Ugrás a tartalomhoz

Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai

Ángyán József

Mezőgazda Kiadó

3.5. Az ÉTT mintaterületek bemutatása

3.5. Az ÉTT mintaterületek bemutatása

A 2002. évben kísérleti jelleggel 11 modellterületen indult az ÉTT program (Ángyán et al., 2002). A kiválasztott modellterületek az alábbiak:

Lássuk tehát e mintaterületek területi lehatárolását, rövid bemutatását, értékleltárát és speciális – a korábban már ismertetett és valamennyi ÉTT-n kötelező előírásokon túlmutató – támogatott tevékenységeik listáját, valamint az ezek teljesítése fejében ajánlott kifizetési összegeket.

3.5.1. Észak-Cserehát

3.5.1.1. Területi lehatárolása

Az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék legkeletibb részén járunk: a Tornai-dombság szelíd lankáin, amelyet a Bódva folyóba torkolló Rakaca-patak medencéje tagol, és nyugatról a Sas-patak mészkőszurdoka tesz változatossá. A Debréte, Pamlény, Hídvégardó, Bódvalenke, Rakacaszend, Tornabarakony, Becskeháza, Tornaszentjakab és Viszló települések területén elhelyezkedő Észak-Cserehát ÉTT páratlan szépséget hordoz.

A modellterület elhelyezkedését és érintett településeit a 25. térkép mutatja.

T-25. ábra - Észak-Cserehát ÉTT mintaterület

Észak-Cserehát ÉTT mintaterület


3.5.1.2. Rövid leírása, értékleltára

Változatos a táj: a vízfolyások mentén égerligeteket, a dombokon cseres-tölgyes, gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőket, a mészkőkibukkanásokon foltszerűen karsztbokorerdőket találunk.

Az év jelentős részében vagy folyamatosan vízborította területeken megjelenő fűzlápok, bokorfüzesek és velük mozaikszerűen megjelenő fátlan társulások jelentős természeti értéket képviselnek. A nedves területek ritka növényfajai között említhető a kígyógyökerű keserűfű, a kockásliliom, a kornistárnics, a mocsári kosbor, a széleslevelű ujjaskosbor, a szibériai nőszirom, a zergeboglár vagy a zsombéksás. Jelentős természeti és tájképi értékkel rendelkeznek az átalakított, másodlagos élőhelyek, melyek számos kiemelkedő természeti értéknek adnak otthont.

A száraz gyepek védett növénye többek között a csinos árvalányhaj, a leánykökörcsin, a magyar nőszirom és a nagyezerjófű.

A térségben még fellelhető rövidfüvű legelőkön él az ürge. A területen megtalálhatjuk a parlagi és a békászó sast. A művelt rétek, illetve még be nem erdősült magassásosok ritka költő madara a haris.

A hagyományos kisparcellás mezőgazdasági területek ritkuló madara a fogoly és a fürj. A művelés alól felhagyott területeken a beerdősülés különböző fázisaiban lévő egykori legelők ritkuló madara a búbosbanka. Ez az élőhely nagyon kedvező a gébicsféléknek is. Az egyedi tájképi értéket képviselő fás legelőkön kétszáz éves faegyedekkel is találkozhatunk.

A térségben fellelhető természetes karsztbokorerdők, sziklagyepek, láp- és mocsárrétek mellett kiemelkedő fontosságúak az emberi tevékenység hatására kialakult másodlagos élőhelyek: fás legelők, kaszálók, kisparcellás mezőgazdasági területek, melyek természeti értékei a hagyományos gazdálkodás, legeltetés hanyatlásával, a művelés felhagyásával veszélybe kerültek.

3.5.1.3. Támogatott tevékenységei

Az Észak-Cserehát ÉTT program célja a táj jellegének, természetes és féltermészetes élőhelyeinek megőrzése a hagyományos gazdálkodási módok újbóli elterjedésének támogatásával. A célok elérését szolgáló gazdálkodási rendszerek, támogatott tevékenységek, választható szántóföldi és gyepgazdálkodási előíráscsomagok és az azokhoz kapcsolódó kifizetések az alábbiak.

a) Szántóföldi művelés

  • Gazdálkodási előírások:

    • műtrágya használata legfeljebb 80 kg/ha vegyes hatóanyag mennyiségben megengedett, szerves trágya használata javasolt;

    • extenzív termelésre alkalmas talajtakaró növények vetésforgóban való termesztése legalább 20%-ban (gabonafélék, pillangósok, takarmány- és másodvetésű növények);

    • gabonafélék termelése során – aratás után – zöldugar vagy másodvetés alkalmazása kötelező;

    • évente egyszeri alkalommal változó mélységű szántást is lehet végezni;

    • környezetkímélő, gyorsan elbomló (sárga és zöld kategóriás) szelektív növényvédő szerek alkalmazása;

    • gyomirtó szerek évente legfeljebb egyszeri, a haszonkultúrát érintő alkalmazása;

    • vegyszerhasználat mellőzése a táblaszegélyeken (1–2 m);

    • táblaszegélyek eredeti állapotának megőrzése.

  • Kifizetési összeg: 34 800 Ft/ha

b) Nedves rétek kaszálása

  • Gazdálkodási előírások:

    • a korábbi parcellaméretek fenntartása;

    • időjárási viszonyoktól függően évi maximum kétszeri kaszálás;

    • az első kaszálás elhalasztása július 31-e utánra, amennyiben haris (Crex crex) fészkelése észlelt;

    • az első kaszálás végrehajtása legkésőbb július 15-ig, amennyiben haris (Crex crex) fészkelése nem észlelt;

    • nedves talajviszonyok mellett a talaj szerkezetét romboló agrotechnikát (nehéz gépekkel történő kaszálást, betakarítást stb.) nem lehet alkalmazni.

  • Kifizetési összeg: 16 200 Ft/ha

3.5.2. Marcal-medence

3.5.2.1. Területi lehatárolása

A Kisalföldön elhelyezkedő Marcal-medence Érzékeny Természeti Terület mintegy 2750 hektár kiterjedésű, a Marcal folyó 62 km hosszú szakaszát és árterét foglalja magába, érintve Adorjánháza, Csögle, Egeralja, Kamond, Kisberzseny, Kispirit, Külsővat, Nagypirit és Zalaszegvár községek közigazgatási határait. Elhelyezkedését és érintett településeit a 26. térkép mutatja.

T-26. ábra - Marcal-medence ÉTT mintaterület

Marcal-medence ÉTT mintaterület


3.5.2.2. Rövid leírása, értékleltára

A kistájat egykor égerligetek, tölgy-kőris-szil ligeterdők és gyertyános kocsányos tölgyesek borították. Egyes felületeken zsombéksásosok, magassásos és mészkerülő láprétek is meghúzódnak. Az utóbbi években a gyepek tényleges területe csökkent. A művelt szántók és a gyepek közötti átmenetet több hektár kiterjedésű korábban feltört, művelt, majd magukra hagyott táblák képezik.

A Torna-menti területek igen változatos képet mutatnak. Mozaikos térszerkezettel térszíntől és területhasználattól függően sásos, néhol nádas, vizes területek, kaszálók, füzes, cserjés területek, viszonylag száraz legelők delelő helyekkel figyelhetők meg. A térség legjelentősebb összefüggő vizes-zsombékos területe a Csergedi-dűlő.

A területen a fokozottan védett fajok között megtalálható a haris, a fehér gólya, a kerecsensólyom, az emlősök közül a vidra. A mezőgadasági területekhez kötődő védett fajok közül a térségben találkozhatunk bíbiccel, fürjjel, pajzsos cankóval, mezei pacsirtával, törpe sárszalonkával, réti cankóval és olyan ragadozómadarakkal, mint a barna rétihéja, vörös vércse, egerészölyv, kékes rétihéja.

3.5.2.3. Támogatott tevékenységei

Az ÉTT rendszer bevezetésével a legfőbb cél a térség – főként vizes – természetes élőhelyeinek megtartása és az ehhez kapcsolódó speciális mezőgazdálkodási formák jövedelmezőségének javítása. A felszíni vizek jelentős felülete miatt a vegyszerhasználat csökkentésére van szükség. A vizes élőhelyekhez kötődő állatfajok (főként a fokozottan védett haris, illetve fehér gólya) és növényfajok számára kedvező gyephasznosítási formák elterjedését is szorgalmazni kell. A védelmi feladatok megoldását szolgáló gazdálkodási rendszerek, támogatott tevékenységek, választható szántóföldi és gyepgazdálkodási előíráscsomagok és az azokhoz kapcsolódó kifizetések az alábbiak.

a) Szántóföldi művelés, félintenzív gazdálkodással

  • Gazdálkodási előírások:

    • műtrágya használata legfeljebb 80 kg/ha vegyes hatóanyag mennyiségben megengedett, kiváltása istálló-, illetve zöldtrágyával lehetséges;

    • csak környezetkímélő (sárga és zöld kategóriás) szelektív, gyorsan bomló szereket lehet használni;

    • a szántók táblaszegélyei mentén 2 m-es sávban mezsgyék, gyepes táblaszegélyek meghagyása;

    • vízfolyások 5 m-es sávjában növényvédő szer és műtrágya használata nem megengedett;

    • belvizek elvezetése nem megengedett;

    • bármely hasznosítási stádiumban lévő táblát a nem honos és agreszszív gyomoktól mechanikai úton mentesíteni kell.

  • Kifizetési összeg: 30 000 Ft/ha

b) Nedves gyepterületek kaszálása

  • Gazdálkodási előírások:

    • évente a teljes tábla 10%-ának kaszálatlanul hagyása rotációszerűen más és más helyen;

    • az első kaszálás időpontja haris vagy vízicsibe előfordulása esetén július 15-e után lehet;

    • a területen előforduló hamvas rétihéjafészkek esetén a fészek körül 50 m sugarú körben az első kaszálás időpontjának kitolása július 30-ig;

    • a zsombékos, vízállásos területek zavartalanul hagyása;

    • felszíni vizek elvezetése nem megengedett;

    • gyepek felülvetése, műtrágyázása, valamint szervestrágyázása nem megengedett;

    • kötelező a nem honos és agresszív gyomfajok mechanikai úton történő irtása;

    • a táblaszegély mentén 2 m-es sávot csak minden 3. évben lehet kaszálni.

  • Kifizetési összeg: 22 800 Ft/ha

c) Nedves gyepterületek legeltetése

  • Gazdálkodási előírások:

    • legeltetni csak juh, szarvasmarha és ló állatfajokkal lehet, a legeltetett állatlétszámnak 0,5–1 számosállat/ha között kell lennie;

    • gyepek felülvetése, műtrágyázása, valamint a természetes úton kijutó trágya mennyiségén felüli szerves trágya kijuttatása nem megengedett;

    • felszíni vizek elvezetése nem megengedett;

    • nem honos és agresszív gyomfajokat fajspecifikus, mechanikai úton kell irtani (pl. acatolóval).

  • Kifizetési összeg: 16 200 Ft/ha

3.5.3. Hevesi-sík és Borsodi-mezőség

3.5.3.1. Területi lehatárolása

A modellterületek elhelyezkedését és érintett településeiket a 27. térkép mutatja.

T-27. ábra - Hevesi-sík és Borsodi-mezőség ÉTT mintaterülete

Hevesi-sík és Borsodi-mezőség ÉTT mintaterülete


3.5.3.2. Rövid leírása, értékleltára

a) Hevesi-sík

A terület az Észak-alföldi hordalékkúpsíkság, Hevesi-sík és Hevesi-ártér kistájain helyezkedik el. A két kistáj éghajlati, geológiai, talajtani és vegetációtörténeti adottságainak megfelelően alakult a terület flórája és vegetációja, amely az utóbbi évszázadokban nem mentesült az emberi hatások alól sem. A ma nagyrészt kultúrtáj egykor gazdag és változatos vízi és mocsári növényvilága eltűnőben van, miként a löszpuszták flórája is. A terület flórájában az alföldi erdőspuszta hol löszön, hol sziken kialakult mozaikos fás-füves foltjainak, azok társulásainak a fajai jellemzőek. A területen előforduló védett növények közül megtalálható pl. a réti iszalag, a buglyos boglárka, a macskahere, a réti őszirózsa, a sziki őszirózsa és a fátyolos nőszirom.

A terület állatvilágára jellemző, hogy a kétéltűeket életmódjukból fakadóan az időszakosan legnagyobb számban vízzel borított részeken találjuk meg. Domináns fajuk a vöröshasú unka (Bombina bombina). A hüllőket csak három faj képviseli, közülük szinte mindenhol megtalálhatjuk a gyakori fürge gyíkot (Lacerta agilis). A terület egyik legkomolyabb értékét jelentik az itt élő ritka és veszélyeztetett madárfajok, melyek védelme is kiemelt szerepet kap. A terület kiemelkedő madártani értékei miatt bekerült az Európai Jelentőségű Madárélőhelyek (IBA) jegyzékébe. Megtalálhatók a jellegzetes pusztai fészkelő fajok (túzok, ugartyúk) és a ritka ragadozómadár fajok (parlagi sas, kerecsensólyom, hamvas rétihéja) jelentős állományai is. Vonulási időszakban partimadarak tömegei lelnek biztos pihenőhelyre egyes pusztarészeken, téli időszakban pedig rétisasok jelennek meg nagy számban a területen. Az emlősök közül legnagyobb számban a cickányfélék és pocokfélék képviseltetik magukat. Legnagyobb értéket a térségben élő vidra, vadmacska és molnárgörény jelenti.

b) Borsodi-mezőség

Az Észak-alföldi hordalékkúp síkságon elhelyezkedő népiesen Kishortobágynak nevezett területen helyezkedik el a Borsodi-mezőség ÉTT. Mai formáját a Bükkből érkező patakok és a Tisza alakította ki.

A ma nagyrészt kultúrtáj, egykor gazdag és változatos vízi és mocsári növényvilága, miként a löszpuszták flórája is eltűnőben van. A terület flórájában az alföldi erdőspuszta hol löszön, hol sziken kialakult mozaikos fás-füves foltjainak, azok társulásainak a fajai jellemzőek. A terület növényzete a mezőgazdálkodás következményeként nagyobb részben másodlagos. A síkság eredeti állapotát reprezentáló szikesek és a folyamszabályozás után kialakult másodlagos szikesek növényzetére az ürmös és cickafarkos pusztai gyepek jellemzőek, mozaikosan váltakozva nedves sziki rétekkel és löszgyepfoltokkal.

Kiemelt természeti értékek az állatvilágból kerülnek ki. Itt életképes populációja él még hazánk legnagyobb madarának, a túzoknak és nagy egyedszámban fészkel az egzotikus megjelenésű szalakóta.

3.5.3.3. Támogatott tevékenységei

A száraz szikes pusztától a magassásos mocsárrétekig terjedő változatos élőhelyeket csak körültekintő gazdálkodással őrizhetjük meg. Az ÉTT rendszer bevezetésével a legfőbb cél a térségre jellemző változatos élőhelyszerkezet megtartása, és az ehhez kapcsolódó hagyományos gazdálkodási formák jövedelmezőségének javítása. Az élőhelyek fejlesztése, élőhelyrekonstrukció érdekében a védett fajok számára kedvező vetésszerkezetet és gyephasznosítási formákat kell elterjeszteni.

A célok elérését szolgáló gazdálkodási rendszerek, támogatott tevékenységek, választható szántóföldi és gyepgazdálkodási előíráscsomagok és az azokhoz kapcsolódó kifizetések az alábbiak.

a) Szántóföldi művelés túzokvédelemmel

  • Gazdálkodási előírások:

    • a lucerna első kaszálását csak június 15-e után lehet elkezdeni;

    • a területen vetésforgót kell alkalmazni a következő – túzok számára kedvező – növények meghatározott arányú termesztésével: kalászos 20–25%, lucerna 20–30%, repce és egyéb növények (borsó, fénymag, köles, napraforgó, kukorica, cirok) 25–30%, ugar 20–25%;

    • a vegyszeres növényvédelem során csak gyomirtó és gombaölő szerek alkalmazhatók;

    • vegyszerfelhasználás esetén a következő hatóanyagok nem megengedettek:

    • gyomirtó szerek: 2,4-D, atrazin, linuron, trifluralin, cianazin, alaklór,

    • gombaölő szerek: maneb, cineb, benomil, mankoceb, metiram, TMTD, triadimefon;

    • min. 6 méter széles vegyszerezetlen táblaszegélyeket kell hagyni.

  • Kifizetési összeg: 32 400 Ft/ha

b) Lucernatermesztés túzokvédelemmel

  • Gazdálkodási előírások:

    • kaszálásonként változó helyen 5% területarányban lucernasávokat kell meghagyni;

    • a lucerna első kaszálását el kell hagyni, és a kaszálást csak június 15-e után lehet elkezdeni.

    • a vegyszeres növényvédelem során csak gyomirtó és gombaölő szerek használhatók;

    • vegyszerfelhasználás esetén a következő hatóanyagok nem megengedettek:

      • gyomirtó szerek: atrazin, linuron, trifluralin, cyanazin, alaklór,

      • gombaölő szerek: maneb, cineb, benomil, mankoceb, metiram, TMTD, triadimefon;

  • Kifizetési összeg: 26 400 Ft/ha

c) Gyepgazdálkodás túzokvédelemmel

  • Gazdálkodási előírások:

    • a gyepterület fenntartása során nem alkalmazható felülvetés, és nem használható szerves- és műtrágya;

    • a gyep csak juh, szarvasmarha vagy ló legeltetésével vagy kaszálással hasznosítható, az állatlétszámot 0,5–1 számosállat/ha értékre kell beállítani;

    • a legeltetést csak június 15-e vagy a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni, és az őszi esőzések beálltával fel kell függeszteni (általában ápr. 24 – szept. 29.);

    • a kaszálás megkezdését június 15-e utánra kell halasztani;

    • a kaszálókon éves váltásban 5% területarányú kaszálatlan sávokat kell meghagyni.

  • Kifizetési összeg: 21 600 Ft/ha

3.5.4. Fás legelők Baranya megyében

3.5.4.1. Területi lehatárolása

A Dráva-síkon elhelyezkedő Érzékeny Természeti Terület magában foglalja Drávakeresztúr, Markóc, Drávafok és Bogdása községek közigazgatási határait és délen érinti a Duna–Dráva Nemzeti Park védett területeit is.

A modellterület elhelyezkedését és érintett településeit a 28. térkép mutatja.

T-28. ábra - Fás legelők Baranya megyében ÉTT mintaterület

Fás legelők Baranya megyében ÉTT mintaterület


3.5.4.2. Rövid leírása, értékleltára

A terület nagy része ártéri síkság, kisebb része pedig alacsony ármentes térség, amelyet futóhomokkal fedett enyhén hullámos síksági részek tagolnak. Természetes növénytakarója igen gazdag. Fontosabb erdőtársulások a talajvíz által jobban befolyásolt területeken, horpadásokban a fűz-, a nyár- és az égerligetek. Az öntés erdőtalajokon a közép-dunai tölgy-kőris-szil ligetek a jellemzőek. Ezek a társulások kis kiterjedésűek, de tájesztétikailag meghatározóak. Ilyen a „Kerekerdő” és a szántóföldeket elválasztó erdősávok növényzete. A gyertyános kocsányos tölgyesekben az üde, párás mikroklíma hatására sok domb- és hegyvidéki növényfaj talált menedéket, melyek a Korcsina-csatorna mentén kis kiterjedésben még fellelhetők. Fajai: gyertyán, kocsányos tölgy, madárcseresznye, kislevelű hárs.

A vidék az erdőkön kívül bővelkedik árterekben és egykori legelőkben is. Az állattartás háttérbe szorulása miatt parlagon hagyott legelőkön és kaszálókon megkezdődött a beerdősülés. Az őszi kikerics termőhelyei a karbantartott kaszálók és legelők, így a Markóctól délnyugatra eső Balog-rét. Bogdása mellett a Kökényesi legelő egy kis darabján megfigyelhető még a legelőkre jellemző bogáncstársulás. A nedves réti vegetáció védett fajai az agárkosbor és a nyári tőzike. A Nákói-mocsár növényvilága igen gazdag.

Védett növényfajai közé sorolhatók a kockásliliom, réti iszalag, szibériai nőszirom, vagy a fekete kökörcsin.

A nagy vízfelület miatt a madárvilág igen változatos: kócsagok, fehér gólya, bakcsó, gémek, réti sas és kerecsensólyom található itt. A legelők jó életteret biztosítanak a rágcsálóknak, úgymint az erdei pocoknak, mezei cickánynak, törpe egérnek. Egyéb itt élő emlősök közül a nyuszt, a nyest, a mogyorós pele és a vadmacska érdemel említést. Jelentős az ártéri ligeterdők nagyvad (őz, szarvas, vaddisznó) állománya is.

3.5.4.3. Támogatott tevékenységei

A „Fás legelők Baranya megyében” ÉTT program célja a hagyományos gazdálkodási módok újbóli elterjedésének támogatásával a táj jellegének, természetes és féltermészetes élőhelyeinek megőrzése. A célok elérését szolgáló gazdálkodási rendszerek, támogatott tevékenységek, választható szántóföldi és gyepgazdálkodási előíráscsomagok és az azokhoz kapcsolódó kifizetések az alábbiak.

a) Szántóföldi művelés

  • Gazdálkodási előírások:

    • kétévenként lehet istállótrágyázni, legfeljebb 20 t/ha mennyiségben;

    • az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett tápanyag-utánpótlás megengedett;

    • a betakarítás után késleltetett tarlóhántást (min. 30 nap) kell alkalmazni;

    • a gazdálkodó a területének 20%-án köteles eltűrni meglévő belvizes foltokat;

    • csak mechanikai gyomirtást lehet alkalmazni;

    • csak a zöldkategóriás vegyszerek használata engedélyezett;

    • a kialakult táblahatárok mezsgyéit, gyepes táblaszegélyeit meg kell őrizni.

  • Kifizetési összeg: 21 600 Ft/ha

b) Fás legelők fenntartása legeltetéssel

  • Gazdálkodási előírások:

    • 0,5–1 számosállat biztosítása hektáronként;

    • mechanikai jellegű ápolási munkák elvégzését, az itatás és deleltetés helyét egyeztetni kell a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal;

    • szakaszolással, a delelőhelyek változtatásával lehet legeltetni;

    • nem szabad a gyepterületet csökkenteni út létesítése, kiszélesítése, építés stb. céljából;

    • rágcsálók irtása nem végezhető;

    • őszi tisztító kaszálás elvégzése kötelező, 10 cm-es tarlómagassággal;

    • a keletkező vizek megőrzendők, a felszíni vizeket elvezetni, a talajvíz csökkenését eredményező tevékenységet végezni tilos;

    • műtrágyázás nem megengedett.

  • Kifizetési összeg: 27 600 Ft/ha

c) Fás legelők fenntartása kaszálással

  • Gazdálkodási előírások:

    • a területen történő gépi mozgást minimalizálni kell, azaz a mechanikai jellegő ápolási munkák elvégzése (fogasolás, hengerezés) a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal történt egyeztetés után lehetséges;

    • kaszálni csak száraz időben szabad, belvizes területeken kaszálás csak július 15-e után lehetséges;

    • nem szabad a fás legelőket csökkenteni út létesítése, kiszélesítése, építés stb. céljából;

    • rágcsálók irtása nem végezhető;

    • a keletkező vizek megőrzendők, a felszíni vizeket elvezetni, a talajvíz csökkenését okozó tevékenységet végezni tilos.

  • Kifizetési összeg: 19 200 Ft/ha

3.5.5. Turján-vidék

3.5.5.1. Területi lehatárolása

A Turján-vidék ÉTT Pest megye déli részén helyezkedik el, Alsónémedi, Ócsa, Bugyi, Dabas, Kakucs, Inárcs és Újhartyán települések közigazgatási határában (29. térkép).

T-29. ábra - Turján-vidék ÉTT mintaterület

Turján-vidék ÉTT mintaterület


3.5.5.2. Rövid leírása, értékleltára

A Turján-vidék négy kistáj, a Pesti hordalékkúp síkság, a Csepeli-sík, a Pilis-Alpári homokhát és a Kiskunsági homokhát találkozásában helyezkedik el. Jellemzője a homokhátságba mélyedő teknőrendszer, mely a Duna egykori hordalékán alakult ki. A változó méretű és alakú mélyedések gazdag lápvilágnak adnak otthont, míg a homokhátak száraz környezeti adottságai közt pusztagyepek alakultak ki.

A Turján-vidék vegetációját állandóan ható, részben spontán, részben emberi hatások következményeként jelentkező folyamatok alakítják. A területen jellegzetes hidrogeológiai képződmények az emberi beavatkozás, elsősorban a kavicsbányászat (ócsai kavicsbányató) és a tőzegkitermelés (Ócsai Öregturján, kakucsi lápok) következtében kialakuló lápteknők és állóvizek.

A terület növényzete az élőhelyek sokszínűsége miatt igen gazdag, részben lápi, részben homoki növényzet, valamint az ezek között kialakult átmenetek borítják a felszínt.

A Turján-vidék jellegzetes képét kialakító különféle láprétek védett növényei között említhető a szibériai nőszirom és a fokozottan védett vidrafű. Az itt található nagy számú kosborféle populációja országos viszonylatban is kiemelkedő értéket képvisel.

Rendkívül fajgazdag az Ócsai Tájvédelmi Körzet, illetve a Dabas község határában elhelyezkedő üde rétek zöme; a legtöbb védett lápi növény előfordulása ehhez az asszociációhoz kötődik, pl.: szúnyoglábú bibircsvirág, buglyos szegfű, kornistárnics, mocsári nőszőfű.

A Turján-vidék területén kis kiterjedésben előforduló homokpusztagyepek többségét mezőgazdasági művelésbe vonták, de néhány védett faj még megtalálható rajtuk, így a homoki vértő, a fekete kökörcsin vagy a homoki kikerics .

A terület állatvilágából kiemelkedő fontosságú a rendkívül veszélyeztetett és fokozottan védett parlagi vipera populációja, amely Dabas térségében él.

A Turján-vidék egy része nemzetközi madárvédelmi egyezmény hatálya alá tartozik. Számos védett (szürke gém, bíbic, nádirigó) és fokozottan védett (bölömbika, vörösgém, nagy kócsag, fehér gólya, fekete gólya, haris, hamvas rétihéja) madárfaj előfordulását regisztrálták. Az emlősök közül külön kiemelendő a fokozottan védett vidra előfordulása.

3.5.5.3. Támogatott tevékenységei

Az ÉTT rendszer bevezetésével a legfőbb cél a térségre jellemző változatos élőhelyszerkezet megtartása, és az ehhez kapcsolódó hagyományos gazdálkodási formák jövedelmezőségének javítására. A célok elérését szolgáló gazdálkodási rendszerek, támogatott tevékenységek, választható szántóföldi és gyepgazdálkodási előíráscsomagok és az azokhoz kapcsolódó kifizetések az alábbiak.

a) Szántóföldi művelés

  • Gazdálkodási előírások:

    • a termeszthető növények köre: kalászos gabona, pillangós vagy takarmánynövény, kisparcellákon zöldség (elsősorban hazai tájfajták), gyógy- és fűszernövények;

    • műtrágyázni tilos, helyette almos szerves trágyát, zöldtrágyát, illetve komposztot lehet használni;

    • gyomirtás csak mechanikai úton végezhető;

    • csak környezetkímélő, gyorsan elbomló (sárga és zöld kategóriás) szelektív növényvédő szereket lehet használni;

    • zöldségfélék termesztése esetén hazai nemesítésű fajtákat kell használni;

    • nem szabad új víznyerő helyeket kialakítani;

    • a kisparcellás szántókon öntözőrendszer nélküli öntözést szabad csak alkalmazni.

  • Kifizetési összeg: 28 200 Ft/ha

b) Gyephasznosítás üde réten és kaszálón

  • Gazdálkodási előírások:

    • kaszáláskor a teljes terület 20%-át szabálytalan, foltszerű mintázatban meghagyva, évente váltakozó területrészeken kaszálatlanul kell hagyni;

    • csak kaszálás lehetséges, a legeltetés nem megengedett;

    • tilos a jelentkező felszíni vizek elvezetése és a talajvízszint mindennemű csökkentése;

    • szükség esetén a becserjésedett részeket a vegetációs időszakon kívül szárzúzóval meg kell tisztítani, amelyet a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetni kell;

    • a lekaszált növényi részeket 30 napon belül el kell távolítani a gyepről;

    • új utak létrehozása vagy a meglevők szélesítése nem megengedett.

  • Kifizetési összeg: 21 600 Ft/ha

3.5.6. Őrség-Vendvidék

3.5.6.1. Területi lehatárolása

A terület Apátistvánfalva, Felsőszölnök, Kétvölgy, Orfalu, Őriszentpéter, Szalafő, Bajánsenye, Kercaszomor, Magyarszombatfa, Velemér, Kerkáskápolna települések közigazgatási határait foglalja magába. A modellterület elhelyezkedését és érintett településeit a 30. térkép mutatja.

T-30. ábra - Őrség-Vendvidék ÉTT mintaterület

Őrség-Vendvidék ÉTT mintaterület


3.5.6.2. Rövid leírása, értékleltára

Keskeny hegyhátak, mélyen bevágódott völgyek és lapos tetők jellemzik az Őrség-Vendvidék Érzékeny Természeti Területet. Erősen felszabdalt, folyók formálta dombvidék az országnak ez a nyugati tája. Az Alpokból lefolyó gyors patakok széles kavicstakarót teregettek itt szét, amely alól temérdek forrás bukkan elő. E térség amúgy is hazánk csapadékban leggazdagabb tájai közé tartozik. Természetes állóvizei apró erdei tavacskák, dagadólápok (Fekete-tó). A terület nagy részét elegyes és elegyetlen erdeifenyvesek, bükkösök borítják, a patakokat égeresek kísérik. A tipikus őrségi falvakban a patakvölgyre tekintő domboldalakon egymástól távol sorakoznak a pár házból álló települési egységek, a szerek, amelyek a gyepürendszer részeként a honfoglalás utáni faluformák maradványai. Jellegzetesek a vendvidéki szórvány tanyaszerű települések is.

A terület kiemelkedő értékei a rétek, kaszálók. Az erdőirtások helyén kialakult sovány hegyi rétek számos védett növényfajnak adnak otthont. A jó vízellátottságú domboldalakon, domblábakon, árterek és széles patakvölgyek magasabb fekvésű részein található kaszálók a korábbi nagyüzemi hasznosítás miatt erősen leromlottak, elveszítve korábbi értékük nagy részét. Ma főleg a magántulajdonú, kisebb méretű kaszálók, kaszáló gyümölcsösök hordoznak olyan védett növényfajokat, mint a réti palástfű, major völgycsillag, szártalan bábakalács, erdei ujjaskosbor, sömörös kosbor, kígyónyelv vagy a szártalan kankalin.

Az árterek mélyebb fekvésű részein, patakok mentén, domblábakon mocsár- és láprétek, a patakmenti területeken, feltöltődött holtágakban, lefolyástalan mélyedésekben magaskórósok és magassásosok találhatók, amelyek botanikailag egyaránt rendkívül értékesek. A különféle kosbor és gyapjúsás fajok mellett megtalálható a területen a kornistárnics, sárgaliliom, szibériai nőszirom, osztrák zergevirág, zergeboglár, vidrafű.

A kiterjedt fenyőelegyes lomberdők és fenyvesek, a kaszálók, láprétek, patakvölgyek és a vizes élőhelyek láncai fajgazdag állatvilágnak adnak otthont. Rétjei kiemelten gazdagok nagylepke fajokban.

Gazdag a térség madárvilága, az őrségi dús füvű üde rétek ritka fészkelője a haris. Az őrségi települések jellegzetes fészkelő madara a fehér gólya. A ragadozó madarak közül említést érdemel a darázsölyv. A lakott településekhez kötődik a gyöngybagoly, az idős gyümölcsösökben a füleskuvik figyelhető meg. Az emlősök közül az idős, odvas gyümölcsösökben számos denevérfaj megtalálható. A terület egyetlen fokozottan védett emlőse a vidra.

3.5.6.3. Támogatott tevékenységei

Az Őrség-Vendvidék ÉTT program célja a hagyományos gazdálkodási módok újbóli elterjedésének támogatásával a táj jellegének, természetes és féltermészetes élőhelyeinek megőrzése. A célok elérését szolgáló gazdálkodási rendszerek, támogatott tevékenységek, választható szántóföldi és gyepgazdálkodási előíráscsomagok és az azokhoz kapcsolódó kifizetések az alábbiak.

a) Szántóföldi művelés

  • Gazdálkodási előírások:

    • műtrágya használata nem megengedett, kiváltása istálló-, illetve zöldtrágyával vagy komposzttal lehetséges;

    • gyomirtás csak mechanikai úton végezhető;

    • csak környezetkímélő, gyorsan elbomló (sárga és zöld kategóriás) szelektív növényvédő szereket lehet használni;

    • a kialakult táblahatárok mezsgyéit, gyepes táblaszegélyeit, illetve a fasorokat, bokorsávokat meg kell őrizni;

    • tókák, illetve régóta meglevő vízállások megőrzése.

  • Kifizetési összeg: 33 000 Ft/ha

b) Gyephasznosítás

  • Gazdálkodási előírások:

    • évi egy vagy két kaszálás lehetséges, az első kaszálást május 15 utánra kell halasztani;

    • a szénalehordást a kaszálás után 1 hónapon belül el kell végezni;

    • a gyepterületek min. 10%-ának kihagyása a kaszálásból, évente váltakozó területrészeken;

    • műtrágyázás, felülvetés, öntözés, gyepfeltörés nem megengedett;

    • a gyepeken felhajtó útvonalak kialakítása nem megengedett;

    • tókák megőrzése;

    • a begyepesedett szántó művelési ágú területeken a NP Igazgatóság igazolásával kezdeményezni kell az illetékes földhivatalnál a művelési ág változtatást.

  • Kifizetési összeg: 15 000 Ft/ha

3.5.7. Szatmár-Bereg

3.5.7.1. Területi lehatárolása

A Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes és Márokpapi községek határolta mintegy 6674 hektárnyi terület változatos, természetközeli jellegű, főként legeltetett vagy kaszált gyepek, erdők, illetve mocsarak, lápok vagy vízfolyásokhoz kötődő természetes élőhelyek rendszere, amely páratlan természeti értékeket hordoz.

A modellterület elhelyezkedését és érintett településeit a 31. térkép mutatja.

T-31. ábra - Szatmár-Bereg ÉTT mintaterület

Szatmár-Bereg ÉTT mintaterület


3.5.7.2. Rövid leírása, értékleltára

Az Alföld és a Kárpátok hegylábi régiójának határán elhelyezkedő Szatmár-Bereg ÉTT, Magyarország egyik legkeletibb sarka.

A táj mai arculata változatos földtani események nyomát őrzi. Ősi vulkáni, majd folyóvizi tevékenység alakította e táj alapvető vonásait. A kiemelkedő botanikai értékekkel rendelkező barabási Kaszony-hegy, romvulkán, az Alföld legősibb felszíni geológiai képződményei közé tartozik, míg a medrüket intenzíven alakító folyók jó néhány mocsaras területet hagytak hátra, amelyeken az évszázadok alatt kialakult tőzegmohás lápok, égeres láperdők nemzetközi mércével mérve is értékes, alföldi viszonylatban páratlan különlegességet jelentenek, és természetvédelmi szempontból kiemelkedő növény- és állatközösségnek adnak otthont.

A füves térségek fokozottan védett, földön fészkelő madárfajok (haris, réti fülesbagoly, hamvas rétihéja stb.) otthonai, valamint számos ritka, védett növény (agár- és elegáns kosbor, szibériai nőszirom, sziki kocsord, réti őszirózsa, réti iszalag, kornistárnics stb.) termőhelyei. E területek nagy része enyhén szikesedő nedves legelő, félszáraz kaszáló, amelyek állapota az állattenyésztés elsorvadását követően erőteljesen romlik. A térség, a fészkelések mellett nagy jelentőségű madárvonulási útvonalként is működik, ezért nemzetközileg is számon tartott fontos madárélőhely.

A mélyfekvésű, víznyomásos szántók ritka, védett iszapnövények (látonyák, sürű csetkáka, iszapfű stb.) állományainak adnak otthont.

3.5.7.3. Támogatott tevékenységei

A felsorolt tájképi és természeti értékek megőrzéséhez a hagyományos gazdálkodás elemeinek fenntartására, tájkarbantartó, élőhelyfejlesztő beavatkozásokra van szükség. Ilyen tevékenységeket jelent többek között a fás legelők/kaszálók őshonos, a tájra jellemző fafajjal való felújítása, a legeltetés újbóli beindítása őshonos (magyar tarka, magyar szürke) szarvasmarhával, a tájjellegű gyümölcsfajtával telepített gyümölcsösök kétszintű (alatta legeltetett vagy kaszált gyep) gazdálokdással való környezetkímélő művelése vagy a szántókon az egykor elterjedt „bakhátas” (hátas-árkos) gazdálkodási rendszer alkalmazása stb. A célok elérését szolgáló gazdálkodási rendszerek, támogatott tevékenységek, választható szántóföldi és gyepgazdálkodási előíráscsomagok és az azokhoz kapcsolódó kifizetések az alábbiak.

a) Szántóföldi művelés

  • Gazdálkodási előírások:

    • műtrágya használata legfeljebb 80 kg/ha vegyes hatóanyag mennyiségben megengedett, kiváltása istálló-, illetve zöldtrágyával vagy komposzttal lehetséges;

    • a területen vetésforgót kell alkalmazni a következő növények meghatározott arányú termesztésével: kalászos 30–40%, évelő pillangós 30–35%, egyéb hagyományosan termesztett növények 20–25%, napraforgó, kukorica, cirok 10–20%, ugar 10–20%;

    • lápok védőövezetében csak csökkentett mértékű, legfeljebb 10 t/ha szervestrágyázás engedélyezett;

    • vegyszerezetlen táblaszegélyeket kell kialakítani legalább 6 m szélességben;

    • gyomirtás csak mechanikai úton végezhető;

    • csak környezetkímélő, gyorsan elbomló (sárga és zöld kategóriás) szelektív növényvédő szereket lehet használni;

    • a kialakult táblahatárok mezsgyéit, gyepes táblaszegélyeit, illetve a fasorokat, bokorsávokat meg kell őrizni.

  • Kifizetési összeg: 30 000 Ft/ha

b) Gyephasznosítás

  • Gazdálkodási előírások:

    • gyepeket juh, szarvasmarha, ló legeltetésével kell hasznosítani;

    • az első kaszálásra legkorábban július 15-e után kerülhet sor, de védett és védelemre tervezett területeken, illetve lápok védőterületein július 31-e után;

    • felülvetés nem megengedett;

    • műtrágya használata nem megengedett;

    • nem szabad fogasolni a gyepkezelés során.

  • Kifizetési összeg: 19 200 Ft/ha

3.5.8. Dunavölgyi-sík

3.5.8.1. Területi lehatárolása

A Dunavölgyi-sík Érzékeny Természeti Terület Bács-Kiskun megye északi részén helyezkedik el. Érintett településeit a 32. térkép mutatja.

T-32. ábra - Dunavölgyi-sík ÉTT mintaterület

Dunavölgyi-sík ÉTT mintaterület


3.5.8.2. Rövid leírása, értékleltára

A Felső-Kiskunsági-pusztán szikes rétek, legelők, szikfokok, vakszikes foltok váltogatják egymást a beékelődő löszhátakkal. Növényzetét jórészt sótűrő-sókedvelő fajok alkotják, pl. sóvirág, kamilla, sziki üröm. A löszfoltok védett növénye a törpe nőszirom és az agárkosbor.

Állatvilágának kiemelt jelentőségű faja a túzok, amelynek egyik legerősebb hazai állománya található itt. A védett területek közé ékelődő szántók a túzoknak jelentős táplálkozó és fészkelő helyei. Jellegzetes fajok még a kékvércse, az ugartyúk, a nagy goda, a piroslábú cankó is.

A térség másik része, a Peszér-Adacsi rétek a Duna–Tisza közi hátságelőtér egy máig megmaradt, egykor oly jellemző vízjárta részét, az ún. turjánvidéket őrzi. Változatos élőhelyei közül említést érdemelnek a lápok, láprétek, mocsárrétek és nedves kaszálók, valamint az ezekbe ékelődő homokbuckák.

Különleges tájképi értékei mellett kiemelkedőek a botanikai értékek, melyek több fokozottan védett és veszélyeztetett fajt foglalnak magukba, mint a szarvas-, a légy- és pókbangó, a vitézkosbor, a vitézvirág, a szúnyoglábú bibircsvirág, a mocsári kardvirág, a korcs- és a szibériai nőszirom. A terület a veszélyeztetett parlagi vipera élőhelye. Madárvilágának jelentős tagjai az itt fészkelő nagy póling, a hamvas rétihéja, a túzok, a szalakóta és a gyurgyalag.

3.5.8.3. Támogatott tevékenységei

Az ÉTT program célja a térség jellegzetes arculatának, a táj természeti értékeinek, földtani és felszínalaktani képződményeinek megőrzése, valamint az évszázadok alatt kialakult tanyasi életforma, a hagyományos gazdálkodási módszerek és ősi jellegű háziállatfajtáink fenntartása. A célok elérését szolgáló gazdálkodási rendszerek, támogatott tevékenységek, választható szántóföldi és gyepgazdálkodási előíráscsomagok és az azokhoz kapcsolódó kifizetések az alábbiak.

a) Szántóföldi művelés

  • Gazdálkodási előírások:

  • a kiindulási művelési ágtól eltérő hasznosítás nem megengedett;

  • a kialakult táblahatárok mezsgyéit, gyepes táblaszegélyeit, illetve a fasorokat, bokorsávokat meg kell őrizni;

  • lucernatábláknál 5–15 méteres mezsgyéket, gyepes táblaszegélyeket kell hagyni;

  • javasolt a lucernatelepítés, feltörését egyeztetni kell a NP Igazgatósággal;

  • a lucerna első kaszálásának legkorábbi időpontja június 30.;

  • mélyszántás csak a lucernatelepítés talajelőkészítése során alkalmazható;

  • lucernánál kötelező a természetkímélő kaszálási technológia (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni) alkalmazása;

  • a területről vizet elvezetni nem lehet;

  • a vízállások hosszabbik érintkező partszegélyével párhuzamosan kell a művelési iránynak futnia;

  • szántóföldi kultúrák öntözése nem megengedett;

  • nem évelő kultúra után két éves pihentetés (zöldugar) javasolt.

  • Kifizetési összeg: 37 200 Ft/ha

b) Nedves rétek kaszálása

  • Gazdálkodási előírások:

  • szerves- és műtrágyázás, felülvetés nem megengedett;

  • mechanikai jellegű ápolási munkák csak korlátozottan végezhetők;

  • vizek nem vezethetők el;

  • kaszálás szeptember 1. és október 1. között egyszer végezhető;

  • a kaszálást legalább 10 cm-es fűtarlóval kell végezni a teljes kaszált területen, a terület 20%-át lábon kell hagyni kisebb foltokban, évente váltakozó részeken.

  • Kifizetési összeg: 22 200 Ft/ha

c) Nedves rétek legeltetése

  • Gazdálkodási előírások:

    • legeltetés esetén a gyep húshasznú szarvasmarhával történő külterjes legeltetése 1 marha/3 ha állatsűrűséggel, május 1. és október 1. között;

    • a gyepeken felhajtó útvonalak kialakítása, az állatok tömeges és gyakori terelése tilos;

    • műtrágyázás nem megengedett, szerves trágyázás is csak az állatok által kijuttatott mennyiségben;

    • az újonnan megjelenő fás szárú sarjakat folyamatosan kézzel el kell távolítani;

    • mechanikai jellegű ápolási munkák csak korlátozottan végezhetők;

    • felülvetés nem megengedett;

    • legelő állatok hajtása tilos;

    • vizek nem vezethetők el.

  • Kifizetési összeg: 24 600 Ft/ha

3.5.9. Dévaványa környéke

3.5.9.1. Területi lehatárolása

A modellterület elhelyezkedését és érintett településeit a 33. térkép mutatja.

T-33. ábra - Dévaványa környéke ÉTT mintaterület

Dévaványa környéke ÉTT mintaterület


3.5.9.2. Rövid leírása, értékleltára

A Berettyó és Körösvidék hordalékán kialakult Dévaványai-síkon elhelyezkedő Érzékeny Természeti Területen szinte mindenhol megtalálhatók az egykori folyómedrek, morotvák, erek és az ezekből kiemelkedő szigetek maradványai. Sok a lefolyástalan mélyedés, leginkább a gyepterületeken találhatunk ilyen elmocsarasodott foltokat. Jelentősebb kiemelkedéseket csak a kunhalmok adnak (Magas-halom, Sártó-halom, Csorda-halom), legmagasabb pontja a Berek-halom. A terület – bár távol esik a Berettyó folyómedrétől – jellegét tekintve mentett ártéri táj, kiszárított és elszikesedett puszták és szántóföldek mozaikja.

Legjelentősebb ritka, veszélyeztetett, védett növénye a sziki kocsord, melynek élőhelyei a szikeserdei rét kiszáradt és elszikesedett maradványain több helyen előfordulnak. A kocsordos élőhelyek közül legjelentősebb a Szilasok. A szigeti helyen 100–500 tő előfordulása ismert. Ezen az élőhelyen a fő veszélyeztető tényező a környező szántók terjedésével járó beszántás.

A terület gazdag állatvilágnak ad otthont. A pusztai kaszálórétek jellemző fészkelő fajai a mezei pacsirta, a fürj, a réti fülesbagoly és a túzok. A száraz füves puszták, padkás szikesek nagy része az állattartás visszaszorultával gyomosodásnak indult. Jellegzetes füvespusztai fajok a mezei pacsirta, a bíbic, a goda, a piroslábú cankó. A ritkán előforduló padkás szikeseken szívesen fészkel az ugartyúk és a parlagi pityer.

Dévaványa térségében jelentős a szántó területek aránya, amelyek számos – jellegzetesen a kultúrterületekhez kötődő – védett és fokozottan védett madárfajnak nyújtanak táplálkozó vagy fészkelőhelyet. Ezek közé tartozik a túzok, a székicsér, az ugartyúk, a hamvas rétihéja, a réti fülesbagoly, a bíbic, a magevő énekesmadarak közül a tengelic, zöldike, sordély.

A területen előforduló további fajok közül említésre méltó a barna rétihéja, az egerészölyv, a fehér gólya, a hamvas rétihéja, a kék vércse, a nyári lúd, a parlagi sas, a réti sas, a vörös vércse, a daru, a barna kánya, a gatyás ölyv. Az ország túzokállományának mintegy 1/3-ad része él itt, jelentőségét pedig tovább növeli az, hogy az itteni populáció Európa szerte az egyik legéleterősebb állománynak mondható.

3.5.9.3. Támogatott tevékenységei

Az ÉTT rendszer bevezetésével a legfőbb cél a térségre jellemző változatos élőhelyszerkezet megtartása, és az ehhez kapcsolódó hagyományos gazdálkodási formák gazdaságosságának, versenyképességének elősegítése. Az élőhelyek fejlesztése, élőhely-rekonstrukció érdekében a védett fajok számára kedvező vetésszerkezet és gyephasznosítási formák elterjedését támogatja a program. A célok elérését szolgáló gazdálkodási rendszerek, támogatott tevékenységek, választható szántóföldi és gyepgazdálkodási előíráscsomagok és az azokhoz kapcsolódó kifizetések az alábbiak.

a) Szántóföldi művelés

  • Gazdálkodási előírások:

    • műtrágyázás talajtani szakvélemény alapján max. 80 kg/ha N hatóanyaggal lehetséges és április 15-e után nem végezhető;

    • a vetésszerkezetben évente min. 15% őszi káposztarepce vetését be kell ütemezni;

    • védőzóna kialakítása a fészekvédelem érdekében:

      • földön fészkelő védett madárfajok fészkének megtalálása esetén 0,2–0,3 ha nagyságú védőzónát kell hagyni, majd 400–500 m-es távolságon belül 2–3 órára a munkát szüneteltetni kell annak érdekében, hogy a költő madár a fészekre visszaülhessen,

      • a védőzóna és 50 méteres körzetének zavartalanságát a költés és a fiókaelvezetés befejeztéig biztosítani kell,

      • a megtalált fészket a védőzóna kialakítása után azonnal jelezni kell a nemzeti park munkatársainak;

        • a vetésforgóban lucerna használata esetén a korai első kaszálás időpontja ápr. 25–30, a második kaszálás jún. 15 után lehetséges;

        • a rovarkártevők elleni védekezéskor virágzáskor méhkímélő technológiát kell alkalmazni;

        • sorköz-kultivátorozás május 1. és június 30. között nem végezhető;

        • az öntözés nem megengedett;

        • a tarlóhántást közvetlenül a termény lekerülése után kell elvégezni, majd a vetés előtti szántásig a tarlót műveletlenül kell hagyni;

        • a tábla szélén legalább 2 méteres sávban a műtrágyázást és a vegyszerezést el kell hagyni.

  • Kifizetési összeg: 28 200 Ft/ha

b) Őszi káposztarepce termesztése

  • Gazdálkodási előírások

    • a műtrágyát alaptrágyaként kell kijuttatni, felhasználható mennyiség legfeljebb 80 kg/ha vegyes hatóanyag lehet;

    • a gyomirtó vegyszerezést ősszel (szeptemberben) kell elvégezni;

    • tartós (1 hét) 5 cm-t meghaladó hóborítás esetén a termelő vállalja a terület 2%-ának, de legalább 0,5 ha-nak eltolással történő hómentesítését;

    • tarlóhántást közvetlenül az aratás után kell elvégezni, majd utána a terület a következő növény vetéséig műveletlen marad;

    • védőzónát kell kialakítani a fészekvédelem érdekében:

    • földön fészkelő védett madárfajok fészkének megtalálása esetén 0,2–0,3 ha nagyságú védőzónát kell hagyni, majd 400–500 m-es távolságon belül 2–3 órára a munkát szüneteltetni kell annak érdekében, hogy a költő madár a fészekre visszaülhessen,

    • a védőzóna és 50 méteres körzetének zavartalanságát a költés és a fiókaelvezetés befejeztéig biztosítani kell,

    • a megtalált fészket a védőzóna kialakítása után azonnal jelezni kell a nemzeti park munkatársainak.

  • Kifizetési összeg: 23 400 Ft/ha

c) Gyephasznosítás kaszálással

  • Gazdálkodási előírások:

    • a gyepeken nem végezhető kamillaszedés;

    • nem végezhető gombaszedés május 1-től július 30-ig;

    • kaszálás csak június 15-e után évente egyszer végezhető;

    • kötelező természetkímélő kaszálási technológia (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni) alkalmazása;

    • szerves- és műtrágyázás, felülvetés nem megengedett;

    • fogasolás csak március 15-e előtt végezhető;

    • a gyommentességet egyszeri őszi tisztító kaszálással kell biztosítani;

    • védőzónát kell kialakítani a fészekvédelem érdekében:

      • földön fészkelő védett madárfajok fészkének megtalálása esetén 0,2–0,3 ha nagyságú védőzónát kell hagyni, majd 400–500 m-es távolságon belül 2–3 órára a munkát szüneteltetni kell annak érdekében, hogy a költő madár a fészekre visszaülhessen,

      • a védőzóna és 50 méteres körzetének zavartalanságát a költés és a fiókaelvezetés befejeztéig biztosítani kell,

      • a megtalált fészket a védőzóna kialakítása után azonnal jelezni kell a nemzeti park munkatársainak.

  • Kifizetési összeg: 21 600 Ft/ha

d) Gyepművelés legeltetéssel

  • Gazdálkodási előírások:

    • a gyepeken nem végezhető kamillaszedés;

    • nem végezhető gombaszedés május 1-től július 30-ig;

    • műtrágyázás, felülvetés nem megengedett;

    • szerves trágya csak legeltetés során kerülhet a gyepre, gépi kijuttatás nem engedélyezett;

    • fogasolás csak március 15 előtt végezhető;

    • védőzónát kell kialakítani a fészekvédelem érdekében:

      • földön fészkelő védett madárfajok fészkének megtalálása esetén 0,2–0,3 ha nagyságú védőzónát kell hagyni, majd 400–500 m-es távolságon belül 2–3 órára a munkát szüneteltetni kell annak érdekében, hogy a költő madár a fészekre visszaülhessen,

      • a védőzóna és 50 méteres körzetének zavartalanságát a költés és a fiókaelvezetés befejeztéig biztosítani kell,

      • a megtalált fészket a védőzóna kialakítása után azonnal jelezni kell a nemzeti park munkatársainak;

        • a gyommentességet egyszeri őszi tisztító kaszálással kell biztosítani.

  • Kifizetési összeg: 21 600 Ft/ha

3.5.10. Szentendrei-sziget

3.5.10.1. Területi lehatárolása

A modellterület elhelyezkedését és érintett településeit a 34. térkép mutatja.

T-34. ábra - Szentendrei-sziget ÉTT mintaterület

Szentendrei-sziget ÉTT mintaterület


3.5.10.2. Rövid leírása, értékleltára

A Dunamenti síkságon elhelyezkedő Szentendrei-sziget Érzékeny Természeti Terület természetföldrajzilag az Alföld észak-nyugati kapuja. Mai formáját a szél és a Duna évezredes munkája alakította ki. A terület vízviszonyait ma is döntően a Duna határozza meg. Itt található Budapest legfőbb vízbázisa: parti szűrési kútjai napi hatszázezer köbméter kristálytiszta ivóvízzel látják el a fővárost és a közeli településeket. E vízbázis védelme rendkívül fontos, hiszen elég azt egyszer elszennyezni, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná váljon. A Szentendrei-sziget és környéke – különleges adottságainak és elhelyezkedésének köszönhetően – kiemelkedő természetvédelmi, vízbázisvédelmi és rekreációs funkciójú értékes, érzékeny terület.

Az eredeti ártéri növényzet füzes bokrosai, puhafás és keményfás ligeterdei az emberi behatás eredményeként mára megritkultak, helyüket szabályos időközönként vagy alkalomszerűen víz járta extenzív nedves rétek foglalták el.

A mélyebb részeken tőzeges foltokon mocsárrétek találhatók. Magán a szigeten 25 védett növényfaj tenyészik, közöttük két szigorúan védett faj a gyapjas gyűszűvirág és a homokpusztagyepeken előforduló csikófark.

A Szentendrei-sziget a költöző madarak vonulási útvonalának fontos közép-európai állomása a Duna mentén. A területen 205 madárfaj fordul elő, amelyből 104 rendszeresen költ. A sziget legnagyobb vizes élőhelye a Merzsán-tó. Az árterek, vizes élőhelyek szórványos, de rendszeres vendége a kiskócsag, gyakori a nagykócsag. A homokos partoldalakban mintegy 100 pár gyurgyalag költ.

3.5.10.3. Támogatott tevékenységei

A terület nagy része mezőgazdaságilag hasznosított táj, ezért az ökológiai sokszínűség, a különféle élőhelyek megőrzése, fejlesztése a gazdálkodás minőségén múlik. A célok elérését szolgáló gazdálkodási rendszerek, támogatott tevékenységek, választható szántóföldi és gyepgazdálkodási előíráscsomagok és az azokhoz kapcsolódó kifizetések az alábbiak.

a) Szántóföldi művelés

  • Gazdálkodási előírások:

    • vízminőség-védelmi célú tápanyag-gazdálkodás

      • az alkalmazott szerves trágya és műtrágya együttes nitrogéntartalma nem haladhatja meg a 80 kg/ha/év hatóanyag szintet;

      • az alkalmazott tápanyag vegetációs időben történő minimum két alkalommal történő kijuttatása;

      • lassan feltáródó hatóanyagok alkalmazása;

      • a talaj takarását biztosító másod-, köztes, utóvetemény, zöldtrágya termesztés, és/vagy egyéb talajtakarási módszerek (mulcsozás, szalmával fedés) alkalmazása;

        • integrált, környezetkímélő növényvédelem sárga és zöld kategóriás szerek alkalmazásával.

  • Kifizetési összeg: 32 400 Ft/ha

b) Fás legelő hasznosítása legeltetéssel

  • Gazdálkodási előírások:

    • a terület min. 70%-ának nyitott tartása liget esetén, a terület min. 95%-ának nyitott tartása fás legelő esetén;

    • számosállat sűrűség min. 0,5 db/ha fás legelő esetén, max. 1 db/ha liget esetén;

    • nem szabad a gyepterületet csökkenteni út létesítése, kiszélesítése, építés stb. céljából;

    • rágcsálók irtása nem végezhető;

    • őszi tisztító kaszálás elvégzése kötelező, 10 cm-es tarlómagassággal;

    • a keletkező vizek megőrzendők, a felszíni vizeket elvezetni, a talajvíz csökkenését eredményező tevékenységet végezni tilos;

    • műtrágyázás, vegyszerhasználat, szerves trágyázás, feltörés, felülvetés nem megengedett;

    • a védett növényfajok területének megfelelő kezelése.

  • Kifizetési összeg: 27 600 Ft/ha

c) Gyepgazdálkodás kaszálással

  • Gazdálkodási előírások:

    • legeltetés nélküli gazdálkodás, vegyszerhasználat/szerves trágya/műtrágya/feltörés/felülvetés nélkül;

    • természetvédelmi szaktanácson alapuló kaszálási rend; kétszer évente, az értékes védett fajok termésérése, illetve fészkelése után;

    • mechanikai gyomirtás megengedett, az „élőhely-idegen” cserjék és gyomnövényzet eltávolítása (szükség szerint);

    • degradált terület esetén, a célállapotnak megfelelő és természetvédelmi szaktanácson alapuló rehabilitációs célú kezelési intézkedések (beleértve agreszszív nem őshonos fajok aktív visszaszorítása/eltávolítása vagy ellenőrzött égetés), a nemzeti parki szakemberek útmutatása alapján;

    • a terület évente változó 10–15%-ának érintetlenül hagyása és védett madárfajok ismert fészkelő helyének elkerülése.

  • Kifizetési összeg: 22 200 Ft/ha

∗ ∗ ∗

Elemeztük a mezőgazdálkodás és a természetvédelem fejlődését, szétválásának folyamatát, majd újraegyesítésének esélyeit, lehetőségeit, eszközeit, megjelenési formáját, a többfunkciós európai agrármodellt, annak hátterét, alapértékeit, tartalmát, földhasználati alapját, megvalósításának keretét, a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programot, és annak egyik legfontosabb alapmodelljét, az Érzékeny Természeti Területek rendszerét. Ezt követően megismertük azokat a védett, valamint érzékeny természeti területeket, amelyekre a figyelmünk e könyvben irányul. Lássuk hát ezek után e területek gazdálkodásának alapelemeit, rendszerét, technológiai és tervezési szempontjait, az értékeket fenntartó mezőgazdálkodás irányelveit.