Előző
Egy adott állapotban előírt aktivitás specifikálható beágyazott állapotdiagrammal. A beágyazott modell (almodell) akkor kezd működni, amikor az őt tartalmazó főmodell állapothoz tartozó aktivitás végrehajtása megkezdődik. Ekkor az almodell a megjelölt induló állapotba kerül. Ezt követően a modell végrehajtásának szabályai alapvetően megegyeznek a definiáltakkal. Az almodell állapotai megfeleltethetők a főmodell állapota finomításának. Ebből következik, hogy az állapotgép, amely eddig a főmodell szerint működött, most az almodellt hajtja végre. Azt a szabályt, miszerint egy állapotgép egy időpillanatban csak egyetlen állapotban lehet, a főgépből kiterjeszthetjük a beágyazott gépre is. A fő- és almodell állapothalmazainak (amelyek diszjunktak, mivel egy állapot nem lehet egyszerre a fő- és almodellben is) uniójára igaz, hogy közülük csak egyetlen állapotban lehet az állapotgép.
A korábban tárgyalt LY-t számláló objektum modellje kiegészíthető az eredmény megjelenítésével. Így a 3.58. ábrán látható modellt kapjuk, amely azt a tényt rögzíti, hogy az objektumunk működésének egyik fázisában számlája az LY-okat, a másikban pedig kiírja azt.
3.58. ábra
Ebben a számlál állapotban végrehajtott tevékenységet írja le a 3.52. ábrán definiált állapotmodell. A számlál állapotban figyelembe veendő események a beágyazott modellben két módon jelenhetnek meg. Egyfelől a karakter_jött esemény az almodellen konkretizálódik és L, Y és egyéb események formájában jelenik meg. Másfelől a fájlvég esemény az almodell valamennyi állapotán úgy értelmezett, hogy hatására az almodell működése befejeződik és a főmodell a kiír állapotba kerül.
Általánosságban is elmondható, hogy a főmodellre vonatkozó események az almodellen belüli specifikusabb események általánosításai, vagy az almodell valamennyi állapotában egyformán értelmezett közös események.
Az események általánosításának gondolatát folytatva megállapíthatjuk, hogy az események hierarchikus rendbe szervezhetők, lényegében érvényes rajtuk az öröklés. A példánkban az események hierarchiáját a 3.59. ábrán mutatjuk be. A doboz felső részébe írjuk az eseményt, az alsó részébe pedig a paramétereket (ha van).
3.59. ábra
Az esemény-hierarchia bevezetésével lehetővé válik, hogy a modellezés különböző szintjein, az adott szintre jellemző eseményeket használjuk.
Előző