Ugrás a tartalomhoz

A természet és a lélek

Pléh Csaba

Osiris Kiadó

Pléh Csaba A természet és a lélek

A természet és a lélek

Sok szeretettel Kamillának, aki oly természetes

Pléh, Csaba

A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatta

Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.


Tartalom

1. A természeti ember újramegjelenése a mai pszichológiában
2. A megismerés modelljei és a pszichológia
A megismerés pszichológiája és tudománya avagy a kognitív pszichológiától a kognitív tudományig
A megismeréstudományi szemlélet két csillagzata
A klasszikus kognitivizmus: a gondolat formájának elmélete
A megismeréstudomány jellegzetes gondolkodásmódja
A megismeréstudomány megosztottságai
A mai megismeréskutatás néhány vitatott kérdése
A gondolatok terjedési mechanizmusai: mémek vagy fertőzések
A kognitív tudomány három programja
A reprezentációk a kognitív tudományban
A társadalmi koherencia mint a reprezentációk összehangolásának kérdése
Két rivális átfogó elmélet a gondolatok terjedéséről
Tágabb értékelés
A konstrukcionizmus és a pszichológia
A konstrukcionizmus és alternatívái
Konstrukcionista megoldások a pszichológiában
A modularitás kapcsolódása a lehetséges konstrukcionizmushoz
3. Szabályok, idegrendszer és a nyelv
Hogyan vegyük komolyan az idegtudományt a pszicholingvisztikában?
A kérdés világossá tétele az idegtudományi beszédmódra való lefordítással
A döntési modell felvázolása
Az idegtudományi adatok felhasználása a modellek közti választásban
A nyelvi képesség kiinduló értelmezése a generatív nyelvtan alapján
Kettős modellek: a szabályok és kivételek (Steven Pinker felfogása)
A szavak komolyan vétele
A modularitás komolyan vétele
Néhány nyitott kérdés
A modularitás és a pragmatika:néhány egyszerű és bonyolult kapcsolat
Néhány kézenfekvő probléma új megvilágításban: a világismeret és a szemantikai tudás viszonya
A pragmatika lehetséges moduláris szerveződése: egy (társas) következtetési modul?
A szabályok és a kettős disszociációs elv a nyelv agyi reprezentációjában
A szabályok régen
A szabályok ma
Magyar adatok a kettős rendszerről
Mesterséges szóalakok ragozása
A kettős rendszer idegtudományi megközelítése
Mi köze mindennek a tudatosság kérdéséhez?
A relativizmus kérdései és a mai pszicholingvisztika
A nyelv-gondolkodás viszony lehetséges dimenziói
A relativizmus mint kutatási program
Lexikai érvelések
Relativizmus és elsajátítás
Az univerzalista alternatíva
Feldolgozási relativizmus: három megközelítés a megértés nyelvek közötti különbségeiről
A relativizmus és a mai világ
Kritikus periódusok a nyelv elsajátításában
A kritikus periódus és a fejlődési ablakok
Különböző nyelvi szintek és az elsajátítás kritikus korszakai
Gondok a kritikus periódus biológiai értelmezésével
A kritikus periódus szociális meghatározottsága
A fokozatosság kérdése egy lágyabb szociális keretben
Nyelv és mindennapi élet, nyelv és tudatosság
Nyelv és emberré válás
A chomskyiánus felfogás paradoxonai
Nem tudatos kontroll nyelvi teljesítményeink fölött
Társalgás és tudatosság
4. Elbeszélés, emlékezet, identitás
Az elbeszélt történelem a pszichológiában
A történelem kérdése a pszichológia mint tudomány felől tekintve
A narratív metateória mint a lélektan új rekonstrukciója
Az emberi kultúra és a versengő reprezentációs rendszerek
Emlékek gyűjtögetése vagy a visszaidézés készsége
Az emlékezés három metaforája
A tudomány emlékmetaforái
Tudás mint készség: a gyűjtemény alternatívája
Interakciós és narratív identitás
A “modernitás két arca”: az én mint origó s az én felszabdalása
Három hagyomány az én felbontására és újramegtalálására, meg egy negyedik
5. Információs forradalom és tudás
A tudás érvényessége és a kognitív pszichológia
A tudás érvényessége: két kontextus
A tudások szerkezete
Az elsajátítás módja, a tudás forrása
Mozgatórendszerek
Új kommunikáció – új gondolkodás?
Alapvető kérdések
Külső és belső
Kezdeményezés és passzivitás
Az architektúrák
A kognitív architektúra módosulásai és a mai információtechnológia
Az architektúrák jelentősége
A reprezentáció többszörös forradalma
A mai információtechnológia: új mentális architektúrák?
A készség kérdésköre
A kommunikációs hozzáférés és hozzáférhetőség megváltozásának következményei
A hely és az idő dinamikája
Funkciók
Összefoglalás
6. Történeti kirándulások
Polányi Mihály és a mai kognitív szemlélet
Szabadkozás a töténetietlen kifejtésért
Polányi és a mai kognitív kutatás nagy dilemmái
Az intencionalitás kérdése
A kölcsönösség kérdése
A testiség kérdése
Modellálhatóság és igazság
Polányi relevanciája specifikus részkérdésekben
A szabály fogalma Wittgenstein munkáiban és a mai pszicholingvisztikában
Wittgenstein és az empirikus társadalomtudományok
A szabály kérdése mint wittgensteini inspiráció
A nyelvészeti szabály fogalmáról
A szabályfogalom társas kiterjesztései
A konnekcionista felvetések kritikus súlya
Az internális nézőpont válsága
Dennett “hozzáállásai” mint lehetséges rendező elvek a pszichológia történetében
A mozgások értelmezése a pszichológia korai történetében
A reflex mint jellegzetes példa
Mechanika és célszerűség ismételt vitái századunkban
Az állati teleológia a 20. század kezdetén: Loeb és Jennings vitája
A dinamikus lélektanok és az intencionalitás
A motivációs gondolat továbbélése a korai etológiában
A naiv pszichológia és a vágy-vélekedés felfogás
A magyar pszichológia kétféle hagyománya: a természeti és a közösségi ember
A pszichológiáról mint megosztott tudományról
A magyar kezdetek kettősségei
A magyar pszichológia néhány nemzetinek is tekinthető sajátossága
A magyar tradíció mint a hálózatok és az áthallások hagyománya
A demokrácia, a szabadság és a pszichológusok
Az individualizmus
Az emberi változatok kérdése a pszichológiában
Irodalom

A táblázatok listája

2-1-1. Három elképzelés a megismerési architektúráról a kiinduló és az érett fázisban
2-2-1. A megismeréstudomány különböző lehetséges metszetei
2-2-2. Egyéni és társadalmi folyamatok viszonyának három lehetséges felfogása
2-2-3. Fiziológia és pszichológia viszonyának párhuzamai pszichológia és szociológia viszonyával Durkheim felfogásában
2-2-4. A mémelmélet és a fertőzéselmélet összevetése a reprezentációk terjedéséről
2-2-5. A terjedési elméletekben érintett különböző tudások
2-2-6. Néhány jellegzetes terjedési mód a mai társadalomban
2-2-7. Megfelelések a szociális szerveződés, társadalmi kontroll és a gondolkodási működések között Piaget (1965b, 1983a) értelmezésében
2-2-8. A szervezeti és a kulturális evolúció viszonya (Wuketits 1990, 133. nyomán)
2-2-9. Biológiai evolúció és kulturális evolúció közötti eltérések hangsúlyozása és kritikájuk Hull (1982) nyomán
2-3-1. A konstrukcionizmussal kapcsolatba hozható pszichológiai irányzatok
2-3-2. Két hónapos csecsemők odafordulási reakcióideje (ms) az anyanyelvű és nem anyanyelvű hangforráshoz (Lambert kiadatlan adatai Mehler és Christophe 1996 összefoglalója alapján. Az anyanyelv amerikai angol, az idegen nyelv francia volt)
3-1-1. A veleszületettség fogalmi elemzése Elman és munkatársai (1996) nyomán
3-1-2. A viselkedésfejlődés faktorainak osztályozása Hebb (1975, 150.) nyomán
3-1-3. A viselkedés veleszületett meghatározottságának lehetséges módozatai Elman és munkatársai (1996) nyomán
3-1-4. Az alternatív magyarázó elméletek összefoglalása
3-1-5. A lokális és hosszú távú kapcsolatok kettőssége Pulvermüller (1999, 314.) felfogásában
3-1-6. A moduláris nyelvi reprezentáció néhány jellemzője a klasszikus moduláris felfogásban
3-1-7. A modularitás evolúciós szerveződése és az ennek ellentmondó adatok Müller (1996) összefoglalásában
3-1-8. Stephen Mithen (1995) emberré válási koncepciója
3-2-1. Specifikus és kategorikus tudástípusok, melyeknek “pragmatikus szerepük van” a feldolgozásban
3-2-2. Három eltérő felfogás a modularitás és a pragmatika kapcsolatáról
3-2-3. A Fodor (1983) által javasolt moduláris rendszerek néhány jellemzője
3-2-4. A moduláris nyelvi reprezentációk néhány javasolt jellemzője (Pléh 200b nyomán)
3-2-5. Irányzatok a tudás és a nyelvi megértés közti kapcsolat kezelésében
3-2-6. A többszörös hozzáférés jelenségeinek pragmatikus elemzéssel követett moduláris feldolgozási modellje
3-2-7. Az irreveláns jelentések csak akkor aktiválódnak, ha a kontextus irrelevánssá teszi a főnevi olvasatokat (Thuma és Pléh 1999)
3-2-10. A két félteke mint grammatika és pragmatika felelősének elkülönítése a nyelvre nézve
3-2-11. Bal féltekei sérült afáziások és jobb féltekei sérült páciensek szövegszerveződésének összehasonlítása
3-2-12. Érvek és ellenérvek a pragmatika moduláris felfogásával kapcsolatban
3-3-1. A Pinker (1991, 1999) javasolta kettős rendszer viselkedéses oldalai
3-3-2. A Pinker és Clahsen javasolta kettős szisztéma idegrendszeri megfelelői
3-3-3. Ryle mai aktualizációja
3-4-1. Néhány felfogás nyelv és gondolkodás viszonyáról
3-4-2. A relativizmushoz vezető gondolatmenet a bevett társadalomtudományokban
3-4-3. A relativista kutatás menete a négy évtized során
3-4-4/1. Az egyetemes felfogás érvelésmenete
3-4-4/2. A gyermeknyelvi fejlődés kognitív meghatározottsága (Cromer 1974 nyomán)
3-4-5. A különböző tényezők életkorral változó magyarázó értéke egyszerű magyar mondatok értelmezésében (százalékértékek, Pléh 1998)
3-4-6. Néhány jellegzetes eltérés a cselekvő-hozzárendelésben különböző nyelvekben (MacWhinney és Bates 1989 összefoglalója nyomán)
3-4-7/1. Néhány nyelv kanonikus feldolgozási formája tranzitív mondatokra Slobin és Bever (1982) modelljében
3-4-7/2. Néhány nyelv kanonikus feldolgozási formája tranzitív mondatokra Slobin és Bever (1982) modelljében
3-4-7/3. Néhány nyelv kanonikus feldolgozási formája tranzitív mondatokra Slobin és Bever (1982) modelljében
3-4-7/4. Néhány nyelv kanonikus feldolgozási formája tranzitív mondatokra Slobin és Bever (1982) modelljében
3-5-1. A kétéves kor előtti agysérülések hatása a beszédfejlődésre (Lenneberg 1967 összefoglalója alapján)
3-5-2. Az egyik agyfélteke műtéti eltávolításának hatása a beszédre különböző életkorokban (Lenneberg 1967 összefoglalója alapján)
3-5-3. Két hónapos csecsemők odafordulási reakcióideje (ms) az anyanyelven és nem anyanyelven megszólaló hangforráshoz (Lambert kiadatlan adatai Mehler és Christophe 1996 összefoglalója alapján, az anyanyelv amerikai angol, az idegen nyelv francia volt)
3-5-4. Ázsiai bevándorlók angol nyelvi grammatikalitási ítéletei a bevándorlási kor függvényében (Johnson és Newport 1995, 78.)
3-5-5. Pragmatikai eltérések az első és második nyelv elsajátításában
4-1-1. A klasszikus és a mai kísérleti pszichológia megoldatlanságai Harré (1989) értelmezésében
4-1-2. A megismerés narratív és paradigmatikus módozata Bruner (1985, 1990) értelmezésében
4-1-3. A narrativitás alapkövetelményei Bruner (1990) nyomán
4-1-4. Merlin Donald (1993, 2001) elképzelése a reprezentációs rendszerek és kultúrák változásáról az emberré válás során
4-3-4. A modernitás tudományos (MEGISMERŐ) és művészi (LÉTREHOZÓ) koncepcióinak viszonya Hollinger (1994) nyomán
5-1-1. Néhány népszerű kettős tudásrendszer a mai pszichológiában
5-1-2. Két tudásfelfogás az európai művelődésben
5-1-3. A természettudományos és a társadalmi tudás változásával kapcsolatos koncepciók hagyományos szembeállítása
5-1-4. Iskolai alapú és gyakorlatias alapú tudások
5-3-1. Az emberi cselekvés idői skálája Newell (1989) értelmezésében
5-3-2. Három felfogás a megismerés építkezéséről és a tapasztalat és kultúra szerepéről
5-3-3. A kétféle tárolási rendszer néhány eltérése
5-3-4. Lehetséges új mintázatok a mai kommunikációs tudáshordozókban
6-1-1. A kognitív kutatás helyzete: diagnosztikus dilemmák
6-1-2. A moduláris feldolgozás jellemzői
6-1-3. Az alkotás folyamatának kettősségei Polányi értelmezésében
6-3-1. Dennett hozzáállásainak jellemzése
6-3-2. A fizikai és állati mozgás értelmezésének néhány változása
6-3-3. A mozgás és a viselkedés értelmezésének teleologikus és mechanikus felfogásai
6-4-1. A századforduló jellegzetes irányzatai, amelyek a kísérleti pszichológiát megkérdőjelezték
6-4-2. A korai tapasztalati pszichológia három kutatási modellje (Danziger 1990 nyomán in Pléh 1999b, 2000e)
6-4-3. A három magyar hagyomány néhány képviselője