Ugrás a tartalomhoz

Zöldségtermesztők kézikönyve

dr. Balázs Sándor

Mezőgazda Kiadó

5. fejezet - A magyar zöldségtermesztés jellemzése

5. fejezet - A magyar zöldségtermesztés jellemzése

Területi elhelyezkedés

Magyarország adottságai a zöldségtermesztésre általában jónak mondhatók. Ez a megállapítás azonban csak általánosságban igaz, mert a nálunk termesztett 40–42 faj biológiai és környezeti igényei nagyon különbözőek. Emiatt a termeszthetőség még az elég homogén magyarországi termesztési adottságok ellenére is eltérő az ország körzeteiben.

Hazánk klímájában – az ország kis területe ellenére is – tájanként kisebb-nagyobb eltérések adódnak. A zordabb évszakokban a 40–42 zöldségfajnak kis része termeszthető vagy menthető át a kedvezőbb tavaszi vagy őszi évszakra. Némely fajt csak jellegzetes termesztési eljárással lehet eredményesen és gazdaságosan termelni. A trópuson vagy a dél-európai országokban helyrevetéssel is gazdaságosan termesztenek paprikát vagy paradicsomot. Melegigényük miatt nálunk csak palántaneveléssel termeszthetők. A tenyészidő lerövidítésével viszont ugyanazt a termést érhetjük el, mint a jobb klímaadottságú országokban helyrevetéssel. Természetesen vannak a Földnek olyan országai, ahol egy-egy faj szabad földön egész évben folyamatosan termeszthető, így Egyiptomban egy évben szakaszos vetéssel három paradicsomtermést takarítanak be szabad földről. Dél-Európában: Spanyolországban, Olaszországban vagy Görögországban a kettős termesztés a zöldségtermesztésben általános. Magyarországon a hidegtűrőket állandó helyére vetve egész esztendőben egy kultúrában termesztjük. A jobb területhasznosítás és a koraibb értékesítés végett azonban még a korai káposztaféléket vagy a salátát is tűzdeljük. A melegigényes növényeket azonban már csak palántaneveléssel tudjuk gazdaságosan előállítani.

Hazánkban a melegigényes zöldségfélék termesztésére a déli országrészek a legkedvezőbbek. Délen a vegetációs idő 7–10 nappal rövidebb, mint az északi megyékben. Csongrád, Békés, Bács-Kiskun vagy Baranya megyében a korai növények – és ez a hidegtűrőekre is vonatkozik – kb. ugyanennyi nappal korábban takaríthatók be, mint északabbra. Tehát zöldségtermesztésre (bár az egész ország területe számításba jöhet) elsősorban az ország déli megyéi alkalmasak, mert ott valamennyi zöldségnövény kora tavasszal vagy tavasszal és kora nyári időszakban egyaránt mintegy 7–10 nappal korábban szedhető. A fekvésbeli eltérés miatt a déli megyéknek behozhatatlan az előnyük más országrészekhez képest, kivéve az ország középső és északi megyéiben található kisebb-nagyobb jó fekvésű területeket, ahol szintén lehetséges a korai termesztés. Pl. Heves megye déli lejtésű területein csaknem azonos időben lehet a korai érésre számítani. A termelés tervezésekor tehát a gazdaságok vagy a gazdaságokon belül a területrészek kijelölésekor a klímaadottságokat feltétlenül figyelembe kell venni, főként a korai zöldségfélék termesztésekor.

A klíma mellett a termesztés másik fontos tényezője a víz. A zöldségnövényeknek majdnem a fele az átlagosnál nagyobb vízigényű. Így a paprikák, az uborka, a bab, a káposztafélék a mi klímaviszonyaink között csak öntözve ad biztonságos és kielégítő termést. Ezért a termőhely kijelölésekor – a hőmérséklet figyelembevételével – döntő fontosságú az öntözési lehetőség is. Magyarországon tehát a déli országrészben is csak olyan területeket szabad zöldségtermesztésre számításba vennünk, ahol az öntözővíz rendelkezésre áll. Békésben és Csongrádban a folyók közelében lévő területeken általában sikerrel lehet zöldségtermesztést folytatni. Baranyában vagy Bács-Kiskun megyében viszont, ahol alig van mód az öntözésre, a korai termesztésnek, de általában a zöldségtermesztésnek már rosszabbak a lehetőségei. Vannak olyan zöldségfajok, amelyeknek a hőigénye kicsi, de sok vizet használnak fel a tenyészidőben. Ezek termesztésére – különösen, ha nem korai termesztésről van szó – a hűvösebb és csapadékosabb éghajlatú országrészek a kedvezőbbek. Így Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén megye vagy a Dunántúlon a Fertő-tó környéke alkalmasabb a hidegtűrő és sok vizet kívánó káposztafélék termesztésére, mint az öntözetlen, meleg, déli országrészek területei.

Az elmondottakból az is következik, hogy – éppen a természeti adottságok miatt – a körzetek kialakulásában a piac, a feldolgozóipar léte is jelentős tényező. Az elmúlt évszázadokban jellegzetes termesztőtájak alakultak ki. Ezeknek a körzeteknek a pontos meghatározása, a határaik megvonása, számuk eltérő lehet. Vannak olyan körzetek, amelyek bizonyos idő elteltével felszámolódtak, mások később jöttek létre. A körzetek kialakulásában nemcsak a talaj és a klíma játszik szerepet. Néhány esetben a piac vagy a feldolgozó ipar is közrejátszott egy-egy körzet vagy góc kialakulásában.

A mezőgazdaság átszervezését követően (a 60-as években) a körzetek határai módosultak, de éppen a területi adottságok miatt jelentőségük változatlan. Az ország déli részén Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye egy jellegzetes korai zöldségtermesztő körzet. Egyes szerzők külön-külön körzetnek tekintik a három megyét, mások egybevonják. A lényeg azonban az, hogy az országnak ez a része korai termesztésre a legalkalmasabb. Nagy mennyiségű zöldséget termesztenek az ország középső részén, főként Bács-Kiskun megye területén. Budapest környéke (pl. a Csepel-sziget) sem talajadottságait, sem éghajlati viszonyait tekintve nem túl alkalmas zöldségtermesztésre, a piac közelsége és a feldolgozó ipar jelenléte azonban a főváros körül is kiterjedt zöldségtermesztést hozott létre. Legkevésbé jöhet számításba zöldségtermesztésre a Dunántúl, bár a déli részeken a klímaviszonyok ezt lehetővé tennék, a domborzati viszonyok és az öntözővíz hiánya miatt azonban itt alig alakult ki jelentős zöldségtermesztés. A Dunántúlon, Fejér és Győr-Sopron megye kivételével, nincs jelentősebb termesztés. Észak-Magyarországon, éppen kedvező fekvése következtében, igen jelentős zöldségtermesztés folyik Heves megyében és a keleti országrészekben, Szabolcs-Szatmár és a Hajdúság területén. A közép Tisza-vidék természeti adottságai kedvezőek ugyan a zöldségtermesztésre, itt mégsem alakult ki korábban jelentősebb zöldségtermesztés. Most, hogy a tiszai vízlépcső lehetőséget kínál az öntözésre, nagyobb felületen foglalkoznak a zöldségtermesztéssel az ebben az országrészben lévő gazdaságok is.