Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme
Izsáki Zoltán
Mezőgazda Kiadó
Tartalom
- 1. Támogatók
- 2. 1. Vetőmagminősítés, fajtaelismerés (múlt – jelen – jövő)
- 3. 2. Hazai és nemzetközi vetőmagtermesztés helyzete
- 2.1. Vetőmagtermesztésünk helyzete és fejlődése 1947–1990 között
- 2.2. A magyar vetőmagtermesztés helyzete 1990-től
- 2.3. Felkészülés az EU-csatlakozásra (versenyképesség). Az elkövetkezendő időszak lehetőségei
- 2.4. A vetőmagtermelés és -forgalmazás hazai rendszere, export céltermeltetés
- 2.5. A biovetőmag-termesztés
- 4. 3. A növényfajták állami elismerése és a fajtavédelem
- 3.1. A növényfajtákat érintő szabályozási rendszerek
- 3.2. A növényfajták kereskedelmi forgalmazási rendszere
- 3.2.1. A növényfajták engedélyezése
- 3.2.2. A növényfajták elismerésének jogi szabályozása
- 3.2.3. A géntechnológiával módosított fajták elismerésének jogi szabályozása
- 3.2.4. A növényfajták elismerésének államigazgatási rendszere
- 3.2.5. A növényfajták DUS-vizsgálata
- 3.2.6. A növényfajták gazdasági értékvizsgálata
- 3.2.7. A géntechnológiával módosított fajták vizsgálata
- 3.2.8. A növényfajták elnevezésére vonatkozó előírások
- 3.2.9. A fajtafenntartás ellenőrzése
- 3.2.10. Az államilag elismert fajták gazdasági értékvizsgálata
- 3.2.11. A növényfajták állami elismerésének szabályozása az EU-ban
- 3.3. Növényfajták védelme
- 5. 4. A vetőmag-előállítás követelményei
- 4.1. A vetőmagvizsgálat
- 4.2. Vetőmag-minősítés
- 4.3. Minősített vetőmag és annak szaporítási fokozatai
- 4.4. A vetőmag-minősítés szereplői
- 4.5. Származásigazolás és a vetésbejelentés
- 4.6. Szántóföldi ellenőrzés célja, követelményei és minősítési tényezői
- 4.7. A szántóföldi ellenőrzés végrehajtása
- 4.8. A vetőmag faj- és fajtaazonosító kisparcellás vizsgálata
- 4.9. Fogalommeghatározások a vetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzéséhez
- 6. 5. A vetőmag fémzárolása, értékmérő tulajdonságainak vizsgálata
- 5.1. A vetőmag útja a betakarítástól a fémzárolásig
- 5.2. A fémzárolás fogalma, tartalmi és szakmai kellékei
- 5.3. A vetőmagtételek mintázása
- 5.4. Egyöntetűségi vizsgálat
- 5.5. Minősítési határértékek értelmezése
- 5.6. A vetőmagvizsgálat módszertana
- 5.7. Vetőmag-vizsgálati módszerek
- 5.8. Fogalommeghatározások a mintavételhez, a fémzároláshoz és a minősítéshez
- 7. 6. Magbiológia
- 8. 7. A vetőmag feldolgozása
- 9. 8. Vetőmagmarketing és kereskedelem
- 10. 9. Szántóföldi növények vetőmag-termesztési technológiája
- Irodalom
Az ábrák listája
- 3-1. A szántóföldi növények (fajta és vetőmag) kereskedelmi forgalmazásának rendszere
- 3-2. Az állami fajtakísérletezés és a fajtaelismerés rendszere
- 3-3. Az OMMI fajtakísérleti állomásai
- 3-4. A kísérleti blokkok különböző elhelyezési lehetőségei
- 3-5. Az EU közös fajtakatalógusa
- 3-6. A kukorica integrált fajtakísérleti rendszere Németországban
- 6-1. Az egyszerű virágzatok típusai. Felső sor fürtös, alsó sor bogas virágzatok: 1. egyszerű fürt; 2. sátor; 3. egyszerű ernyő; 4. gomb vagy fejecske; 5. füzér; 6. torzsa; 7. fészek; 8. toboz; 9. forgó; 10. kunkor; 11. legyező; 12. kettős bog; 13. többes bog
- 6-2. A légzés és a fehérjeszintézis intenzitásának változása az árpa csírázása során. 1. a légzés intenzitása az óránként kiválasztott mg CO2-ban kifejezve, mg fehérjére vonatkoztatva; 2. a fehérjeszintézis intenzitása az óránkénti N-tartalom emelkedésben kifejezve, mg fehérjenitrogénre vonatkoztatva
- 6-3. A csírázó árpaszemben lejátszódó folyamatok vázlata: gibberellin (GA) hatása a hidroláz enzimekre és a keményítőlebontásra
- 6-4. A keményítő- és dextrintartalom (1), a foszforiláz (2) és amiláz (3) aktivitásának alakulása a borsó szikleveleiben a csírázás során
- 7-1. Frakcióra bonás folyamata
- 9-1. A gabonatermés felhasználásának megoszlása Magyarországon (%)
- 9-2. Az őszi árpa talajművelési rendszere
- 9-3. A tavaszi árpa talajművelési rendszere
- 9-4. A zab talajművelési rendszere
- 9-5. A szekunder hexaploid tritikálék előállítása
- 9-6. Magyarországi hibridkukorica-feldolgozó vetőmagüzemek. 1. Baja, 2. Bóly, 3. Cegléd, 4. Bábolna, 5. Debrecen, 6. Hódmezővásárhely, 7. Kiskunhalas, 8. Kiszombor, 9. Martonvásár, 10. Mezőfalva, 11. Mezőhegyes, 12. Mezőkövesd, 13. Mezőtúr, 14. Mosonmagyaróvár, 15. Murony és Telekgerendás, 16. Pápa, 17. Szarvas-1, 18. Szarvas-2, 19. Törökszentmiklós
- 9-7. A kukorica-vetőmag termesztési adatai Magyarországon 1990–2000 (1990. év adatai = 100%)
- 9-8. Két-, három- és négyvonalas hibridek vetőmagjának termesztése
- 9-9. Citoplazmásan hímsteril hibrid vetőmag előállítási sémája
- 9-10. A borsó-fajtafenntartás menete
- 9-11. A borsó termesztési tájai
- 9-12. Triploid, diploid és anizoploid hibridek vetőmagtermesztése az anya és az apa váltakozó sorú 6:2 arányú vetésével és elkülönített aratásával
- 9-13. Triploid hibridek vetőmagtermesztése az anya és apa váltakozó sorú, 3:1 arányú vetésével és együttes aratásával
- 9-14. Triploid hibridek vetőmagtermestése az anya és apa elitmagjának 3:1 arányú keverékéből
- 9-15. A hőmérséklet területi eloszlása (°C) a gumókötődés időszakában
- 9-16. A csapadék területi eloszlása (mm) a gumókötődés időszakában
- 9-17. A napraforgó eredete: a négy fajcsoport (szekció) földrajzi elhelyezkedése
- 9-18. A kender modern hasznosítása
- 9-19. Az UNIKO-B kender előállítási vázlata és hasznosítása
- 9-20. A Kompolti hibrid TC előállítási vázlata és hasznosítása
A táblázatok listája
- 2-2. A vetőmag-szaporítás legfontosabb adatai naptári év szerint
- 2-3. Vetőmagexport bontása régiók szerint
- 2-4. Őszi búza vetőmag-szaporításának adatai
- 2-5. Összesítés a hazai hibrid kukoricavetőmag-előállítás és export mennyiségi alakulásáról
- 2-6. Vetőmag export-import alakulása eUSD-ben
- 2-7. Az EU vetőmagexportja és -importja
- 2-8. Egyes országok EU-ba irányuló vetőmagexportja (1997)
- 3-1. Szabadföldi kísérleti vizsgálatok megkezdésére kiadott kibocsátási engedélyek, 1999-2001
- 5-1. Heterogenitás (H) érték a mintaszámtól függően
- 5-2. A magegészségi állapot vizsgálati módszerek növényfajonként
- 7-1. Rostatáblázat
- 9-1. A búza főbb termesztett fajai
- 9-2. A búza termesztett fajtáinak száma Magyarországon
- 9-3. A búza jelentősebb betegségei
- 9-4. A búza jelentősebb kártevői
- 9-5. Búzavetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-6. A búza termése szaporulati fokonként
- 9-7. A búza- (közönséges, tönköly- és durumbúza) vetőmag minőségi követelményei
- 9-8. A Secale nemzetség rendszerezése
- 9-9. Részlet az MSZ 6353:1998 szabványból
- 9-10. A szigetelési távolságon belül
- 9-11. A rozs vetési paraméterei
- 9-12. Őszi rozs- és évelő rozsvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-13. Hibrid rozsvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenorzésének követelményei
- 9-14. Őszi rozs, évelő rozs és hibrid rozs vetőmagjának minőségi követelményei
- 9-15. Az őszi és a tavaszi árpa vetésterületének alakulása Magyarországon az 1921. és a 2001. évek között
- 9-16. Ősziárpa-fajták agronómiai tulajdonságai és termése (Debrecen, 2001)
- 9-17. Tavasziárpa-fajták agronómiai tulajdonságai és termése (Debrecen, 2001)
- 9-18. A Hordeum sativum (Jessen) alfajai és változatai
- 9-19. Az őszi és tavaszi árpa egyedfejlodésének szakaszai és időtartama (nap)
- 9-20. Az őszi árpa előveteményeinek csoportosítása
- 9-21. A tavaszi árpa előveteményeinek csoportosítása
- 9-22. Az őszi árpa legfontosabb gyomnövényei, betegségei és állati kártevői
- 9-23. A tavaszi árpa legfontosabb gyomnövényei, betegségei és állati kártevői
- 9-24. Az őszi és tavaszi árpa gyomnövényei, betegségei, állati kártevői ellen használt néhány növényvédő szer
- 9-25. Őszi- és tavasziárpavetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-26. Őszi és tavaszi árpa vetőmagminoségi követelményei
- 9-27. A zab vetésterülete Magyarországon 1921. és 2001. évek között
- 9-28. Egyéves zabfajok csoportosítása kromoszómaszámuk és morfológiai tulajdonságaik alapján
- 9-29. A zab előveteményeinek csoportosítása
- 9-30. A zab legfontosabb gyomnövényei, betegségei és állati kártevői
- 9-31. A zab gyomnövényei, betegségei, állati kártevői ellen használt néhány növényvédő szer
- 9-32. A zabvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-33. A zab vetőmagminőségi követelményei
- 9-34. Részlet az MSZ 6353:1998 szabványból
- 9-35. Tritikálévetőmag-szaporítások ellenőrzésének követelményei
- 9-36. Tritikálé-vetőmag minőségi követelményei
- 9-37. A világ kukoricatermesztése 1972-1990. (FAO-adatok alapján)
- 9-38. A világ kukorica termesztése 1982-2001.
- 9-39. A kukorica termőterülete, termésátlaga, össztermése Magyarországon 1921-2001. között (KSH adatok alapján)
- 9-40. A szemes kukorica kísérleti és termelési adatai Magyarországon (1995-2000)
- 9-41. Magyarországon termesztett és fémzárolt kukorica-vetőmag menynyiségi adatai
- 9-42. A talajhőmérséklet hatása a vetéstől a kelésig eltelt idő hosszára
- 9-43. A kukoricavetőmag-termesztés 2000. évi adatainak keresztezési formák szerinti megoszlása
- 9-44. A kukoricavetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-45. A szárítólevegő hőmérsékleti felső értékei a különböző szemnedvesség-tartalmú kukorica szárításánál
- 9-46. A kukorica-vetőmag minőségi követelményei
- 9-47. A cirokvetőmag csávázására alkalmas készítmények
- 9-48. A cirok kártevői ellen alkalmazható néhány készítmény
- 9-49. Preemergensen (vetés után azonnal) a cirok gyomirtására alkalmas készítmények
- 9-50. Posztemergensen, állománykezelés formájában alkalmazható készítmények
- 9-51. A seprucirokvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének részletes követelményei
- 9-52. A takarmány cirok és a szudánifuvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-53. A hibrid szemes cirok, a hibrid silócirok és a hibrid szudánifu vetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-54. A cirokfélék vetőmagjának minőségi követelménye
- 9-55. Fénymagfajták bugaszámának változása a betakarítás idopőntjában (Szarvas, 1993)
- 9-56. A fénymag szigetelési távolsága
- 9-57. A fénymag gyomirtására használható készítmények
- 9-58. Fénymagvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-59. A fénymagvetőmag minőségi követelményei
- 9-60. A köles tápanyagigénye
- 9-61. A kölesvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-62. A kölesvetőmag minőségi követelményei
- 9-63. A pohánkavetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelménye
- 9-64. A pohánkavetőmag minőségi követelményei
- 9-65. A vetésterület és a termésátlag alakulása hazánkban
- 9-66. A borsó vetéskori csíraszámigénye, millió db/ha
- 9-67. A borsó engedélyezett gyomirtószerei
- 9-68. A gombás betegségek ellen használható szerek a virágzásig
- 9-69. A gombás betegségek ellen használható szerek zöldérés állapotban
- 9-70. A kártevők ellen használható szerek
- 9-71. A borsóvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-72. Borsóvetőmag minőségi követelményei
- 9-73. A vetésterület és a termésátlag alakulása hazánkban
- 9-74. A bab gyomirtószerei és a gyomokra gyakorolt hatásuk
- 9-75. A szárazbab vegyszeres növényvédelme
- 9-76. A babvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-77. A babvetőmag minőségi követelményei
- 9-78. A szója termesztése Magyarországon és a bólyi integráció (1974-2001)
- 9-79. Államilag elismert minősített szójafajták (2002)
- 9-80. A szója vegyszeres gyomirtásához engedélyezett herbicidek
- 9-81. Szójavetőmag-szaporítások szántóföldi ellenorzésének követelményei
- 9-82. A lóbab vetőmagszaporítások szántóföldi ellenorzésének minőségi követelményei
- 9-83. A lencsevetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-84. Csicseriborsóvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-85. A szegletes lednek tápanyagigénye
- 9-86. Szegleteslednekvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-87. A szegleteslednek vetőmagjának minőségi követelményei
- 9-88. Fajlagos tápanyagigény 1 t magterméshez és a hozzátartozó melléktermékhez (kg)
- 9-89. A vetésidő hatása a csillagfürt maghozamára
- 9-90. A vetésmélység hatása
- 9-91. A csillagfürtvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-92. A bükkönyvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-93. A bükkönyfélék vetőmagjának minőségi követelményei
- 9-94. Az egyes fejlodési fázisok összehasonlítása közvetlen (áttelelő) és közvetett (dugványozott) magtermesztésű állományokban
- 9-95. Cukorrépa fajtakínálata Magyarországon
- 9-96. A cukorrépa presowing és preemergensen használható gyomirtó szerei
- 9-97. A cukorrépa postemergensen alkalmazható gyomirtó szerei
- 9-98. A cukorrépa presowing, preemergensen és postemergensen felhasználható gyomirtó szerei
- 9-99. A répavetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-100. A cukorrépa- és takarmányrépa-vetőmag minőségi követelményei
- 9-101. OMMI által fémzárolt vetőgumóimport és a szaporítóterület alakulása az 1990-2001 években
- 9-102. A burgonyavetogumó-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-103. Betegségek és hibák megengedett mértéke
- 9-104. A csicsókavetogumó-szaporítás szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-105. A napraforgó termőterülete, termésátlaga és összhozama Magyarországon 1922-2000 között
- 9-106. Napraforgóvetőmag-szaporítás (1984-2000)
- 9-107. A napraforgóvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének minőségi követelményei
- 9-108. A káposztarepce-, az olajretek- és a mustárvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-109. Repcevetőmag minőségi követelményei
- 9-110. Az olajlenvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-111. Az olajtökvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-112. A mák legfontosabb betegségei és kártevői
- 9-113. A mákvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-114. A lucernaszaporító terület alakulása 1996 és 2000 között
- 9-115. Hazai és külföldi lucernafajták szaporításának megoszlása 1997-2000. között
- 9-116. Nyers lucernamagtermés és átlagtermés Magyarországon 1997-2000 között
- 9-117. A legnagyobb területen szaporított hazai elso 10 lucernafajta vetőmag-előállító területének alakulása, 1995-2000
- 9-118. Államilag elismert lucernafajták 2002-ben
- 9-119. A lucerna szigetelési távolsága
- 9-120. A terméselemek változása bioregulátorok hatására 3. éves lucernaállományban (Szarvas)
- 9-121. A lucerna gyomirtására felhasználható készítmények, alkalmazási módok szerint
- 9-122. A lucerna lomb- és magkártevői ellen használható készítmények
- 9-123. A pillangós virágú szálastakarmányvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-124. A lucerna- (Medicago sativa L. és a Medicago × varia Martyn) és a somkóró- (Melilotus spp.) vetőmag minőségi követelményei
- 9-125. Műtrágyázási javaslat a vörös here magtermesztésekor
- 9-126. A vöröshere gyomirtó szerei és hatékonyságuk
- 9-127. A vöröshere-vetőmag minőségi követelményei
- 9-128. Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő fehérhere-fajták 2000-ben
- 9-129. Klóncsoportok jellemzői adatai
- 9-130. A fehér here és a lódi here izolációs távolsága
- 9-131. Bioregulátorok hatása a fehér here magtermésére
- 9-132. A fehér here gyomirtására felhasználható készítmények alkalmazási módok szerint
- 9-133. A fehérhere-vetőmag minőségi követelményei
- 9-134. A baltacim vetőmagjának minőségi követelményei
- 9-135. A bíborhere-vetőmag minőségi követelményei
- 9-136. A szarvaskerep-vetőmag minőségi követelményei
- 9-137. A tarkakoronafürt-vetőmag minőségi követelményei
- 9-138. Kendervetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-139. A kender-vetőmag minőségi követelményei
- 9-140. A káposztában alkalmazható gombaölő szerek és alkalmazásuk
- 9-141. A káposztafélék rovarkártevoi elleni védekezésre alkalmas szerek és alkalmazásuk
- 9-142. A káposzta gyomirtására és a maghozó deszikkálására használható szerek és alkalmazásuk
- 9-143. A takarmánykáposztavetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-144. A dohányvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-145. A gyepek területének és termésátlagának változása
- 9-146. A gyepek talajtípusonkénti megoszlása
- 9-147. Államilag elismert takarmányfűfajták száma (2002)
- 9-148. A várható fűmagszükséglet bemutatása (2000-2010 évek közötti időszakban - évenként)
- 9-149. Magfüvesek tavaszi, illetve nyári N-mutrágyázása (hatóanyag kg/ha)
- 9-150. Az egyes fűfajok vetéstol számított csírázási ideje
- 9-151. Javaslat a magfüvesek állománysűrítésének mértékér (sortávolság cm)
- 9-152. A perspektivikusnak ítélt fűfajok hektáronkénti vetőmagmennyisége
- 9-153. Termő magfüvesek öntözővízigénye
- 9-154. Gyep- és takarmányfűvetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményei
- 9-155. A főtermék (szemtermés) betakarítása után várható zöldfűhozam
- 9-156. Gyep és takarmányfüvek vetőmagjának minőségi követelményei
