A Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő által közvetített digitális tartalmat a felhasználó a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 33. paragrafus (4) bekezdésében meghatározott oktatási, illetve tudományos kutatási célra használhatja fel. A felhasználó a digitális tartalmat képernyőn megjelenítheti, letöltheti, arról elektronikus adathordozóra vagy papíralapon másolatot készíthet, adatrögzítő rendszerében tárolhatja. A Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő weblapján található digitális tartalmak üzletszerű felhasználása tilos, valamint kizárt a digitális tartalom módosítása és átdolgozása, illetve az ilyen módon keletkezett származékos anyag további felhasználása.

XSL

Az XSL (eXtensible Stylesheet Language)[122] a legújabban megjelent szedési nyelv, szintaxisának alapjául az XML szolgál. A bővíthető stíluslapnyelvet eredetileg az egyszerű CSS és az összetett DSSSL szabványok közötti űr kitöltésére alakították ki, így a jellemzői is e két szabványból származnak. A nyelv alapszerkezete a DSSSL-ből ered, a stílus-beállítási tulajdonságait viszont a CSS-től örökölte:

                                        
<!-- XSL -->
<block>Ebben a bekezdésben van egy <inline font-weight=”bold”>dőlt</inline> betűs szó.</block> 
                                        
                                        

Kezdetben az XSL-t egy olyan egyszerű nyelvnek szánták, amely az összes lehetséges transzformációt el tudja végezni a jelölt szövegeken. Ez az elképzelés azonban kivitelezhetetlen volt, hiszen a nyelv ilyen formában meglehetősen bonyolult lett volna. A problémát úgy sikerült megoldani, hogy a nyelvet két összetevőre bontották szét, vagyis létrehozták az XSLT (eXtensible Stylesheet Language Transformation)[123] ajánlást, amely SGML/XML struktúrák közti átalakításokra használható; és az XSL-FO-t (XSL Formatting Objects), ami pedig egy hagyományos stíluslap lehetőségeit kínálja megjelenésbeli stílusok, formák, helyzetek meghatározására. E két technológiát egészíti ki egy harmadik, az ún. XPath (XML Path Language), amely nem más, mint nyelvi kifejezéskészlet XML dokumentumokban való keresésre, kapcsolódások kialakítására és az egyes elemtípusokra alkalmazható környezetfüggő formázási lehetőségek megvalósítására. Az XPath a dokumentumot csomópontok (node-ok) halmazának tekinti. A node lehet bármilyen alkotórész: elem, attribútum, attribútumérték stb. E három nyelv együttesen alkotja tehát a bővíthető stíluslapnyelv családot.

Gyakran előfordul, hogy az XSL és az XSLT kifejezéseket összekeverik és helytelenül használják még a fejlesztők is, de úgy gondoljuk, hogy a leírtakból már érthetők a különbségek és az összefüggések.



[122] The Extensible Stylesheet Language Family (XSL). [Elektronikus dokumentum.] URL: http://www.w3.org/Style/XSL/. A letöltés időpontja 2005. 07. 19.

[123] Az XSLT valójában, noha transzformációs stíluslap, sokkal inkább tekinthető egyfajta sajátos programozási módszernek, nyelvnek, amely beépített vezérlési struktúrákat, nyelvi elemeket, paramétereket, változókat tartalmaz, csak éppen az XML szabályainak megfelelően, XML dokumentumként leírva.

XSL Transformations (XSLT). [Elektronikus dokumentum.] URL: http://www.w3.org/TR/xslt. A letöltés időpontja 2005. 07. 19.