Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ

A hulladékkezelés önállóan is alkalmazható eljárásokból álló, összehangolt technológiai rendszer, amely magában foglalja a hulladék gyűjtését, átmeneti tárolását, esetleges előkezelését, valamint szállítását, továbbá hasznosítását, ártalmatlanítását és bizonyos ártalmatlanító létesítmények utólagos gondozását. Az egyes eljárások kapcsolatát szemlélteti a 5.18. ábra.

5-18. ábra - A hulladékkezelési technológiai rendszer

A hulladékgyűjtésa hulladék összeszedésére, rövid ideig tartó tárolására irányul a keletkezés helyén. Célja a további kezelési műveletekhez, a hulladék környezetet nem szennyező készletezése.

A megfelelő kezelhetőség érdekében – könnyebb ártalmatlaníthatóság, hatékonyabb hasznosíthatóság, nagyobb környezetbiztonság – sokszor elengedhetetlen a hulladék fajtánkénti, anyagféleségek szerint elkülönített – szelektív – gyűjtése.

Az átmeneti tárolás a hulladék meghatározott időre szóló, környezetszennyezést megakadályozó módon történő raktározása, a megfelelő hasznosításig vagy ártalmatlanításig.

A hulladék előkezelése, előkészítése során a hulladék mennyisége és veszélyessége csökken, könnyebben kezelhetővé válik, vagy közvetlenül hasznosítható állapotba kerül. Az előkezelési eljárások főként fizikai, esetleg kémiai eljárások, illetve ezek kombinációi.

A fizikai előkezelési eljárások mechanikai hatásra (de hasonló az elektromos, mágneses, gravitációs hatások következménye is) a hulladék fizikai szerkezetét, alakját változtatják meg pl. szétválasztás, egyesítés, alakítás útján.

Az előkezelési eljárások során – annak ellenére, hogy elsősorban a hulladék további kezelését hivatottak elősegíteni – esetenként a hulladék olyan mértékben átalakul, hogy az egyenértékű az ártalmatlanítással (pl. egyes semlegesítési, méregtelenítési, kémiai technológiák).

A hulladékszállítás az összegyűjtött hulladékok mozgatása a hulladékkezelési helyek között a célnak megfelelően kialakított járművekkel, helyhez kötött eszközökkel, ill. zárt rendszerben áramló közeggel.

A hulladékszállítás során alkalmazkodni kell a hulladék keletkezési üteméhez, anyagi tulajdonságaihoz, a keletkezési hely és a kezelő helyek környezetéhez, jellemzőihez valamint a gyűjtő alrendszer tárolókapacitásához. A szervezett hulladékszállításon belül megkülönböztetünk kommunális (települési), termelési és veszélyes-hulla-dék szállítást.

A hulladékhasznosítás az a technológiai tevékenység, amelynek során az eredeti rendeltetésük szerint tovább nem használható anyagokat, termékeket (azaz hulladékokat) közvetlenül, tulajdonságaik megváltoztatása nélkül – újrahasználat –, vagy közvetetten, tulajdonságaik fizikai, kémiai, biológiai kezeléssel történő megváltoztatásával – újrahasznosítás – a termelési vagy szolgáltatási folyamatba visszavezetik.

A hasznosítást követően a hulladék, mint másodnyersanyag, ill. energiahordozó, vagy mint félkész, ill. késztermék kerül vissza a termelési folyamatba, esetleg közvetlen felhasználásra. A hulladékhasznosítás maradék anyagai további kezelést – rendszerint égetést vagy lerakást – igényelnek.

A hulladékhasznosítás célja tehát a keletkezett hulladék, vagy alkotói minél nagyobb arányú feldolgozása félkész vagy késztermékké.

A hasznosítással járó környezetvédelmi és gazdasági előnyök:

A hulladékok nagy része műszaki, technológiai okokból nem, vagy csak nagy költségráfordítással hasznosítható. Ezért környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő ártalmatlanításukról kell gondoskodni.

A hulladékártalmatlanítás a hulladék anyagi minőségének megváltoztatásával, ill. a hulladéknaka környezettől való elszigetelésével akadályozza meg a környezetszennyezést, ill. a környezetkárosítást. A hulladék anyagi minőségének megváltoztatását eredményezik a különböző kémiai, termikus és biológiai hulladékkezelési eljárások.

A kémiai eljárásokkal a hulladék vegyi összetételét változtatják meg. Ez viszont nem zárja ki, hogy a hulladék nem alakulhat át hő-vagy mechanikai vagy éppen biológiai hatásra.

A termikus eljárások során impulzus transzport, azaz hűtés (pl. kifagyasztás), kondenzálás, melegítés (pl. olvasztás, elpárologtatás, desztillálás, lágyítás), oxidatív vagy reduktív termikus kezelés (pl. égetés, hőbontás, hidrogénezés) alkalmazásával változik meg a hulladék minősége.

A biotechnológiai műveletekkel a hulladék fizikai, kémiai vagy biológiai tulajdonságait élőlények, jellemzően mikroorganizmusok élettani működésével végrehajtott technológiai folyamatokban módosítják.

Az említett hulladékártalmatlanítási eljárások rendszerint valamilyen hasznosítási elemet is tartalmaznak (pl. hőhasznosítás hulladékégetésnél).

A hulladéklerakás az anyagi minőség megváltoztatásával nem járó, a környezet elemeitől való elszigetelésen alapuló ártalmatlanítási eljárás, amely a hulladék végső elhelyezését biztosítja. Célja a hulladék és a környezet kölcsönhatásának megakadályozása, amely a talajban vagy a talaj felszíne felett rendezett lerakás (különleges kezelést nem igénylő termelési és települési hulladékok végső elhelyezése), illetve rendezett, biztonságos lerakás (veszélyes hulladékok végső elhelyezése) formájában valósítható meg.

Nem tekinthető ártalmatlanításnak a környezetvédelmi és közegészségügyi előírásoknak nem vagy nem teljeskörűen megfelelő, hatósági engedély nélküli hulladéklerakás.

A gyakorlatban széles körben alkalmazott lényegesebb hulladékkezelési eljárásokat a 5.22. táblázat szemlélteti.

A hulladék fizikai, kémiai és biológiai jellemzői szerint az alkalmazható eljárások és ezek kombinációinak száma igen nagy. Azonos feladat elvégzésére rendszerint többféle eljárás vagy eljárás-kombináció használható. A hatékony hulladékkezelés egyik sarkalatos pontja éppen a legalkalmasabb, kellő rugalmasságú technológiai sor kialakítása, ami az egyes műveletek kapcsolódásában és az alkalmazott eszközök kombinálhatóságában, paramétereik szabályozhatóságában nyilvánul meg.

Különös jelentősége van ezért az építőszekrény elv használatának. A minőségében gyakran jelentősen ingadozó hulladék kezelése a széles érzékenységi tartományban használható, többcélú berendezések, eljárások alkalmazása jobb kihasználhatóságot és nagyobb gazdasági hasznot ígér.