A zöldség-, dísznövény és szaporítóanyag-termesztés berendezései és gépei
Láng Zoltán
Mezőgazda Kiadó
A szabadföldi támrendszeres termesztés

A szabadföldi támrendszeres termesztés

A szabadföldi zöldségtermesztés legintenzívebb formájának a támrendszeren történő termesztés tekinthető. Alkalmazásának legfőbb előnye, hogy a vázszerkezet kialakítása révén jelentősen növelhető a növényzet asszimilációs felülete. Ez a termesztéstechnológia a hagyományos szabadföldi és növényházi közé sorolható mind a beruházás költségei, mind az elérhető hozamok szempontjából. A támrendszeres termesztés a növényházi hajtatással szemben az alábbi előnyökkel rendelkezik:

beruházási és fenntartási költségei lényegesen alacsonyabbak,

nincs szükség fűtésre (elmaradó beruházási és fűtőanyagköltség),

alacsonyabbak a növényvédelem költségei (szer- és munkaköltség),

A szabadföldi síkműveléshez képest legfőbb előnyei a jobb minőség és a magasabb hozam, ezekért azonban magasabb munkaráfordítással, a technológiai fegyelem fokozott betartásával és magasabb beruházási költséggel kell fizetni. A fokozott munkaráfordítás a gépesíthetőség alacsonyabb szintjéből, valamint a növényzet rendszeres felkötözéséből adódik. A létesítés többletköltsége a támrendszer szerkezeti megvalósításából és az elengedhetetlen mikroöntöző rendszer kiépítéséből tevődik össze.

Támrendszeren hazánkban a zöldségfajok közül leginkább paradicsom és uborka termesztése folyik. Létesítése csak széltől védett helyen javasolható.

A szokásos kialakítások az alábbiak (a zárójelben szereplő nagybetűk a tartóoszlopok sorokra merőleges alakjára utalnak):

egyedi: a növényegyedeket karókra kötözik fel, huzalokat nem alkalmaznak,

egysíkú (I): a leggyakrabban alkalmazott támrendszer, amely egyetlen függőleges felületet bocsát a növényzet rendelkezésére,

többsíkú (Y, V, T vagy F): az asszimilációs felület további növelése érdekében többnyire több lombozati felület hordozására készülnek.

Támrendszerek szerkezeti kialakítása és méretezése

A támrendszereket I, Y, V, T vagy F alakú támoszlopok, végoszlopok, az ezeket összekötő huzal vagy huzalok, huzalrögzítő elemek, valamint a végoszlopokkal összekötött, talajba süllyesztett horgonyzóelemek alkotják (206. ábra).

206. ábra - A támrendszer alkotóelemei

A támrendszer alkotóelemei


A tartóoszlopok anyagául vasbeton, fa, fém, műanyag szolgálhatnak. Időállósága és olcsósága miatt hazánkban az akácfa az elsődleges oszlopanyag.

Támrendszerek méretezése

A méretezést támrendszeres paradicsomültetvény példáján mutatjuk be. A tartóoszlopok talaj feletti hossza legyen h = 2 m, átmérőjük D = 9 cm. Az oszlopok egymástól l = 4 m-re helyezkednek el. A sortávolság b =1,8 m.

A méretezésnél két terhelést, a váztömeget és a szélnyomást kell figyelembe venni. Alapelv, hogy minden elem egyidejűleg és egyenlő mértékben viseli a terhelést, továbbá, hogy a várható legkedvezőtlenebb terhelési állapotra méretezünk. Ennek megfelelően feltételezzük, hogy a legnagyobb vázterhelés és a legnagyobb szélnyomás egyidejűleg terheli a támrendszert.

Vázterhelés alatt a támrendszer egy folyóméterére jutó növényzet súlyát értjük. Meghatározásánál a várható hozamból indulhatunk ki. Példaként Q = 200 t hektáronkénti paradicsomtermés esetén feltételezve, hogy egyidejűleg a támrendszert ennek csupán 1/4-e terheli (a folyamatos érés miatt folyamatosan szedik) a folyóméterenkénti vázterhelés:

p v = 500009,811,8 10000 =88N/m MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8LjY=vi=eYdh9vqqj=hEeci0xXdbba9frFj0=OqFfea0dXdd9qkY=biLkVcLq=JHqpepeea0=Wq0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaiaadchadaWgaaWcbaGaamODaaqabaGccqGH9aqpdaWcaaqaaiaaiwdacaaIWaGaaGPaVlaaicdacaaIWaGaaGimaiabgwSixlaaiMdacaGGSaGaaGioaiaaigdacqGHflY1caaIXaGaaiilaiaaiIdaaeaacaaIXaGaaGimaiaaykW7caaIWaGaaGimaiaaicdaaaGaeyypa0JaaGioaiaaiIdacaaMb8UaaGPaVlaaykW7caqGobGaae4laiaab2gaaaa@55D8@

A növényzet szárrészének súlyával nem számoltunk.

A folyóméterenkénti szélterhelés meghatározásához a DIN-ben megadott 50 N/m2 értéket vehetjük alapul. A folyóméterenkénti megoszló terhelés h = 2 m esetére 100 N/m. Az oszlop felső pontjának magasságában ennek felével,

psz = 50 N/m

szélterheléssel számolhatunk.

A huzalerő számítása

A huzalban ébredő húzóerő meghatározása a kötélgörbékre felírható ismert összefüggéssel:

H= p l 2 8f MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8LjY=vi=eYdh9vqqj=hEeci0xXdbba9frFj0=OqFfea0dXdd9qkY=biLkVcLq=JHqpepeea0=Wq0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaiaadIeacqGH9aqpdaWcaaqaaiaadchacqGHflY1caWGSbWaaWbaaSqabeaacaaIYaaaaaGcbaGaaGioaiabgwSixlaadAgaaaaaaa@3FEB@

ahol:

p – az eredő megoszló terhelés,

f – a belógás.

Az eredő megoszló terhelés – elhanyagolva a huzal saját súlyát – a szél- és vázterhelés vektoriális összege. Számítása a

p= p v 2 + p sz 2 MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8LjY=vi=eYdh9vqqj=hEeci0xXdbba9frFj0=OqFfea0dXdd9qkY=biLkVcLq=JHqpepeea0=Wq0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaiaadchacqGH9aqpdaGcaaqaaiaadchadaqhaaWcbaGaamODaaqaaiaaikdaaaGccqGHRaWkcaWGWbWaa0baaSqaaiaadohacaWG6baabaGaaGOmaaaaaeqaaaaa@3E93@

összefüggéssel történik. Értéke a fenti adatokkal: p = 101 N.

Az f belógás a huzal két oszlop közötti legalsó helyzetű pontjának függőleges távolsága legfelső helyzetű pontjáig. A két oszlop között kifeszített huzal az ún. kötélgörbe alakot veszi fel, amelyet az

y= 4f x 2 l 2 MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8LjY=vi=eYdh9vqqj=hEeci0xXdbba9frFj0=OqFfea0dXdd9qkY=biLkVcLq=JHqpepeea0=Wq0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaiaadMhacqGH9aqpdaWcaaqaaiaaisdacqGHflY1caWGMbGaeyyXICTaamiEamaaCaaaleqabaGaaGOmaaaaaOqaaiaadYgadaahaaWcbeqaaiaaikdaaaaaaaaa@4109@

másodfokú parabola ír le. A koordinátarendszer kezdőpontja a görbe legalsó pontjában van, továbbá x = l/2 értéknél y = f érték adódik.

Belógás nélkül nem feszíthető ki huzal, mivel az f = 0 értékhez H = ≠ érték tartozik. A belógás mértékét a támrendszer építésekor határozzuk meg attól függően, hogy mekkora feszítőerőt alkalmazunk. Az erőmérés a terepen nehézkes, ezért a belógás mértékét célszerű beállítani. A példában szereplő 4 m-es fesztávhoz. f = 3 cm javasolható.

A huzalerő a behelyettesítések után H = 6733 N-ra adódik.

A huzal kiválasztása

Következő lépésként a szükséges huzalkeresztmetszet meghatározását végezzük el. Ehhez azonban ismernünk kell a huzal anyagának szakítószilárdságát.

A Magyar Szabvány szerinti horganyzott kemény acélhuzal szakítószilárdsága Rm = 550–900 N/mm2. Váltakozó igénybevételt feltételezve a z biztonsági tényezőt 1,5-re választhatjuk. Az alsó szakítószilárdsági értékkel (550 N) számolva a huzalban megengedett feszültségre

σ m = R m z =367 N/mm 2 MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8LjY=vi=eYdh9vqqj=hEeci0xXdbba9frFj0=OqFfea0dXdd9qkY=biLkVcLq=JHqpepeea0=Wq0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaiabeo8aZnaaBaaaleaacaWGTbaabeaakiabg2da9maalaaabaGaamOuamaaBaaaleaacaWGTbaabeaaaOqaaiaadQhaaaGaeyypa0JaaG4maiaaiAdacaaI3aGaaGjbVlaab6eacaqGVaGaaeyBaiaab2gadaahaaWcbeqaaiaabkdaaaaaaa@4503@

adódik. Ezzel a szükséges huzalkeresztmetszet:

A szüks = d szüks 2 π 4 = H σ m MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8LjY=vi=eYdh9vqqj=hEeci0xXdbba9frFj0=OqFfea0dXdd9qkY=biLkVcLq=JHqpepeea0=Wq0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaiaadgeadaWgaaWcbaGaam4CaiaadQhacaWG8dGaam4AaiaadohaaeqaaOGaeyypa0ZaaSaaaeaacaWGKbWaa0baaSqaaiaadohacaWG6bGaami=aiaadUgacaWGZbaabaGaaGOmaaaakiabgwSixlabec8aWbqaaiaaisdaaaGaeyypa0ZaaSaaaeaacaWGibaabaGaeq4Wdm3aaSbaaSqaaiaad2gaaeqaaaaaaaa@4D25@

ahol:

dszüks – a szükséges huzalátmérő. Meghatározása a

d szüks = 4H σ m π MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8LjY=vi=eYdh9vqqj=hEeci0xXdbba9frFj0=OqFfea0dXdd9qkY=biLkVcLq=JHqpepeea0=Wq0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaiaadsgadaWgaaWcbaGaam4CaiaadQhacaWG8dGaam4AaiaadohaaeqaaOGaeyypa0ZaaOaaaeaadaWcaaqaaiaaisdacqGHflY1caWGibaabaGaeq4Wdm3aaSbaaSqaaiaad2gaaeqaaOGaeyyXICTaeqiWdahaaaWcbeaaaaa@4765@

összefüggéssel történhet. Behelyettesítés után dszüks = 4,8 mm. A szabványban ezen érték közelében 4,0, 4,5, 5 és 5,5 mm átmérőjű huzalok találhatók. A kereskedelemben az egész mm átmérőjű névleges huzalok szerezhetők be nehézség nélkül. Emiatt, valamint a biztonság növelése érdekében a számított eredményt felfelé kerekítjük, így a beépítendő huzal 5 mm átmérőjű.

Abban az esetben, ha két huzalt feszítenek ki a tartóoszlopra, az egy szálra jutó terhelés feleződik: pv2 = pv/2 és psz2 = psz/2. Ezekkel H2 = H/2 = 3367 N. Ekkor a szükséges huzalátmérő:

d szüks = 4 H 2 σ m π =3,4mm MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8LjY=vi=eYdh9vqqj=hEeci0xXdbba9frFj0=OqFfea0dXdd9qkY=biLkVcLq=JHqpepeea0=Wq0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaiaadsgadaWgaaWcbaGaam4CaiaadQhacaWG8dGaam4AaiaadohaaeqaaOGaeyypa0ZaaOaaaeaadaWcaaqaaiaaisdacqGHflY1caWGibWaaSbaaSqaaiaaikdaaeqaaaGcbaGaeq4Wdm3aaSbaaSqaaiaad2gaaeqaaOGaeyyXICTaeqiWdahaaaWcbeaakiabg2da9iaaiodacaGGSaGaaGinaiaaysW7caqGTbGaaeyBaaaa@4EFF@

Az előbbiekben leírt indokok alapján a választandó huzalátmérő 4 mm.

A támoszlop terhelése

A továbbiakban az egyenes, I jelű sorközi támoszlop terhelését vizsgáljuk. A végoszlopok terhelése ezektől elérő, ezért azokkal külön foglalkozunk.

A sorközi támoszlopokat a vázteher tengelyirányban nyomja, a szélteher pedig tengelyre merőlegesen hajlítja.

Ellenőrzés tengelyirányú nyomásra

A tengelyirányú nyomóerő (G) egyenlő a vizsgált oszlop előtti és utáni fél oszloptávolságra jutó megoszló vázterheléssel, vagyis

G=2 l 2 p v =l p v MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8LjY=vi=eYdh9vqqj=hEeci0xXdbba9frFj0=OqFfea0dXdd9qkY=biLkVcLq=JHqpepeea0=Wq0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaiaadEeacqGH9aqpcaaIYaGaeyyXIC9aaSaaaeaacaWGSbaabaGaaGOmaaaacqGHflY1caWGWbWaaSbaaSqaaiaadAhaaeqaaOGaeyypa0JaamiBaiabgwSixlaadchadaWgaaWcbaGaamODaaqabaaaaa@4650@

A példa adataival G = 352 N. Az oszlop keresztmetszetének felületegységét terhelő nyomás, az ún. nyomófeszültség:

σ ny = G A = 4G D 2 π MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8LjY=vi=eYdh9vqqj=hEeci0xXdbba9frFj0=OqFfea0dXdd9qkY=biLkVcLq=JHqpepeea0=Wq0Fb9pgeaYRXxe9vr0=vr0=vqpWqaaeaabiGaciaacaqabeaadaqaaqaaaOqaaiabeo8aZnaaBaaaleaacaWGUbGaamyEaaqabaGccqGH9aqpdaWcaaqaaiaadEeaaeaacaWGbbaaaiabg2da9maalaaabaGaaGinaiabgwSixlaadEeaaeaacaWGebWaaWbaaSqabeaacaaIYaaaaOGaeyyXICTaeqiWdahaaaaa@462D@

ahol:

D – az oszlop átmérője.

A leggyakrabban használt akácfa oszlopok 9 cm átmérőjűek. A behelyettesítések után σny = 5,54 N/cm2, amely lényegesen alacsonyabb az akácfa nyomószilárdságánál (lásd a 25. táblázatot).

25. táblázat - Az akácfa mechanikai jellemzői szálirányban (N/cm2)

σny

6 500

σsz

1 340

σhj

1 350

E

1 800 000


Ellenőrzés kihajlásra

Tengelyirányban nyomott hosszú rudak gyakran kihajlanak és eltörnek akkora terhelőerő hatására, amely nem okoz a megengedettnél nagyobb nyomófeszültséget a rúdkeresztmetszetben. A tengelyirányban terhelt hosszú és karcsú szerkezeteket ezért kihajlásra is ellenőrizni kell. A kihajlást okozó erőt törőerőnek (Fk) nevezve Euler szerint

F k = π 2 s k 2 I min E MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaacaWGgbWaaSbaaSqaaiaadUgaaeqaaOGaeyypa0ZaaSaaaeaacqaHapaCdaahaaWcbeqaaiaaikdaaaaakeaacaWGZbWaa0baaSqaaiaadUgaaeaacaaIYaaaaaaakiabgwSixlaadMeadaWgaaWcbaGaciyBaiaacMgacaGGUbaabeaakiabgwSixlaadweaaaa@42F7@

ahol:

sk – ‑olyan oszlop kihajlási hossza, amelynek mindkét vége elfordulni képes,

Imin – az oszlopkeresztmetszet legkisebb másodrendű nyomatéka,

E – pedig a rugalmassági modulus.

A tartóoszlop felső vége szabadon el tud fordulni, alsó vége befogott, ezért sk = 2 h értékre választandó. (2 h lenne annak az oszlopnak a hossza, amelynek mindkét vége szabadon elfordulhatna.)

Kör keresztmetszetű oszlopnál a másodrendű tengelyirányú nyomaték

I min =I= D 4 π 64 MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaacaWGjbWaaSbaaSqaaiGac2gacaGGPbGaaiOBaaqabaGccqGH9aqpcaWGjbGaeyypa0ZaaSaaaeaacaWGebWaaWbaaSqabeaacaaI0aaaaOGaeyyXICTaeqiWdahabaGaaGOnaiaaisdaaaaaaa@3F34@

Esetünkben I =322 cm4, E értékét a 25. táblázatból behelyettesítve: Fk = 35753 N.

Mivel Fk />/ G, a támoszlop nem fog kihajolni.

Ellenőrzés hajlításra

A szél okozta vízszintes terhelés a növénysor teljes felületére hat, a megoszló szélterhelést az oszlopsor középmagasságába koncentrálhatjuk. Az egy oszlopra ható erő (hasonlóan számítva, mint a G terhelőerőt)

Fsz = h · psz · l = 400 N

Az Fsz erő okozta hajlítónyomaték:

M h = F sz h 2 =400Nm MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaacaWGnbWaaSbaaSqaaiaadIgaaeqaaOGaeyypa0ZaaSaaaeaacaWGgbWaaSbaaSqaaiaadohacaWG6baabeaakiabgwSixlaadIgaaeaacaaIYaaaaiabg2da9iaaisdacaaIWaGaaGimaiaaykW7caaMeaGaaeOtaiaab2gaaaa@4249@

és az oszlop talajszint feletti keresztmetszetében ébredő hajlítófeszültség

σ h = M h K 0 MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaacqaHdpWCdaWgaaWcbaGaamiAaaqabaGccqGH9aqpdaWcaaqaaiaad2eadaWgaaWcbaGaamiAaaqabaaakeaacaWGlbWaaSbaaSqaaiaaicdaaeqaaaaaaaa@38D8@

ahol:

K0 – a keresztmetszeti tényező, kör keresztmetszetre

K 0 = D 3 π 32 =71,6 cm 3 MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaacaWGlbWaaSbaaSqaaiaaicdaaeqaaOGaeyypa0ZaaSaaaeaacaWGebWaaWbaaSqabeaacaaIZaaaaOGaeyyXICTaeqiWdahabaGaaG4maiaaikdaaaGaeyypa0JaaG4naiaaigdacaGGSaGaaGOnaiaaysaacaqGJbGaaeyBamaaCaaaleqabaGaae4maaaaaaa@428D@

A tartóoszlop akkor nem károsodik a hajlító igénybevétel hatására, ha a benne ébredő legnagyobb hajlítófeszültség sem éri el az illető anyagra megengedett σhj értékét.

A fenti adatokkal σh = 559 N/cm2 /</ 1350 N/cm2, tehát az oszlop a hajlító igénybevételnek is megfelel.

A támoszlop talajba fogásának méretezése

Eddig feltételeztük, hogy a vizsgált oszlop mereven a talajba van rögzítve. Most azt vizsgáljuk meg, hogy milyen feltételek mellett igaz e feltételezés. Két terhelési esetet veszünk szemügyre: a tengelyirányú nyomást és a tengelyre merőleges hajlítást.

A támoszlop talajba nyomásának vizsgálata

Cél, hogy az oszlop a tengelyirányú terhelés hatására ne süllyedjen a talajba. Ennek feltétele, hogy a talajban ébredő nyomófeszültség ne lépje túl a talaj nyomószilárdságát (σnyt-t). Ezt a feltételt az alábbiak szerint fogalmazhatjuk meg:

G A σ nyt MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaadaWcaaqaaiaadEeaaeaacaWGbbaaaiabgsMiJkabeo8aZnaaBaaaleaacaWGUbGaamyEaiaadshaaeqaaaaa@3961@

Az építőmérnöki gyakorlatban σnyt= 10 N/cm2 nyomószilárdsággal szokás számolni, így

G A =5,54 N cm 2 /</ σ nyt =10 N cm 2 MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaadaWcaaqaaiaadEeaaeaacaWGbbaaaiabg2da9iaaiwdacaGGSaGaaGynaiaaisdadaWcaaqaaiaab6eaaeaacaqGJbGaaeyBamaaCaaaleqabaGaaeOmaaaaaaGccqGH8aapcqaHdpWCdaWgaaWcbaGaamOBaiaadMhacaWG0baabeaakiabg2da9iaaigdacaaIWaWaaSaaaeaacaqGobaabaGaae4yaiaab2gadaahaaWcbeqaaiaabkdaaaaaaaaa@4663@

tehát az oszlop nem csúszik a talajba G terhelés hatására.

A támoszlop elfordulása a talajban

Egyensúly esetén a szélhatás következtében ébredő

M h = F sz h 2 =400Nm MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaacaWGnbWaaSbaaSqaaiaadIgaaeqaaOGaeyypa0ZaaSaaaeaacaWGgbWaaSbaaSqaaiaadohacaWG6baabeaakiabgwSixlaadIgaaeaacaaIYaaaaiabg2da9iaaisdacaaIWaGaaGimaiaaysaacaqGobGaaeyBaaaa@40BE@

nyomaték és az

Fsz = 2 · psz · l = 400 N

rúdra merőleges tolóerő ellenében a talajban a fenti nyomatékkal és erővel azonos, de ellentett irányú nyomatéknak és erőnek kell ébrednie. A 207. ábra jelölése szerint x az oszlop talajba nyúlásának mérete. Feltételezve, hogy az oszlop a nyomaték hatására az x/2 mélységben levő 0 pont körül fordul el, az alábbi nyomatéki egyensúly írható fel:

x+h 2 F sz = x 2 σ 1 2 2x 3 D= σ 1 x 2 D 6 MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaadaWcaaqaaiaadIhacqGHRaWkcaWGObaabaGaaGOmaaaacqGHflY1caWGgbWaaSbaaSqaaiaadohacaWG6baabeaakiabg2da9maalaaabaGaamiEaaqaaiaaikdaaaGaeyyXIC9aaSaaaeaacqaHdpWCdaWgaaWcbaGaaGymaaqabaaakeaacaaIYaaaaiabgwSixpaalaaabaGaaGOmaiabgwSixlaadIhaaeaacaaIZaaaaiabgwSixlaadseacqGH9aqpdaWcaaqaaiabeo8aZnaaBaaaleaacaaIXaaabeaakiabgwSixlaadIhadaahaaWcbeqaaiaaikdaaaGccqGHflY1caWGebaabaGaaGOnaaaaaaa@58A8@

207. ábra - Az oszlop talajba fogása

Az oszlop talajba fogása


Az összefüggésben σ1 az oszlop felületén ébredő legnagyobb talajnyomás (207. ábra), amely a képzeletbeli 0 forgáspontban nullára csökken. Lineáris változását feltételezve a talajnyomás koncentrált erővel (E) úgy helyettesíthető, hogy a derékszögű háromszög területe az erő mértékét adja, támadáspontja pedig a háromszög súlypontja. A helyettesítő erők erőpárt alkotnak, amelynek karja 2x/3.

Az Fsz szélerő a forgató hatás mellett el is mozdítaná az oszlopot a talajban vízszintes irányban (207. ábra). Egyensúly esetén a talajban ezzel azonos mértékű ellenállás ébred, amely egyenlő az x hosszon D szélességben fellépő σ2 talajnyomással:

Fsz = σ2 · x · D

Az oszlop talajba fogása akkor tekinthető szilárdnak, ha az sem a forgató, sem a toló hatásra nem mozdul el. Ennek feltétele, hogy a talajnyomás sehol ne lépje túl a megengedett értéket. Mivel a legnagyobb talajnyomás a talaj felszín közelében ébred, írható, hogy

σ1 + σ2σnyt

egyenlőtlenségnek kell teljesülnie.

A három egyenlet három ismeretlent tartalmaz. Az első kettőből látható, hogy a talajba süllyesztés mértékével befolyásolható a talajnyomást. Az egyenleteket rendezve:

x= F sz + F sz 2 +7,5D F sz h 5D MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaacaWG4bGaeyypa0ZaaSaaaeaacaWGgbWaaSbaaSqaaiaadohacaWG6baabeaakiabgUcaRmaakaaabaGaamOramaaDaaaleaacaWGZbGaamOEaaqaaiaaikdaaaGccqGHRaWkcaaI3aGaaiilaiaaiwdacqGHflY1caWGebGaeyyXICTaamOramaaBaaaleaacaWGZbGaamOEaaqabaGccqGHflY1caWGObaaleqaaaGcbaGaaGynaiabgwSixlaadseaaaaaaa@4D68@

Behelyettesítés (D és h cm-ben) után x = 61 cm adódik, ami jó egyezést mutat a gyakorlattal (60–80 cm).

A végoszlop ellenőrzése

A támrendszer huzaljában (huzaljaiban) ébredő H erő a tartóoszlopokat sorirányban nem terheli, a huzalerőt a sor két végén lévő végoszlopnak kell felvennie.

A talajba süllyesztett végoszlopok önmagukban is alkalmasak tengelyre merőleges irányú terhelés felvételére (lásd a Támoszlop elfordulása a talajban c. részt). Ha a számítás irreálisan nagy talajba süllyesztést (x) eredményezne, a végoszlop horgonyzóelemhez köthető. Ebben az esetben úgy számolhatunk, hogy az oszlop csak tengelyirányú terhelést vesz fel, és a huzalerő a horgonyzóhuzalon keresztül a horgonyzóelemre jut.

A végoszlop kihorgonyzása azzal a hátránnyal jár, hogy meghosszabbítja a sort anélkül, hogy növekedne a termesztésre rendelkezésre álló felület. Ennek kiküszöbölésére a horgony közelében egy vékonyabb oszlopot helyezhetünk el (208. ábra) és a tartó huzalozást itt is kialakíthatjuk.

208. ábra - Függőleges végoszlopra ható erők

Függőleges végoszlopra ható erők


A végoszlop döntésével a horgonyzóelemre és -huzalra, valamint az oszlop tengelyére ható erő mérséklődik (209. ábra). Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban az oszlop hosszának növekedését, amely a kihajlás okozta törés veszélyét fokozza.

209. ábra - Döntött végoszlopra ható erők

Döntött végoszlopra ható erők


Megrajzolva az erők alkotta háromszöget, az ABC és abc hasonlósága alapján írható, hogy

N= H sinβ( ctgα+ctgβ ) MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaacaWGobGaeyypa0ZaaSaaaeaacaWGibaabaGaci4CaiaacMgacaGGUbGaeqOSdiMaeyyXIC9aaeWaaeaacaqGJbGaaeiDaiaabEgacqaHXoqycqGHRaWkcaqGJbGaaeiDaiaabEgacqaHYoGyaiaawIcacaGLPaaaaaaaaa@45E3@

valamint

S= Nsinβ sinα MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaacaWGtbGaeyypa0ZaaSaaaeaacaWGobGaeyyXICTaci4CaiaacMgacaGGUbGaeqOSdigabaGaci4CaiaacMgacaGGUbGaeqySdegaaaaa@3F2C@

Az α és β szögek szabadon választhatók, mindkettőt 60°-ra választva a három erő azonos nagyságú.

A paradicsomültetvény példáján folytatva a méretezést, először a horgonyzás nélküli végoszlopot vizsgáljuk. A talajba süllyesztés mértékére felírt összefüggés most így módosul:

x= H+ H 2 +7,5DHh 5D MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaacaWG4bGaeyypa0ZaaSaaaeaacaWGibGaey4kaSYaaOaaaeaacaWGibWaaWbaaSqabeaacaaIYaaaaOGaey4kaSIaaG4naiaacYcacaaI1aGaeyyXICTaamiraiabgwSixlaadIeacqGHflY1caWGObaaleqaaaGcbaGaaGynaiabgwSixlaadseaaaaaaa@471D@

Ekkor x = 409 cm, ami irreálisan nagy érték.

Ha a végoszlop függőleges és kihorgonyzott (208. ábra), akkor a tengelyirányban terhelő erő, α = 60° esetén:

N 1 = H ctgα =11661N. MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaacaWGobWaaSbaaSqaaiaaigdaaeqaaOGaeyypa0ZaaSaaaeaacaWGibaabaGaae4yaiaabshacaqGNbGaeqySdegaaiabg2da9iaaigdacaaIXaGaaGPaVlaaykW7caaI2aGaaGOnaiaaigdacaaMc8UaaGPaVlaaysaacaWGobGaaiOlaaaa@4644@

A horgonyzóhuzalt pedig:

S1 = 13 466 N

erő húzza.

Elsőként ellenőrizzük ezt az oszlopot nyomásra és kihajlásra! Most

σny = 183,3 N/cm2

amely érték nem éri el a megengedettet. Az oszlop nem fog kihajolni sem, mert Fk />/ N1.

Próbaképpen ellenőrizzünk egy olyan döntött végoszlopot, amelynél α = β = 60° (209. ábra)! Ekkor N2 = S2 = H = 6733 N. Ez az oszlopnyomásra biztosan megfelel, mert az előbbinél kisebb erő terheli. Érdemes azonban kihajlásra is ellenőrizni, mert hossza növekedett. Az új oszlophossz

h= h cos30 =2,3m MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaacaWGObGaeyypa0ZaaSaaaeaacaWGObaabaGaci4yaiaac+gacaGGZbGaaG4maiaaicdaaaGaeyypa0JaaGOmaiaacYcacaaIZaGaaGjbaiaab2gaaaa@3D28@

és a törőerő Fk = 27034 N, amely még így is lényegesen magasabb, mint a tényleges tengelyirányú terhelés. Az oszlop tehát megfelelő.

Vizsgáljuk meg, hogy az N1, N2 erők hatására a végoszlop nem csúszik-e a talajba!

N 1 A =183,3/>/ σ ny MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaadaWcaaqaaiaad6eadaWgaaWcbaGaaGymaaqabaaakeaacaWGbbaaaiabg2da9iaaigdacaaI4aGaaG4maiaacYcacaaIZaGaeyOpa4Jaeq4Wdm3aaSbaaSqaaiaad6gacaWG5baabeaaaaa@3D60@

illetve

N 2 A =105,2/>/ σ ny MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaadaWcaaqaaiaad6eadaWgaaWcbaGaaGOmaaqabaaakeaacaWGbbaaaiabg2da9iaaigdacaaIWaGaaGynaiaacYcacaaIYaGaeyOpa4Jaeq4Wdm3aaSbaaSqaaiaad6gacaWG5baabeaaaaa@3D5A@

tehát az oszlop mindkét esetben a talajba csúszik. A felfekvő felület (A) növelése érdekében ilyenkor az oszlop alá tégla- vagy betonlapot célszerű elhelyezni. A szükséges felület:

A 1 N 1 σ nyt =1164 cm 2 ,illetve A 2 N 2 σ nyt =673 cm 2 MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaacaWGbbWaaSbaaSqaaiaaigdaaeqaaOGaeyyzIm7aaSaaaeaacaWGobWaaSbaaSqaaiaaigdaaeqaaaGcbaGaeq4Wdm3aaSbaaSqaaiaad6gacaWG5bGaamiDaaqabaaaaOGaeyypa0JaaGymaiaaigdacaaI2aGaaGinaiaaysaacaqGJbGaaeyBamaaCaaaleqabaGaaeOmaaaakiaacYcacaaMeaGaaGjbaiaaysaacaqGPbGaaeiBaiaabYgacaqGLbGaaeiDaiaabAhacaqGLbGaaGjbaiaaysaacaaMeaGaamyqamaaBaaaleaacaaIYaaabeaakiabgwMiZoaalaaabaGaamOtamaaBaaaleaacaaIYaaabeaaaOqaaiabeo8aZnaaBaaaleaacaWGUbGaamyEaiaadshaaeqaaaaakiabg2da9iaaiAdacaaI3aGaaG4maiaaysaacaqGJbGaaeyBamaaCaaaleqabaGaaeOmaaaaaaa@5E7D@

A 210. ábrán együtt láthatunk azonos H huzalerő hatására ébredő N1, N2, valamint S1, S2 erőket függőleges és döntött oszlop esetén.

210. ábra - Függőleges és döntött végoszlopra ható erők összehasonlítása

Függőleges és döntött végoszlopra ható erők összehasonlítása


A horgonyzóelem méretezése

A horgonyzásra leggyakrabban használt betonlap vagy horgonyzócsiga talajbasüllyesztésének mértékét a talaj fizikai tulajdonsága mellett azok húzásirányára merőleges felülete befolyásolja. Húzó igénybevétel esetén e felület fölötti talajtömb palástján nyírófeszültség ébred. A horgonyzóelem a talajtömbbel mindaddig nyugalomban marad, míg a nyírófeszültség el nem éri a talaj τ1 nyírószilárdságát. A nyugalmi állapotra a következő egyensúly írható fel:

τ t S U x h MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaacqaHepaDdaWgaaWcbaGaamiDaaqabaGccqGHLjYSdaWcaaqaaiaadofaaeaacaWGvbGaeyyXICTaamiEamaaBaaaleaacaWGObaabeaaaaaaaa@3C0D@

ahol:

U – a húzás irányára merőleges felület kerülete,

xh – pedig a horgonyzóelem talajfelszíntől mért távolsága a húzóerő irányában.

A talajbasüllyesztés szükséges mértéke így:

x h = S τ t U MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaacaWG4bWaaSbaaSqaaiaadIgaaeqaaOGaeyypa0ZaaSaaaeaacaWGtbaabaGaeqiXdq3aaSbaaSqaaiaadshaaeqaaOGaeyyXICTaamyvaaaaaaa@3B57@

A számításokat S1 és S2 behelyettesítéssel, U = 160 cm-es kerületű lapra (40×40×8 cm-es betonelem) és τt = 5 N/cm2 érték mellett elvégezve

függőleges végoszlopnál: xh1 = 168 cm,

döntött végoszlopnál: xh2 =  84 cm.

A két érték közül az utóbbi megvalósítása javasolható.

A horgonyzóhuzal méretezése

A végoszlopot a horgonyzóelemmel összekötő huzalt S2 erő terheli. Mivel ez esetünkben azonos H-val, az 5 mm átmérőjű huzal ide is beépíthető. H-tól eltérő S húzóerő esetén a szükséges huzalkeresztmetszet a huzal kiválasztásával foglalkozó fejezetben leírt összefüggéssel számítható.

Összefoglalás

A számításmenet eredményeit összefoglalva a támrendszer az alábbiak szerint építhető fel:

a sorközi oszlopok 2,6 m-es, 9 cm átmérőjű akác rúdfák,

a végoszlopok 3,2 m-es, 9 cm átmérőjű akác rúdfák,

az ültetvény sortávolsága 1,8 m,

az oszlopok a sorban egymástól 4 m-re helyezendők el 60 cm-re a talajba süllyesztve,

a végoszlopok a vízszinteshez 60°-ban döntöttek és 90 cm-es hosszon a talajba süllyesztettek, talpuk alá min. 673 cm2-es alátét kerül (pl. 30×30×6 cm-es betonlap),

horgonyzóelemként 40×40×8 cm-es betonlap kerül 80 cm mélyen a talajba,

az oszlopok tetején 5 mm átmérőjű horganyzott acélhuzal fut végig U-szögekkel rögzítve, két szomszédos oszlop között 3 cm-es belógással.

Támrendszer építésénél gödörfúró vagy oszlopbenyomó használható. A sorközökben végzendő munkákhoz az egytengelyes és kistraktorok jöhetnek szóba.