Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Föld alatti módosult szárak

Föld alatti módosult szárak

A föld alatti szárak mindig lágy állományúak. Az évelő lágyszárú növények kedvezőtlen időszakot átvészelő raktározó és gyakran vegetatív szaporodást is szolgáló szervei. Többnyire pikkelyleveleket viselnek. Mivel a föld alá kerülve elveszítették eredeti funkciójukat, módosult száraknak tekintjük őket. Típusaik a gyöktörzs, a tarack, a gumó, a hagyma és a hagymagumó.

A gyöktörzs (gyökértörzs, tőke, rizóma) rövid szártagú, vastag, évelő szár. Mint a többi föld alatti módosult száron, ezen is járulékos gyökerek fejlődnek. Pikkelylevelei aprók. Ezek hónaljából föld fölötti hajtások vagy újabb, vegetatív terjedést biztosító rizómaágak fejlődnek. Elhelyezkedése a talajban különböző lehet. Függőleges pl. a lucerna és a gyermekláncfű, vízszintes pl. a salamonpecsét és a nőszirom, ferde pedig az oroszlánfog gyöktörzsének elhelyezkedése.

Takarmánylucerna (Medicago sativa, Fabaceae) gyöktörzse (Turcsányi Gábor felvétele)
Takarmánylucerna (Medicago sativa, Fabaceae) gyöktörzse (Turcsányi Gábor felvétele)
Pongyola pitypang (Taraxacum officinale, Compositae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Pongyola pitypang (Taraxacum officinale, Compositae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Soktérdű salamonpecsét (Polygonatum odoratum, Convallariaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Soktérdű salamonpecsét (Polygonatum odoratum, Convallariaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Tarka nőszirom (Iris variegata, Iridaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Tarka nőszirom (Iris variegata, Iridaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A tarack a gyöktörzsnél vékonyabb, sűrűn elágazó, a talajban vízszintesen elhelyezkedő, hosszú szártagú szár. Duzzadt csomóiból járulékos gyökereket fejleszt. Tarackja van pl. a közönséges tarackbúzának és a fehér vagy tarackos tippannak . A burgonya kihajtó gumóiból szintén fejlődnek tarackok, amelyek csúcsrügyei ismét gumókká alakulnak.

Borsos menta (Mentha x piperita, Labiatae) tarackja (Turcsányi Gábor felvétele)
Borsos menta (Mentha x piperita, Labiatae) tarackja (Turcsányi Gábor felvétele)
Fehér tippan (Agrostis stolonifera, Poaceae) bugavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Fehér tippan (Agrostis stolonifera, Poaceae) bugavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Burgonya (Solanum tuberosum, Solanaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Burgonya (Solanum tuberosum, Solanaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

A gumó erősen megvastagodott, gömbölyded, rövid szártagú szár. Rügyeiből föld fölötti hajtások, gyöktörzsek vagy tarackok fejlődhetnek. A főszár megvastagodásával szárgumó (pl. karalábé), az oldalágak megvastagodásával pedig ággumó - pl. burgonya , csicsóka - jöhet létre.

Karalábé (Brassica oleracea convar. acephala var. gongyloides, Brassicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Karalábé (Brassica oleracea convar. acephala var. gongyloides, Brassicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Burgonya (Solanum tuberosum, Solanaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Burgonya (Solanum tuberosum, Solanaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

A hagyma tulajdonképpen nagyra nőtt rügy. Az egyszikűek egyes családjainak - pl. hagymafélék, amarilliszfélék, liliomfélék - jellemző szármódosulata. Rövid szártagú szárból, az ún. hagymatönkből eredő, sűrűn egymásra boruló allevelek (hagymaborulék) alkotják. Ezek közül a belsők (pikkelylevelek) húsosak, a külsők (buroklevelek) elszáradók. A fokhagyma tönkjén a pikkelylevelek fölött hónaljrügyek fejlődnek, amelyek a növény szaporodását szolgáló fiókhagymákká alakulnak.

A hagymagumó a hagyma és a gumó tulajdonságait keverten mutató módosult föld alatti szár. Gumóvá vastagodott tönkrészét csak száraz buroklevelek borítják, a húsos pikkelylevelek hiányzanak. Hagymagumója pl. a kikericseknek és a sáfrányoknak van.

Őszi kikerics (Colchicum autumnale, Colchicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Őszi kikerics (Colchicum autumnale, Colchicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus, Iridaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus, Iridaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)