélyességi osztályba tartozó hulladékok tárolójának metszete

6-1. A normális hallásterület

6-2. Frekvenciaszínkép

6-3. Pontszerű zajforrások. (Gömbsugárzók) Irányítottság irányítási tényező (D)

6-4. Vonalszerű zajforrások

6-5. Végtelen hosszúságú vonalszerű zajforrás geometriai jellemzői

6-6. Véges hosszúságú vonalszerű zajforrás geometriai jellemzői

6-7. Kör alakú felületi sugárzó geometriai jellemzői

6-8. Hangnyomásszint változása a távolság függvényében kör alakú felületi sugárzó esetén

6-9. Téglalap alakú felületi sugárzó geometriai jellemzői

6-10. A ψ értékek diagramja téglalap alakú felületi sugárzó esetén

6-11. A hangnyomásszint változása a távolság függvényében téglalap alakú felületi sugárzó esetén

6-12. A levegő csillapító hatása ΔL a hangforrástól való távolság és a frekvencia függvényében

6-13. A hang elhjlása a magassággal növekvő szélsebesség valamint a magassággal csökkenő vagy emelkedő hőmérséklet esetén

6-15. A hangárnyékoló szerkezet által létrehozott Lá hangnyomásszint csökkenés a frekvencia és a Z árnyékolási tényező függvényében (Fleischer szerint 1970.)

6-14. A hangárnyékolás geometriai jellemzői. Árnyékolási tényező: Z = (a + b) – d

6-16. A hangteljesítmény két helyiséget elválasztó falon való áthatolásának elvi ábrázolása

6-17. Az L_p hangnyomásszint és az L_w teljesítményszint különbsége zárt helyiségben a távolság és az egyenértékű elnyelési felület függvényében hangvisszanyerő felületre helyezett zajforrás esetén

6-18. Helmmoltz-rezenátor elvi felépítése S: a nyílás felülete; l: a nyak hossza; V: a kamra térfogata

6-19. Egyrétegű fal elvi léghanggátlási görbéje

6-20. Többrétegű falak hanggátlása a frekvencia függvényében

6-21. A hang átjutásának lehetőségei többrétegű falszerkezeten

6-22. A léghanggátlási mutató ill. a hanggátlási index meghatározása

6-23. Az egyenlő hangosságszintek görbéi (phon-görbék)

6-24. Az A- B-, C- és D-súlyozószűrű csillapítása a frekvencia függvényében

6-25. Ventillátorok zajteljesítmény-szintjei a frekvencia függvényében (Schirmer szerint 1989)

6-26. Kulisszás zajtompítók keresztmetszetei (Schirmer szerint 1989)

6-27. Reflexiós hangtompító elvi vázlata

6-28. Többlyukú fúvóka beépítése az áramlásba

6-29. Áramlási akadály hatása a zajkeltésre Az akadálymentes áramlás gerjeszti a legkisebb zajt

6-30. Rezgésszigetelt (rugalmas) gépalapozás

6-31. Sugárzó (rezgő) felület csökkentése elkerülése (pl. hulladéktároló kialakításánál)

6-32. Csővezeték testhang-szigetelése

6-33. Ütközéses jellegű zajok keletkezésének megakadályozása a fellépő erőhatás erőváltozás időbeli „elnyújtásával” (pl. présgép kivágó szerszámának geometriájával)

6-34. Kerülő hangutak gép tokozása esetén (elvi vázlat)

6-35. Tokozott gépi berendezés szellőztetésének megoldása (elvi vázlat)

6-36. Z_á árnyékolási tényező meghatározása

6-37. Példa közút szakaszokra bontására

6-38. Személygépkocsi hajtási és gumiabroncszaja a menetsebesség függvényében (Dr. Buna 1982)

6-39. Zajárnyékoló létesítmények kialakítási lehetőségei

7-1. Az ionizáció folyamata (Forrás: Stockley et al. 1995.)

7-2. Az α- β- és γ-sugárzás hatótávolsága és áthatoló képessége (Forrás: Stockley et al. 1995.)

7-3. A ²³⁸U bomlás-sora (Forrás: Botkin–Keller 1998.)

7-4. A magfúzió lényege (Forrás Stockley 1995.)

7-5. Az emberi szervezetet érő sugárhatások (Forrás: Takács 1994.)

7-6. Az emberiséget érő sugárzások megoszlása (Forrás: Koltay 1994.)

7-7. A determinisztikus sugárhatás az elnyelt dózistól és a sztochasztikus sugárhatás dózisegyenértéktől való függése (Forrás: Koltay 1994.)

7-8. Az elnyelt dózis és a dózisegyenérték számszerű értéke (Forrás: Koltay 1994.)

7-9. A különböző testrészeket érő természetes sugárhatások (Forrás: Förstner 1993.)

7-10. Az egyszeri egésztest besugárzás hatására bekövetkező elhalálozás valószínűsége (dózis hatásgörbe) (Forrás: Thyll 1996.)

7-11. A rák kialakulása a sugárzás elszenvedése után (Forrás: Sántha 1996.)

7-12. A Geiger számláló működési elve (Forrás: Stockley et.al. 1995.)

7-13. A Wulf-féle impulzusméter működési elve (Forrás: Stockley 1995.)

7-14. A szcintillációs detektor vázlata (Forrás: Csákány-Forrai 1984.)

7-15. A nukleáris fűtőanyag ciklus (Forrás: Miller 1988.)

7-16. Nyomottvizes reaktor vázlata (Forrás: Kerényi 1995)

7-17. Gázhűtéses reaktor vázlata (Forrás: Stockley et al. 1995.)

7-18. A tenyészreaktor vázlata (Forrás: Stockley et al. 1995.)

7-19. A kis és közepes aktivitású reaktorhulladékok tervezett tárolója Olkiluotoban (Finnország) (Forrás: Sántha 1996.)

7-20. A Nemzetközi Nukleáris Eseményskála

7-21. A radioaktív felhő terjedése Európában a csernobili reaktorbaleset (1986. április 26.) utáni napokban. A jobb alsó ábra: cézium-137 izotóp felszíni aktivitása 1000 Bq/m2-ben Park C.C. (1989) szerint (Forrás: Kerényi, 1995)

8-1. Ehrlich-féle összefüggés

8-2. Ökointenzitási mutatók változása

8-3. A gazdaság és természet kapcsolata

8-4. Ipari folyamatok választási hierarchiája

8-5. A környezetvédelmi koordinátor kapcsolatrendszere

8-6. A MOL EBK szervezeti sémája

8-7. A környezetvédelmi osztály helye a mátrix szervezetben

8-8. A dolgozók magatartását meghatározó tényezők

9-1. A környezet rendszerszemléletű közelítése

9-2. Példa az egyszerű ellenőrzőjegyzékre környezeti hatásvizsgálathoz (részlet a jegyzékből)

9-3. Példa leíró jellegű ellenőrzőjegyzékre (részlet a jegyzékből)

9-4. Példa a kérdőív jellegű ellenőrzőjegyzékre (részlet a jegyzékből)

9-5. A környezeti hatásvizsgálatok során használt mátrixok felépítése

9-6. Leopold-féle kölcsönhatási mátrix

9-7. Lépcsős (kereszthatás) mátrix

9-8. Hatásfolyamat-ábra bevásárló centrum építése (építési fázis, földmunkák, tereprendezés, betonozás)