Előző
Mind az államigazgatás, mind pedig a vállalati vezetés számára fontos a környezeti károk mértékének ismerete. Ma már világszerte törekszenek arra, hogy minél megbízhatóbban állapíthassák meg a már bekövetkezett, illetve a várható és még elkerülhető károk gazdasági konzekvenciáit. Az adatok általában becslésként értékelhetők, bár a beruházásokhoz készített költség-haszon elemzések környezetvédelmi részeinek módszertana ma már igen jól kidolgozott és eredményeik jól használhatóak. Megfelelő számítási-becslési módszerek állnak rendelkezésre a korróziós károk, mező-és erdőgazdasági károk, természeti károk és egészségben okozott károk felmérésére, ill. prognosztizálására.
Fejlett európai országokban, a levegő szennyezettsége által, az anyagi javakban okozott korróziós kár a bruttó hazai termék (GDP) 0,05–0,21% között van. A vegetációban okozott károk 0,03–0,45% közöttiek. Az egészségromlás okozta kártétel Svájcban például a GDP 0,03%-a, Németországban 0,59%-a. A külföldi irodalom a levegő szennyezettsége által okozott összes károkat általában a nemzeti jövedelem 1–3%-ára teszi, iparosodott országokban.
Hazai viszonylatban a levegőszennyezettség által okozott egészségi, korróziós, me-ző-és erdőgazdasági, valamint természetvédelmi károk összegét a GDP 1,6%-ára becsülik. A levegőszennyezettség által okozott egészségügyi kár (ápolás, táppénz, gyógyszer, rokkantság, termelés kiesés, ) a GDP 0,52–0,59%-ára tehető évente.
Előző