Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai
Ángyán József
Mezőgazda Kiadó
Szerzői jog © 2003 Mezőgazda Kiadó
Tartalom
- 1. Támogatók
- 2. 1. Előszó
- 3. 2. A mezőgazdálkodásés a természetvédelem fejlődése és kapcsolatai
- 2.1. A mezőgazdálkodás
- 2.2. Természetmegőrzés – természethasználat – természetvédelem – természetpolitika
- 2.3. A mezőgazdálkodás és a természetvédelem „újraegyesítése”: a többfunkciós európai agrármodell
- 2.3.1. A mezőgazdálkodás és a természetvédelemegymásrautaltsága
- 2.3.2. A többfunkciós európai agrármodellkialakulásának állomásai
- 2.3.3. Háttere: a fenntarthatóság és az ökoszociálispiacgazdaság
- 2.3.4. Alapértékei és tartalma
- 2.3.5. Magyarország számára felkínált lehetőségei
- 2.3.6. Földhasználati alapja: a magyar zonációs program
- 2.3.7. A megvalósítás kerete:a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP)
- 2.3.8. Alapmodellje: az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszere
- 2.3.9. Elterjesztésének esélyei és feltételei
- 4. 3. A védett és érzékeny természetiterületek jellemzése
- 3.1. Magyarország védett és érzékeny természetiterületei
- 3.2. A környezeti feltételek általános jellemzése
- 3.3. A földhasználat jellemzése
- 3.4. A védett területek bemutatása
- 3.4.1. Aggteleki Nemzeti Park (ANP) Igazgatóság
- 3.4.2. Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BFNP) Igazgatóság
- 3.4.3. Bükki Nemzeti Park (BNP) Igazgatóság
- 3.4.4. Duna–Dráva Nemzeti Park (DDNP) Igazgatóság
- 3.4.5. Duna–Ipoly Nemzeti Park (DINP) Igazgatóság
- 3.4.6. Fertő–Hanság Nemzeti Park (FHNP) Igazgatóság
- 3.4.7. Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) Igazgatóság
- 3.4.8. Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) Igazgatóság
- 3.4.9. Körös–Maros Nemzeti Park (KMNP) Igazgatóság
- 3.4.10. Őrségi Nemzeti Park (ŐNP) Igazgatóság
- 3.5. Az ÉTT mintaterületek bemutatása
- 5. 4. A gazdálkodás összetevői, technológiai és tervezési szempontjai
- 4.1. Általános megfontolások, alapelvek
- 4.2. A növénytermesztés fő szempontjai
- 4.2.1. Vetésszerkezet, növényfaj- és fajtaszerkezet
- 4.2.2. Vetésváltás, vetésforgó
- 4.2.3. Talajművelés, talajvédelem
- 4.2.4. Talajerő-gazdálkodás, trágyázás
- 4.2.5. Állati trágyák hagyományos kezelése és felhasználása
- 4.2.6. A szerves anyagok komposztálása és a komposztok felhasználása
- 4.2.7. Növényvédelem
- 4.3. Az állattartás fő szempontjai
- 4.4. Vizes élőhelyek extenzív mezőgazdasági hasznosítása
- 4.5. Gyakorlati birtoktervezés: a természetvédelem, a növénytermesztés és az állattartás ökológiai alapú összehangolása
- 4.6. Esettanulmány: a Hortobágyi Nemzeti Park
- 6. 5. Összefoglalás, kitekintés
- 7. 6. A munkatársakról
- 8. 8. Mellékletek
- 8.1. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
- I. rész Általános rendelkezések A törvény célja
- II. rész A természeti értékek és természeti területek általános védelme
- III. rész Természeti területek és értékek kiemelt oltalma
- IV. rész A természet védelmének tervezési és szervezeti rendszere
- V. rész A természet védelmének tulajdoni és gazdasági alapjai
- VI. rész A természetvédelmi eljárás jogi szabályai és szankciói
- 8.3. Védett és érzékeny természeti területek adatai
- 8.3.1. Országos jelentőségű védett területek jegyzéke (2002. március 1.)
- 8.3.2. A magyarországi ÉTT-k védettségi fok szerinti megoszlása és területi statisztikai adatai
- A) Mintaterületek
- B) Igen fontos Érzékeny Természeti Területek
- C) Fontos Érzékeny Természeti Területek
- D) Lehetséges Érzékeny Természeti Területek
- 8.3.3. A talajtípusok és altípusok előfordulása (%) a védett területeken
- 8.3.4. A talajtípusok és altalajtípusok előfordulása (%) a kijelölt Érzékeny Természeti Területeken
- 8.4. A földhasználati zónarendszer kialakításának adatbázisa, módszerei és eredményei
- 8.5. A haszonnövények gyakorisága Magyarországon a régészeti magleletek alapján
- 8.6. Középkori gyümölcsfajtáink
- Irodalom
Az ábrák listája
- 1. A művelési ágak elhelyezkedése a parlagos földművelési rendszerben (Szalai, 1996)
- 2. A fajták minősítésének éve és elért életkoruk (Ángyán–Menyhért, 1988)
- 3. Az agrártáj biotóphálózatának változása (Schleswig–Holstein) (Knauer, 1980)
- 4. A mezőgazdaság bruttó és nettó termelésének, valamint anyagköltségének alakulása (1949 = 100%) (Fecske, 1987)
- 5. A közép-európai flóra diverzitásának változása (Hüppe, 1990 nyomán; Harrach, 1994)
- 6. Az EU Közös Agrárpolitikájának átalakítási folyamata (Forrás: Buckwell Report, 1998)
- 7. A fő földhasználati kategóriák területi aránya (%) (1995) (* Egyéb terület: nádas + egyéb vízfelület + művelés alól kivett terület) (Forrás: OECD Environmental Data, Compendium 1997, Paris, 1997)
- 8. A növénytermesztés kapcsolatrendszere (Ángyán, 1991)
- 9. Az agroökológiai feltételeket rontó gazdálkodás elvi sémája (Ángyán, 1991)
- 10. A földhasználati piramis
- 11. A bioszféra rezervátum általános zónarendszere és funkció-eloszlása (Erdmann, 1994)
- 12. A biotóphálózat agrártájon való megjelenésének vázlatos rendszere
- T-1. Magyarország területének mezőgazdasági alkalmassága
- T-2. Magyarország területének környezeti érzékenysége
- T-3. Magyarország területeinek elhelyezkedése a környezetérzékenységi-agrártermelési skálán
- T-4. A szántóterületek elhelyezkedése a javasolt három kategóriás földhasználati zónarendszerben (2. szcenárió)
- 13. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program felépítése (Ángyán et al., 1999)
- T-5. Kedvezőtlen adottságú térségben való gazdálkodás
- T-6. A gazdaság területének környezeti (természetvédelmi, talaj-, vízvédelmi) érzékenysége
- T-7. Vidéki foglalkoztatáshoz hozzájárulás (munkanélküliségi ráta figyelembevétele)
- T-8. Az összpontszám alakulása településenként
- 14. Broads-vidék
- T-9. Az angliai Környezetileg Érzékeny Területek
- T-10. Zonális agrárkörnyezeti programok célterületei Magyarországon
- T-11. Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) Magyarországon
- T-12. Az ÉTT rendszer 2002. évi modellterületei
- T-13. Jogi oltalom alatt álló területek Magyarországon
- T-14. Jogi oltalom alatt álló területek és Érzékeny Természeti Területek Magyarországon
- 15. Védett természeti területek Magyarország területéhez viszonyított aránya (%)
- 16. Országos jelentőségű védett és érzékeny természeti területek Magyarország összterületéhez viszonyított aránya (%)
- T-15. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
- T-16. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
- T-17. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
- T-18. Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
- T-19. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
- T-20. Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
- T-21. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
- T-22. Kiskunság Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
- T-23. Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
- T-24. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területe
- T-25. Észak-Cserehát ÉTT mintaterület
- T-26. Marcal-medence ÉTT mintaterület
- T-27. Hevesi-sík és Borsodi-mezőség ÉTT mintaterülete
- T-28. Fás legelők Baranya megyében ÉTT mintaterület
- T-29. Turján-vidék ÉTT mintaterület
- T-30. Őrség-Vendvidék ÉTT mintaterület
- T-31. Szatmár-Bereg ÉTT mintaterület
- T-32. Dunavölgyi-sík ÉTT mintaterület
- T-33. Dévaványa környéke ÉTT mintaterület
- T-34. Szentendrei-sziget ÉTT mintaterület
- 17. Térhasználati stratégiák (Ángyán, 1991)
- 18ab. Természetes- és agrárökoszisztémák összehasonlítása (Ángyán–Menyhért, 1988) a) természetes ökoszisztéma, b) agrár-ökoszisztéma az 1920-as években
- 18cd. Természetes- és agrárökoszisztémák összehasonlítása (Ángyán–Menyhért, 1988) c) Iparszerű, kemizált agrár-ökoszisztéma (állattenyésztés nélküli, gamonatermesztésre specializált szélsőséges forma), d) Agroökoszisztéma az alkalmazkodó növénytermesztésben
- 19. A mezőgazdasági biomassza-termelés és -felhasználás egyszerűsített rendszere (étkezési célú főtermék-felhasználással) (Ángyán–Menyhért, 1988)
- T-35. Magyarország füves élőhelyeinek aktuális térképe
- 20. A gyümölcsök fajtadiverzitásának változása
- 21. Tokaj-hegyalján termesztett szőlőfajták diverzitásának változása
- 22. A talajműveléssel és a gazdálkodással összefüggő talajállapot-romlás sémája (Birkás, 1993)
- 23. Példa a kíméletes talajművelésre (Weichel, 1981)
- 24. A talaj humusztartalmának változása 25 év során különböző szerves és műtrágyázás után (Bachthaler, 1979)
- 25. A trágya szétszórása vasvillával a telepen
- 26. A szakaszos trágyakezelési eljárások naponta adódó mennyiségeinek elrendezése
- 27. Bernátsky Kornél dr. terve szerint készült négyszögletű és háromszögletű betonlap
- 28. A félrerakott betonlapok helyére hasáb alakúan rakják be a trágyát
- 29. A háromszögű betonlap használata
- 30. Összehasonlító kísérleti eredmények különböző trágyakezelési eljárásoknál (Kreybig, 1951)
- 31. A hőmérséklet változása a komposztálás során
- 32. A szerves anyag átalakulása a komposztálás során
- 33. A kertben és a ház körül keletkező komposztálható hulladékok
- 34. Komposztsilók különböző megoldásai
- 35. A komposztálás munkaműveletei
- 36. Az alkalmazkodó növénytermesztés eszköztára
- 37. Az egészben való gondolkodás és cselekvés fő szempontjai (Győrffy, 1994)
- 38. A gyeptermesztés megoszlása és a legeltethető termés mennyisége a legeltetési idény alatt
- 39. A fészek széttaposásának veszélye néhány madárfaj esetében
- 40. Az élősövény hatása a) környezetének mikroklímájára, b) a mezőgazdasági termelésre (Broggi, 1986)
- 41. Lokális biotóphálózati rendszer felépítésének sematikus ábrája (Jedicke, 1994)
- 42. Magyarország természeti nagytájai és agroökológiai körzetei (Láng et al., 1983). I. Dunai Alföld: 1. Duna menti síkság, 2. Duna–Tisza közi hátság, 3. Bácskai hátság, 4. Mezőföld, 5. Dráva menti síkság; II. Tiszai Alföld: 6. Felső-Tiszavidék, 7. Közép-Tiszavidék, 8. Alsó-Tiszavidék, 9. Észak-alföldi hordalékkúp-síkság, 10. Nyírség, 11. Hajdúság, 12. Berettyó–Körös vidék, 13. Körös–Maros köze; III. Kisalföld: 14. Győri-medence, 15. Marcal-medence, 16. Komárom–Esztergomi-síkság; IV. Nyugat-magyarországi peremvidék: 17. Alpokalja, 18. Sopron–Vasi-síkság, 19. Kemeneshát, 20. Zalai-dombság; V. Dunántúli dombvidék: 21. Külső-Somogy, 22. Belső-Somogy, 23. Tolna–Baranyai-dombság, 24. Mecsek és Mórágyi-rög; VI. Dunántúli-középhegység: 25. Bakonyvidék, 26. Vértes és Velencei-hegység és vidéke, 27. Dunazug-hegyvidék; VII. Észak-magyarországi középhegység: 28. Duna-kanyar hegyvidéke, 29. Nógrádi-medence, 30. Cserhátvidék, 31. Mátravidék, 32. Bükkvidék, 33. Heves–Borsodi medencék és dombságok, 34. Észak-Borsodi hegyvidék, 35. Tokaj–Zempléni hegyvidék
- 43. Magyarország agroökológiai körzeteinek növényszerkezete a termőhelyi alkalmassága és a termelési hagyományok alapján (Ángyán, szerk., 1989)
- T-36. Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET)
- 44. A felszínborítási adatbázis létrehozása (Büttner, 1997)
- T-37. CORINE Land Cover felszínborítási adatbázis
- T-38. Mezőgazdasági klímaalkalmasság
- T-39. Környezeti érzékenység az élővilág szempontjából
- T-40. Környezeti érzékenység a talaj szempontjából
- T-41. Környezeti érzékenység a vízbázisok szempontjából
- 45. A területek eloszlása a környezetérzékenységi-agráralkalmassági értékskálán
- T-42. Javaslat három kategóriás földhasználati zónarendszer kialakítására (1. szcenárió)
- T-43. Javaslat három kategóriás földhasználati zónarendszer kialakítására (2. szcenárió)
- T-44. A mezőgazdasági teületek elhelyezkedése a javasolt három kategóriás földhasználati zónarendszerben (2. szcenárió)
A táblázatok listája
- 2. A búza és a kukorica országos termésátlagának szélső értékei (Bócz et al., 1992 és KSH kiadványok)
- 3. A mű- és szervestrágya-felhasználás Magyarországon (Ángyán-Menyhért, 1997 és KSH kiadványok)
- 4. A növényvédőszer-felhasználás Magyarországon (Ángyán-Menyhért, 1997 és KSH kiadványok)
- 5. A magasabbrendű növényfajok veszélyeztetettsége Magyarországon (Rakonczay, szerk. 1989)
- 6. Az I., II. és III. országos gyomfelvételezés húsz legjelentősebb szántóföldi gyomfajának rangsora és borítási %-a. (Újvárosi, 1973 és Kovács et al. 1987 adatai alapján) (Ángyán-Menyhért, 1988)
- 7. Talajpusztulás Magyarországon (Stefanovits, szerk., 1977. és Stefanovits, 1981 nyomán)
- 8. Ivóvízvizsgálatok értékelése (Horváth - KSH, 1986)
- 9. A műtrágya-ráfordítás, a termésátlag és a termesztett búzafajták nedves sikértartalmának változása az 1961-1980-as időszakban Magyarországon (%) (Szabó, 1990 adatai alapján) (1961-65-ös érték = 100%)
- 10. A különböző időszakban minősített fajták minőségi jellemzőinek alakulása az 1970-1989-es időszak adatai alapján (Szabó, 1990)
- 11. Növényi eredetű élelmiszerek peszticidmaradványokkal való szennyezettségének mértéke Németországban az 1984-86-os időszak adatai alapján (Guhl-Sante, 1990)
- 12. Peszticidmaradványok különböző gazdálkodási rendszerből származó zöldség- és gyümölcsmintákban (Schüpach, 1986)
- 13. A 100 ezer lakosra jutó halálozások számának változása (%) halálokok szerint (1965 = 100%) (KSH 1996/97. Farkas 1994)
- 14. Főbb gabonafélék (búza, kukorica, rizs) termésmennyisége (1000 t) és annak növekedési üteme (%) régiónként
- 15. A népességszám (fo) növekedési üteme (%) régiónként 1965-1998 között
- 16. 1 főre jutó gabonatermés (kg/fo)
- 17. Különböző termelési rendszerek energiamérlege (Ángyán-Menyhért, 1997)
- 18. Kukoricatermesztés az USA-ban
- 19. A környezetbarát, alkalmazkodó, extenzív és a természetes életteret védő mezőgazdálkodás támogatásának néhány eleme három EU tagországban 1996-ban (1 euro - 240 Ft)
- 20. Magyarország összehasonlító területi és népességi adatai (1995)
- 21. 1000 lakosra jutó terület (ha) (1995)
- 22. Az általános földhasználati zónarendszer és a "MAB" zónarendszer egyesítésének hatása a különböző földhasználati kategóriák területére
- 23. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program potenciális kiterjedése és felhasználható támogatási forrásai (Ángyán et al., 1999)
- 24. Az NAKP célprogramjainak területalapú támogatásai
- 25. Az NAKP pályázatok elbírálásának szempontrendszere
- 26. Az NAKP-2002 pályázatok értékelésének statisztikai adatai
- 27. Az NAKP-2002 forráskereteinek célprogramok szerinti megoszlása
- 28. A támogatásban részesülő pályázatok programonkénti alakulása
- 29. Az NAKP-2002 forráskereteinek támogatási jogcímek szerinti megoszlása
- 30. Lehetséges információforrások az extenzív rendszerek lehatárolásához (Baldock et al., szerk., 1994)
- 31. Madárfajok, amelyek védelme érdekében a 2078/92 szabályozás alkalmazása javasolt (Tucker-Heath, 1994) (halastavakhoz és nádasokhoz kötődő fajok nélkül)
- 32. Az ÉTT kategóriák területe és aránya
- 33. Modellterületek, választható támogatott gazdálkodási csomagok és kifizetési összegek
- 34. A 2002. évi pályázatok statisztikai adatai
- 35. Védett természeti területeink összesítő adatai (2002. március 1.)
- 36. Nemzeti parkjaink területi adatai (2002. március 1.)
- 37. Országos jelentőségű védett természeti területek alakulása (ha)
- 38. Érzékeny Természeti Területek összesítő adatai (2002. március 1.)
- 39. Védett és érzékeny természeti területek összesített adatait (2002. március 1.)
- 40. A védett és érzékeny területek lejtőkategóriák szerinti megoszlása (%)
- 41. A 100 pontos talajértékszám-kategóriák gyakorisága (%)
- 42. Az aranykoronaérték-kategóriák gyakorisága (%)
- 43. A genetikus talajfőtípusok előfordulása a védett és érzékeny területeken
- 44. A vízgazdálkodási tulajdonság-kategóriák előfordulása a védett és érzékeny területeken (%)
- 45. A talajok kémhatás- és mészállapot-kategóriáinak előfordulása a védett és érzékeny területeken (%)
- 46. A talajok szervesanyag-készlet kategóriáinak előfordulási gyakorisága a védett és érzékeny területeken (%)
- 47. Mezőgazdasági alkalmasságkategóriák gyakorisága (%)
- 48. Környezeti érzékenység-kategóriák gyakorisága (%)
- 49. Területmeghatározottsági kategóriák gyakorisága (%)
- 50. Országos jelentőségű védett természeti területek megoszlása művelési ágak szerint (ha)
- 51. Védett és érzékeny természeti területek művetési ágak szerinti megoszlása (1 000 ha)
- 52. Extenzív állattenyésztési és növénytermesztési rendszerek jellemzői (Nagy et al., 1997)
- 53. Intenzív és extenzív gazdálkodási módok (Nagy et al., 1997)
- 54. Magyarország füves élőhelyeinek aktuális területe
- 55. Néhány agroökológiai jellemző 95%-os gyakoriságú szélső értékei Magyarországon (1901-1980) (Ángyán - Menyhért, 1988)
- 56. Az évente újonnan minosített fajták átlagos száma (db) (1928-1996) (Ángyán-Menyhért, szerk., 1997)
- 57. Az újonnan minősített növényfajták száma és átlagos termesztésben maradási ideje (életkora) néhány növényfajnál (1928-1996) (Ángyán-Menyhért, szerk., 1997)
- 58. Fontosabb szántóföldi növények elővetemény igénye (Szalai, 1995)
- 59. A talajtermékenység szempontjából fontos tulajdonságok (Boguslawski, 1965, Gyori, 1984 nyomán)
- 60. A főbb talajművelő eszközök munkájának jellemzése alapműveletekkel (Nyíri et al., 1981 és Birkás, 1995 nyomán)
- 61. A humusz hatása a talajtermékenységre (Koepf et al., 1980. nyomán)
- 62. Néhány hazai talajféleség 0-20 cm-es rétegének átlagos egyensúlyi állandója az NPK tápelemekre (Búzás, 1987. nyomán)
- 63. A pH-tól függő P felvétel (Aldrich, 1976)
- 64. A zöldtrágyázás lehetőségei (Holló, 1996)
- 65. Veszteségek a gondatlanul kezelt trágyalében és vizeletben (Kreybig, l955)
- 66. Az alászántás idejének hatása a trágya értékére (Kreybig, 1955)
- 67. A legfontosabb nyersanyagok C/N aránya
- 68. A higienizáláshoz szükséges minimális hőmérsékleti határértékek az EU országokban
- 69. A szennyvíziszap patogén mikrobáinak pusztulási ideje különböző hőmérsékleten (WHO, 1956)
- 70. Néhány nyersanyag kémiai összetétele
- 71. Néhány nyersanyag fontosabb tulajdonságai
- 72. Néhány nyersanyag térfogattömege keletkezéskor
- 73. Néhány nyersanyag nehézfém tartalma mg/kg sz.a.-ban (Amlinger, 1993)
- 74. Különböző hulladékok idegenanyag-tartalma
- 75. Különböző eredetű komposztok felhasználási területei
- 76. A különböző komposztok nyersanyagoktól függő összetétele
- 77. Különböző szerzők által javasolt komposztadagok szántóföldi növényeknél (Forrás: Crepaz, 1991, (Dunst), 1991, Gottschall, 1990,, Steinlechner-Katter, 1991)
- 78. A komposztálás beillesztése a vetésforgóba
- 79. A tájelemek mint élőhelyek és funkcióik
- 80. A mezőgazdaságilag művelt terület, a számosállat létszám és az egy hektárra jutó számosállatok száma az Európai Unióban és Magyarországon 1998-ban (Binnyei, 2002)
- 81. Magyarországon védett háziállat fajták (1) Emlos fajták
- 82. Magyarországon védett háziállatfajták (2) Baromfi- és halfajták
- 83. A sérülések eloszlása és mértéke a különböző tartási formáknál, tejelő szarvasmarháknál, 60 üzemben (%)
- 84. A szaporodási mutatók kötött és kötetlen tartásban
- 85. 1 ha-ra engedélyezett legnagyobb állatlétszám az ökológiai gazdálkodásban
- 86. Az ökológiai gazdálkodás legkisebb területigénye épületben és szabadban, fajok és termelési típusok szerint
- 87. Ősi jellegű háziállatfajták alkalmazhatósága különböző gyeptípusokon
- 88. 1999. évi haltermelésünk halfajonkénti megoszlása (t)
- 89. Halastavainkon élő veszélyeztetett madárfajok és élőhelyigényük
- 90. Az NAKP tógazdasági programjának 2002. évi gazdálkodási előírásai és azok várható hatásai
- 91. A legfontosabb nádas-felújítási eljárások
- 92. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésében javasolt síkvidéki árvíztározók (VTT, 2002)
- 93. A 14 tározós javaslat által érintett területek jelenlegi és javasolt területhasználata (VTT, 2002)
- 94. A biotóphálózat-tervezés lépései és tartalma
- 95. Termésszinthatárok néhány jellegzetes növényfajnál a fő szántóföldi termőhelyek szerint (t/ha) (Ángyán-Menyhért, szerk., 1997)
- 96. Gabonaegység-szorzók
- 97. A fő szántóföldi termőhelyek becsült gabonaegység hozama (t GE/ha)
- 98. Csernozjom talaj (I.) állateltartó képessége eltérő takarmánytermő területi arány esetén (db Sz.á./ha)
- 99. Állateltartó képesség közvetlen számítása a területi termésátlagokból (takarmánytermő terület = 100%)
- 100. Munkaerőigény 25 db számosállat gondozásához és a hozzátartozó takarmánytermő-terület ellátásához (szarvasmarha)
- 101. Területigény (ha) eltérő talajtermékenységi kategóriában különböző területhasznosítási arányok esetén (25 számosállat, szarvasmarha esettanulmány) (Csernozjom (I.) talaj)
- 102. Állatfajonkénti trágyatermelési határértékek
- 103. 25 számosállat trágyatermelése (szarvasmarhatartás)
- 104. A cash-flow számítás menete
- 105. A HNPI működési területe
- 106. Mezőgazdasági talajalkalmasság (osztálygyakoriság %)
- 107. Mezőgazdasági klímaalkalmasság (osztálygyakoriság %)
- 108. Magyarország területének mezogazdasági alkalmassága (osztálygyakoriság %)
- 109. Környezeti érzékenység az élővilág szempontjából (osztálygyakoriság %)
- 110. Környezeti érzékenység a talaj szempontjából (osztálygyakoriság %)
- 111. Környezeti érzékenység a vízbázisok szempontjából (osztálygyakoriság %)
- 112. Magyarország területének környezeti érzékenysége (osztálygyakoriság %)
- 113. Magyarország területeinek elhelyezkedése a környezetérzékenységi-agrártermelési skálán (osztálygyakoriság %)
- 114. Javaslat háromkategóriás földhasználati zónarendszer kialakítására (1. forgatókönyv)
- 115. Javaslat három kategóriás földhasználati zónarendszer kialakítására (2. forgatókönyv)
- 116. Javaslat háromkategóriás földhasználati zónarendszer kialakítására (3. forgatókönyv)
- 117. A szántóterületek mezőgazdasági alkalmassága és környezeti érzékenysége
- 118. Magyarország szántóterületeinek elhelyezkedése a környezetérzékenységi-agrártermelési skálán
- 119. A szántóterületek megoszlása a javasolt háromkategóriás földhasználati zónarendszerben (áttekintés)
- 120. Művelési ágak és területi változásuk a 2. zonációs forgatókönyv szerint
