Könyvünk 1997-es megjelenése óta sok kritikát, de még több pozitív visszajelzést kaptunk. Számos oktatási intézményben látjuk a kötelező, vagy ajánlott irodalmak listáján, és – örömünkre – nem csak az informatika szakokon. Ez azt bizonyítja, hogy az objektumorientált megközelítés egyre inkább hat az informatika alkalmazási területein, és egyre inkább képes betölteni azt a szerepét, hogy alapja lehessen az alkalmazási területek szakértői és az informatikusok által egyaránt érthető formális rendszermodelleknek. Megtisztelő, hogy könyvünk a DIGIT2005 digitális szakkönyvpályázaton támogatást nyert, és így internetes kiadásban is elérhetővé válik.

Ugyanakkor nem kis fejtörést okozott számunkra, hogy hogyan reagáljunk az eltelt tíz esztendő szakmai fejlődésére, hiszen a szoftverfejlesztés az informatika egyik legdinamikusabban fejlődő területének és egyben üzletágának bizonyult ebben az időszakban. Ennek megfelelően új irányzatok, módszerek, eszközök, fogalmak jelentek, jelennek meg, amelyek közül nem egyszerű kiválasztani a lényegeseket, a maradandókat. A komponens-technológia, az aspektus-orientált és az intencionális programozás, a versengő és egymással kölcsönhatásban fejlődő Java és .NET technológiák, az agilis szoftverfejlesztés, a C# nyelv, az analízis-, architekturális és tervezési minták, az új, integrált fejlesztő környezetek (mint például a Visual Studio, vagy az Eclipse) – mind-mind új, lényeges elemekkel színesítették a palettát, és ismeretük elengedhetetlen egy képzett informatikus számára. A szakma egyik legnagyobb hatású konzorciuma, az Object Management Group (OMG), számos szabványt, ajánlást dolgozott ki, amelyek eredményeként a módszertanok, jelölésrendszerek egységesedtek, a fogalmak tisztábbá váltak. Az egységes modellező nyelv (Unified Modelling Language, UML), a modellvezérelt architektúra (Model Driven Architecture, MDA), az objektum metamodell (Meta-Object Facility, MOF), az objektumok együttműködésének elosztott rendszerekben is alkalmazható szabványa (Common Object Request Broker Architecture, CORBA), az interfészleíró nyelv (Interface Definition Language, IDL), széles körben elterjedt szabványokká váltak. A konzorciumnak a szakma legnagyobb piaci szereplői is tagjai, így a szabványok gyakorlati alkalmazása és a forgalmazott termékekben való megjelenése is biztosított. Az OMG dokumentumainak jelentős része nyílt, elérhető a www.omg.org portálon.

Az internetes kiadás előkészítésekor irreális célkitűzés lett volna minden lényeges újdonság tárgyalása, akár csak felületesen is. Valamilyen mértékű átdolgozást azonban feltétlen szükségesnek láttunk, hiszen – egy tankönyvtől elvárhatóan – a jelölésrendszernek alkalmazkodnia kell a szabványokhoz, a példaprogramoknak pedig lefuttathatóknak kell maradniuk a mai rendszereken is.

Az internetes kiadást tehát az eredeti könyvhöz képest a következők jellemzik:

Ismételten köszönjük mindazoknak, akik észrevételeikkel, tanácsaikkal segítették munkánkat. Külön köszönjük Dr. Goldschmidt Balázs munkáját, aki ábráinkat az OMT jelölésrendszerről UML-re alakította. Ugyancsak megkülönböztetett köszönet illeti Bíró Szabolcsot, aki az internetes megjelenésre alkalmas formátumra alakította szövegeinket és ábráinkat.

Reményeink szerint a felfrissítés a könyv hasznára válik, és mind az oktatók és hallgatók, mind a gyakorlati szakemberek hasznos olvasmánya marad az elkövetkező években is.

Budapest, 2007. február

A szerzők