Ugrás a tartalomhoz

Tájtervezés - tájrendezés

Dr. Csemez Attila

Mezőgazda Kiadó

2. melléklet. Művelésiág-változások a Duna–Tisza közén

2. melléklet. Művelésiág-változások a Duna–Tisza közén

Rét

A rét művelési ágat az utóbbi évszázadban nagyságrendi csökkenés jellemzi. A Duna–Tisza köze sem kivétel az országosan érvényesülő tendencia alól.

  • Baranya megyében a rét a Mar-gitta-szigeti meliorációs munkálatok következtében 18%-ról 1%-ra csökkent.

  • Bács-Kiskun megyében a rét az országos tendenciáktól eltérően minimális mértékben, 51,7%-ról „csak” 49,4%-ra csökkent.

  • Csongrád megyében a rét aránya kisebb mértékben, 7,9%-ról 3,8%-ra csökkent.

  • Pest megyében a rét 12,0%-ról 3,9%-ra csökkent.

  • A Duna mentén a rét több mint felére,8,8%-ról 3,3%-ra csökkent.

  • A Tisza mentén a rét jelentősen, egyharmadára csökkent 11,3%-ról 3,5%-ra).

  • A Hátság dunai oldalán a csökkenés 50%-os volt (10,3%-ról 5,3%-ra).

  • A Hátság tiszai oldalán a rét szintén a felére, 11,9%-ról 5,4%-ra csökkent.

Legelő

A legelő művelési ág – a réthez hasonlóan – országosan csökkent. Éppen a rét és a legelő megváltozása tükrözi leginkább a „puszta” megszüntetését (a rét, a legelő, a kaszáló gyakran gyep művelési ágként szerepel).

  • Baranya megyében a legelő száz év alatt 12%-ról 2%-ra csökkent.

  • Bács-Kiskun megyében a legelő 9,7%-ról 3,8%-ra csökkent.

  • Csongrád megyében a legelő aránya 22,5%-ról hirtelen csökkent, majd 9% körül állandósult.

  • Pest megyében a legelő felére, azaz 16,2%-ról 8,5%-ra csökkent.

  • A Duna mentén a legelő közel a felére, 19,3%-ról 10,5%-ra csökkent.

  • A Tisza mentén a legelő csökkenése igen jelentős mértékű volt (23,4%-ról 6,0%-ra).

  • A Hátság dunai oldalán a legelő 19,2%-ról 14,2%-ra csökkent.

  • A Hátság tiszai oldalán a csökkenés szintén kisebb mértékű volt (14,9%-ról 11,1%-ra). Az 1884-es 86%-os rét és legelő arány az akkori hátsági táj jellegét egyértelműen kifejezi.

Erdő

Az erdők területe az országos tendenciáknak megfelelően növekedett. A térségben a növekedés üteme azonban az átlagosnál jóval nagyobb mértékű volt.

  • Baranya megyében az erdő 1895 és 1994 között 3%-ról 17%-ra nőtt.

  • Bács-Kiskun megyében megduplázódott, 7,5%-ról 15,3%-ra nőtt.

  • Csongrád megyében az elmúlt évszázadban az erdő 3,7%-ról 10,9%-ra nőtt.

  • Pest megyében az erdő aránya 4,9%-ról 17,8%-ra nőtt.

  • A Duna mentén az erdők aránya 7,9%-ról 18,1%-ra növekedett.

  • A Tisza mentén az emelkedés jóval kisebb mértékű (4,3%-ról 5,6%-ra).

  • A Hátság dunai oldalán jelentős erdősítéseket hajtottak végre, ezért az erdő 7,6%-ról 18,2%-ra emelkedett.

  • A Hátság tiszai oldalán szintén nagyarányú volt az erdősítés. Az 1,9%-os arány egy évszázad alatt 12,1%-ra emelkedett.

Művelés alól kivett terület

A tájváltozást a művelés alól kivett területek nagysága jól érzékelteti. A kedvezőtlen irányú változás még inkább szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy a kivettbe a vízfelületek is (vagy fordítva) beletartoztak. A vizsgált időszakban a vízfelületek nem nőttek, következésképpen a beépített, a belterületbe vont területek bővültek jelentős mértékben.

  • Baranya megyében a művelés alól kivett területek nagysága – bizonyára a Margitta-szigeti adottságok következtében – nem változott.

  • Bács-Kiskun megyében a művelés alól kivett területek nagysága 5,5%-ról 10,7%-ra növekedett.

  • Csongrád megyében az elmúlt évszázadban a művelés alól kivett területek aránya 6%-ról 18,4%-ra emelkedett.

  • Pest megyében a művelés alól kivett területek aránya 57,7%-ról 48,6%-ra csökkent.

  • A Duna mentén a művelés alól kivett területek aránya minimálisan, 53,3%-ról 51,7%-ra csökkent.

  • A Tisza mentén a művelés alól kivett területek nagysága szintén csökkent (48,9%-ról 40,8%-ra).

  • A Hátság dunai oldalán a művelés alól kivett területek nagyságcsökkenése jelentős volt (53,3%-ról 40,8%-ra).

  • A Hátság tiszai oldalán a művelés alól kivett területek nagysága 63,2%-ról 53,8%-ra csökkent.