Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Virágzatok

Virágzatok

Az elágazódásokra különösen jó példát nyújtanak a virágzatok. Ezek a magvas növények[585] vegetatív hajtásaitól eltérő hajtásrészletek az ivaros /generatív/ szaporodást szolgálják. Felleveleik (támasztólevelek) a lomblevelekkel azonos alakúak vagy pikkelyszerűek lehetnek, illetve teljesen hiányozhatnak is.

Az ősi virágzati típus az összetett fürt (buga) lehetett, amelyben a virágok a magasabbrendű elágazásokon helyezkedtek el. Ezek leegyszerűsödésével jöhetett létre az egyszerű fürt, amelyben az oldalelágazások helyén már csak egyetlen virág ül. A virágzatok alakulásában nagy szerepet játszik az, hogy a fő- és az oldalhajtások tenyészőkúpjai[586] hogyan alakulnak. A zárt virágzatokban ezek virágot képeznek, míg a nyílt virágzatokban a virág képzése nélkül fejezik be egy idő után a működésüket. A legősibb virágzat talán a zárt, szórt elágazódású buga lehetett. Ilyet figyelhetünk meg pl. a szőlőn és a tollasgyöngyvesszőn (Sorbaria). Ennek fokozatos megváltozásával, illetve redukálódásával[587] jöhetett létre minden más virágzati típus. Keresztben átellenes elágazódású lett pl. az orgonán és a kőriseken, sátor[588] a fürtös bodzán, a fekete bodzán, valamint a kányabangitán, és ecset[589] a réti legyezőfüvön . A megváltozás egyik iránya az volt, hogy csak a csúcsi csomóból eredtek elágazások, az alsóbbak kihajtása pedig gátlás alá került. Így keletkeztek a csúcsvirág alatt örvösen elágazó többesbog virágzatok (pl. kutyatejek ún. forgó-többesbog vagy ciátium virágzata) . Hasonló módon a zárt, keresztben átellenes elágazódású bugából a legfelső elágazáspár megmaradásával a kettősbogas (cymoid) virágzat jött létre. Ebből a típusból vezethető le az álernyő (dichasium), amelynek részvirágzataiban mindkét oldali elágazás egyenlő hosszúságú, és az egyes bog (monochasium) - ilyen pl. a kunkor[590], a sarló[591], a forgó[592] és a legyező[593] - amelyben csak az egyik oldalelágazás fejlődik ki. Álernyője van pl. a mécsvirág- és a habszegfűfajoknak, kunkorvirágzata az orbáncfűnek, sarlóvirágzata a szittyóknak, legyezővirágzata a nőszirmoknak, forgóvirágzata pedig a napvirágnak . A libatopfélékre jellemző gomolyvirágzat olyan dicházium, amelynek oldalágai fokozatosan rövidülnek és így a virágok azonos magasságba kerülnek. A redukció[594] szélsőséges formája, amikor az oldalelágazások elmaradása következtében egyetlen virág marad meg. Ez az eset jellemző pl. a mákra és a tulipánra .

Bortermő szőlő (Vitis vinifera, Vitaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Bortermő szőlő (Vitis vinifera, Vitaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Orgona (Syringa vulgaris, Oleaceae) virágzó hajtása (Turcsányi Gábor felvétele)
Orgona (Syringa vulgaris, Oleaceae) virágzó hajtása (Turcsányi Gábor felvétele)

Virágos kőris (Fraxinus ornus, Oleaceae) virágzó hajtása (Turcsányi Gábor felvétele)
Virágos kőris (Fraxinus ornus, Oleaceae) virágzó hajtása (Turcsányi Gábor felvétele)

Fürtös bodza (Sambucus racemosa, Sambucaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Fürtös bodza (Sambucus racemosa, Sambucaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Fekete bodza (Sambucus nigra, Sambucaceae) csonthéjas termésekkel (Turcsányi Gábor felvétele)
Fekete bodza (Sambucus nigra, Sambucaceae) csonthéjas termésekkel (Turcsányi Gábor felvétele)

Kányabangita (Viburnum opulus, Sambucaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Kányabangita (Viburnum opulus, Sambucaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria, Rosaceae) aszmagtermései (Bodonyi Nóra felvétele)
Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria, Rosaceae) aszmagtermései (Bodonyi Nóra felvétele)

Napraforgó-kutyatej (Euphorbia helioscopia, Euphorbiaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Napraforgó-kutyatej (Euphorbia helioscopia, Euphorbiaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Piros mécsvirág (Melandrium sylvestre, Caryophyllaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Piros mécsvirág (Melandrium sylvestre, Caryophyllaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Hólyagos habszegfű (Silene vulgaris, Caryophyllaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Hólyagos habszegfű (Silene vulgaris, Caryophyllaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum, Hypericaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum, Hypericaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Iszapszittyó (Juncus tenageia, Juncaceae) balra és vékony szittyó (J. tenuis, Juncaceae) jobbra (Turcsányi Gábor felvétele)
Iszapszittyó (Juncus tenageia, Juncaceae) balra és vékony szittyó (J. tenuis, Juncaceae) jobbra (Turcsányi Gábor felvétele)

Tarka nőszirom (Iris variegata, Iridaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Tarka nőszirom (Iris variegata, Iridaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Közönséges napvirág (Helianthemum ovatum, Cistaceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges napvirág (Helianthemum ovatum, Cistaceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)

Fehér libatop (Chenopodium album, Chenopodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Fehér libatop (Chenopodium album, Chenopodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Bujdosó mák (Papaver dubium, Papaveraceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)
Bujdosó mák (Papaver dubium, Papaveraceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)

Pompás tulipán (Tulipa x gesneriana, Liliaceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)
Pompás tulipán (Tulipa x gesneriana, Liliaceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)

Zárt tirzus az olyan bugához képest jelentősen redukálódott összetett zárt virágzat, amelynek elágazásai mono- vagy dichaziálisak. Zárt tirzusa van pl. a vadgesztenyének és a szárnyas görvélyfűnek . A muskátli bogernyője is tirzoid virágzat, amely a többé-kevésbé szimpodiális hajtásrendszer[595] összehúzódása révén alakul ki.

Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum, Hippocastanaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum, Hippocastanaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Szárnyas görvélyfű (Scrophularia umbrosa, Scrophulariaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Szárnyas görvélyfű (Scrophularia umbrosa, Scrophulariaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Muskátli (Pelargonium zonale, Geraniaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Muskátli (Pelargonium zonale, Geraniaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Szintén a zárt bugából származik a nyílt buga /pl. pázsitfüvek/. Egyszerű virágzatokká való fokozatos redukálódásával keletkezik a fürt, majd a füzér, az utóbbi virágzati tengelyének megvastagodásával pedig a torzsa. A fürtben (pl. csillagfürt) az oldalelágazások egyetlen virágot viselő kocsányokká egyszerűsödtek, a füzérben (pl. útifű, szádor, ligetszépe), a barkában (pl. fűzfa, nyírfa, szelídgesztenye) és a torzsában (pl. kukorica női virágzata, kálmos) pedig már a kocsányok is megszűnnek, és a virágok ülőkké válnak. A barka lágy, lekonyuló tengelyű és rendszerint egyivarú virágokat viselő, a torzsa pedig megvastagodott tengelyű füzér. Az ernyő, a sátor és a fejecske (gomb) a fürtből, a fészek pedig a torzsából vezethető le. Valamennyire jellemző, hogy a virágzati tengely megrövidül. A sátorban /pl. keresztesvirágúak fiatal virágzata/ ez a rövidülés csak a csúcsi virágokat érinti, az ernyőben és a fejecskében viszont a virágot viselő szártagok mindegyike röviddé válik. Az ernyőben - amely pl. a borostyán és a húsos som jellemző virágzata - a viszonylag hosszú kocsányokon elhelyezkedő virágok egy síkba kerülnek, a fejecskében (pl. herefajok) viszont a kocsányok megrövidülése, illetve eltűnése következtében gömb alakban helyezkednek el. Nyitott, tehát virágot a csúcsán nem viselő tirzust is ismerünk. Ilyennel rendelkezik pl. sok ajakos, tátogató és a százforintosfű .

Erdei csillagfürt (Lupinus polyphyllus, Fabaceae) fürtvirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Erdei csillagfürt (Lupinus polyphyllus, Fabaceae) fürtvirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Lándzsás útifű (Plantago lancelota, Plantaginaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Lándzsás útifű (Plantago lancelota, Plantaginaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Sárga szádor (Orobanche lutea, Orobanchaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sárga szádor (Orobanche lutea, Orobanchaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Vöröslő ligetszépe (Oenothera erythrosepala, Onagraceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Vöröslő ligetszépe (Oenothera erythrosepala, Onagraceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Kecskefűz (Salix caprea, Salicaceae) hímvirágokból álló barkavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Kecskefűz (Salix caprea, Salicaceae) hímvirágokból álló barkavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Közönséges nyír (Betula pendula, Betulaceae) barkavirágzata (Seregélyes Tibor felvétele)
Közönséges nyír (Betula pendula, Betulaceae) barkavirágzata (Seregélyes Tibor felvétele)

Szelídgesztenye (Castanea sativa, Fagaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Szelídgesztenye (Castanea sativa, Fagaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Kukorica (Zea mays, Poaceae) torzsavirágzata bajusszal (Turcsányi Gábor felvétele)
Kukorica (Zea mays, Poaceae) torzsavirágzata bajusszal (Turcsányi Gábor felvétele)

Kálmos (Acorus calamus, Araceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Kálmos (Acorus calamus, Araceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Húsos som (Cornus mas, Cornaceae) virágzó hajtása (Babos Károly felvétele)
Húsos som (Cornus mas, Cornaceae) virágzó hajtása (Babos Károly felvétele)

Zörgő here (Trifolium aureum, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Zörgő here (Trifolium aureum, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Százforintosfű (Centaurium erythraea, Gentianaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Százforintosfű (Centaurium erythraea, Gentianaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

A virágzatok az itt leírtaknál gyakran sokkal bonyolultabbak. Az ismertetett egyszerűbb virágzatokból keletkezett többszörösen összetett virágzatok (synflorescencia) főtengelyei a csúcsukon hordozzák az elsődleges vagy fővirágzatokat, oldaltengelyei pedig a főtengely virágzatához gyakran hasonló parakládiumokat (coflorescencia). Monotel a zárt, politel a nyílt szinfloreszcencia. Az előbbire példa a közönséges borkóró, a sárga tárnics és az orgona, az utóbbira pedig a vadmurok, a betyárkóró és a perje .

Sárga tárnics (Gentiana lutea, Gentianaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sárga tárnics (Gentiana lutea, Gentianaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Orgona (Syringa vulgaris, Oleaceae) virágzó hajtása (Turcsányi Gábor felvétele)
Orgona (Syringa vulgaris, Oleaceae) virágzó hajtása (Turcsányi Gábor felvétele)

Vadmurok (Daucus carota, Umbelliferae) virágzata gallérlevelekkel (Bodonyi Nóra felvétele)
Vadmurok (Daucus carota, Umbelliferae) virágzata gallérlevelekkel (Bodonyi Nóra felvétele)

Betyárkóró (Erigeron canadensis, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Betyárkóró (Erigeron canadensis, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Réti perje (Poa pratensis, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Réti perje (Poa pratensis, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)



[585] A virágtalan növények közé az algákat, a zuzmókat, a mohákat és - edényes virágtalan megjelöléssel - a harasztokat soroljuk. A virágos vagy magvas növények közé a nyitva- és a zárvatermők tartoznak.

[586] A tenyészőkúp a gyökér vagy a hajtás elsődleges szöveteket létrehozó csúcsi, osztódó szöveteket tartalmazó része.

[587] Redukciónak a szervek kisebbé válását nevezzük.

[588] Sátor az olyan fürt- vagy bugavirágzat, amelynek virágai, illetve virágzatai fölfelé egyre rövidülő kocsányúak (virágzati tengelyűek), aminek következtében a virágok többé-kevésbé egy síkba kerülnek.

[589] Ecset az olyan virágzat, amelynek csúcsvirága alatt több, spirálisan álló, különböző hosszúságú oldalág keletkezik. Hasonlít a bogernyőhöz, de abban a csúcsvirág alatt örvösen álló és egyforma hosszúságú oldalágak erednek.

[590] A kunkor olyan virágzat, amelynek virágban végződő tengelyéből egyetlen (egyesbogas), a tengelyt túlnövő oldalelágazás (áltengely) indul ki; ennek elágazása hasonló módon megismétlődik úgy, hogy az egyforma hosszúságú ágak (kocsányok) mindig egy irányban helyezkednek el, a virágok pedig különböző magasságban állnak.

[591] A sarló a kunkorhoz hasonló virágzat; annyiban tér el tőle, hogy az oldalágai (kocsányai) fokozatosan rövidülnek, aminek következtében a virágok egy magasságba esnek.

[592] A forgó olyan virágzat, amelynek virágban végződő tengelyéből egyetlen (egyesbogas), a tengelyt túlnövő oldalelágazás (áltengely) indul ki; ennek elágazásai megismétlődnek úgy, hogy az egyforma hosszúságú ágak (kocsányok) mindig az előzővel ellentétes irányban (hol a jobb, hol a bal oldalon) helyezkednek el, a virágok pedig különböző magasságban állnak.

[593] A legyező a forgóhoz hasonló virágzat; annyiban tér el tőle, hogy az oldalágai (kocsányai) fokozatosan rövidülnek, aminek következtében a virágok egy magasságba esnek.

[594] Redukciónak a szervek kisebbé válását nevezzük.

[595] A szimpodiális hajtásrendszer különböző értékű hajtásrészletekből tevődik össze úgy, hogy a főtengely oldalra tolódik, az alóla kiinduló egyesbogas elágazás pedig a helyére kerülve átveszi a szerepét; kialakulásakor ez a szerepátvétel a magasabbrendű elágazásokkal újból és újból megismétlődik.