Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

FELADATOK A FELSŐFOK - SZÖVETTAN TÉMAKÖRHÖZ

FELADATOK A FELSŐFOK - SZÖVETTAN TÉMAKÖRHÖZ



Egyszerű választás: minden feladatban a nagybetűkkel jelölt, öt lehetséges megoldás egyike helyes, ezt kell kiválasztani.

1. Az apoplasztra jellemző
A. a színtestek nem fotoszintetizáló típusa
B. intenzív anyagcserét folytat
C. szerepet játszik a szilárdításban és a vízszállításban
D. az életműködésekben nincs jelentősége
E. membrán nem határolja

2. Az epidermisz...
A. általában több sejtrétegű
B. külső felületén többnyire kutinizálódik
C. a rózsafélékben létrehozza a töviseket
D. egyenletes eloszlásban gázcserenyílásokat tartalmaz
E. a fiatal növény hajtását és gyökerét borítja

3. A fiatal gyökerekre jellemző:
A. bőrszöveti sejtjeik a gyökér csúcsán gyökérszőröket képeznek
B. gyökérszőrös sejtjei néhány hét alatt elpusztulnak
C. az elpusztult gyökérszőrei helyett újak csak a frissen fejlődött új gyökérágakon alakulnak
D. az elpusztuló gyökérszőrsejtjeiket az elsődleges kéreg külső sejtrétege váltja fel
E. exodermiszükön folyamatosan tovább zajlik az oldatok felvétele a talajból

4. Mi a különbség a periderma és a ritidoma szerkezete között?
A. a peridermában van osztódó szövet, a ritidomában nincs
B. a periderma kialakításában részt vesz a parakambium, a ritidomáéban nem
C. a peridermában nincsenek háncselemek, a ritidomában vannak
D. a periderma külső sejtjei elparásodnak, a ritidoma sejtjei nem
E. a ritidomában kialakulnak paraszemölcsök, a peridermában nem

5. A farész...
A. vastag falú szállítóelemei sok lignint tartalmaznak
B. élő sejteket nem tartalmaz
C. fák törzsében tavasszal képződő elemei szűk üregűek, a nyár végi elemei pedig nagy átmérőjűek
D. farostjai kollenchimatikus szilárdító elemek
E. sejtfalai túlnyomórészt gödörkés vastagodásúak

6. A kollenchimára jellemző:
A. sejtfalai főleg hemicellulózt tartalmaznak, cellulózt alig
B. fiatal, növekvő szervekben gyakori mechanikai alapszövet
C. fotoszintézisre nem képes
D. könnyen nyúlik, idősebb szervekben különösen plasztikus
E. sejtfalai el is fásodhatnak, de sejtfalvastagodásai nem csökkenhetnek

7. A fiatal gyökerek elsődleges szerkezetére jellemző:
A. az endodermisz parásodott falú, szorosan záró sejtrétege az anyagforgalmat mindenütt gátolja 
B. a központi henger egyszerű fa- és háncsnyalábokat tartalmaz
C. a nyalábok szabályos tangenciális elrendeződésűek
D. a központi henger legkülső sejtrétege az exodermisz
E. a nyalábok száma fajon belül egyedenként is igen változatos

8. A föld alatti módosult szárakra vonatkozó alábbi megállapítások közül melyik igaz?
A. a gyöktörzsek és az ággumók szilárdító szövetei jól fejlettek
B. az ággumók szállítószövetei főképp rostasejteket tartalmaznak
C. a pázsitfüvek tarackja belül üreges
D. a tarackokban kollaterális nyílt nyalábok találhatók
E. a gyöktörzsek fő tömegét a központi henger koncentrikus nyalábja tölti ki

9. Az oldalmerisztémákra jellemző:
A. csak a szárban fordulnak elő
B. mindig másodlagos merisztémák
C. a szerv hossztengelyére merőlegesen rendeződnek
D. sejtjeik radiális falakkal osztódnak
E. közéjük tartoznak a kambiumok

10. Elsősorban milyen élőhelyek növényeire jellemző a dorziventrális levélszerkezet?
A. a száraz élőhelyeken élő szklerofitonokra
B. a kontinentális éghajlaton élő pázsitfüvekre
C. a vízbe merülő levelű növényekre
D. a mérsékelt vízellátottságú mezofitonokra
E. a vízen úszó levelű növényekre

Többszörös választás: minden feladathoz négy, számozott válasz tartozik, melyek közül egy vagy több is lehet helyes. Jó megoldások csak az alábbi, nagybetűkkel jelölt kombinációk valamelyikében fordulnak elő:

A = 1., 2. és 3. válasz helyes
B = 1. és 3. válasz helyes
C = 2. és 4. válasz helyes
D = csak a 4. válasz helyes
E = mind a négy válasz helyes
Megoldásként a megfelelő nagybetűt kell megadni.

11. A szövetrendszerek...
1. közé tartozik például a kollenchima
2. különböző felépítésű és működésű szövetekből állnak
3. a barnamoszatoknál már megjelennek
4. alkotói az egyedfejlődés során azonos származásúak

12. Elsődleges merisztéma...
1. közvetlenül a hajtás és a gyökér tenyészőkúpjának intenzíven osztódó sejtjeiből jön létre
2. az interfaszcikuláris kambium
3. a szártagok növekedését biztosító interkaláris merisztéma
4. kialakulhat a differenciálódott szövetek dedifferenciálódásával

13. A nyalábkambiumra jellemző:
1. közvetlenül belőle jön létre a parakambium
2. osztódásai hozzák létre az oldalgyökér-kezdeményeket
3. mindig prozenchimatikus sejtekből áll
4. hozzá tartoznak a fa- és háncselemeket kialakító fuziform-iniciálisok

14. A fiatal, lágyszárú kétszikűek szárában...
1. a nyalábokat kívülről az elsődleges kéreg veszi körül
2. az endodermisszel homológ keményítős hüvely övezi a központi hengert
3. az elsődleges kérget a bélsugarak kötik össze a béllel
4. a bélszövet helyén egyes fajokban üreg alakul ki

15. A háncsrészre jellemző:
1. szállítóelemei a harasztokban és a nyitvatermőkben élő, plazmatartalmú rostasejtek
2. egyes növények szilárdító elemeit, a háncsrostokat a textilipar hasznosítja
3. szállítóelemei a zárvatermőkben a rostasejtek mellett rostacsövek
4. fatörzsekben részt vesz az évgyűrűk alkotásában

16. A kollaterális zárt szállítónyaláb...
1. jellemző a kétszikűek többségének szárára
2. szilárdító nyalábhüvelyt rendszerint csak a külső oldalán tartalmaz
3. összetett nyaláb, amelynek fa- és háncsrésze között kambium működik
4. előfordulása jellemző a másodlagosan nem vastagodó szervekre

17. A hajtás másodlagos bőrszövetére jellemző...
1. mindig az elsődleges bőrszövet után alakul ki
2. a fellogén kifelé paraalapszövetet és fellomot képez
3. külső, élettelen, elparásodott sejtjei jól szigetelnek
4. minden fa törzsén felváltja a harmadlagos bőrszövet

18. A tracheidák...
1. zárvatermőkben nem fordulnak elő
2. a harasztok és a nyitvatermők vízszállító elemei
3. összeolvadásával alakulnak ki a tracheák
4. élettelen sejtek

19. Miben különbözik a hajtás elsődleges bőrszövete a gyökérétől?
1. a gyökéren nincs kutikula
2. az epibléma nem tartalmaz sztómákat
3. a gyökeret nem borítja viaszréteg
4. a rizodermisz teljes felületén trichoblasztok vannak

20. A tracheák...
1. a legtöbb zárvatermő növény vízszállító elemei
2. átlagos hosszúsága 10-20 cm
3. lumenét néhány éven belül tömősejtek elzárják
4. ősibb hajtásos növények szárában is előfordulnak

21. A valódi alapszövetekre jellemző:
1. sejtjeik izodiametrikusak
2. magvakban alig fordulnak elő
3. a levelek mezofillumát alkotják
4. sejtjeik szorosan illeszkednek

22. A szár másodlagos vastagodása során...
1. a régi edénynyalábokat újak váltják fel
2. a felülettel párhuzamosan kialakuló kambiumhenger működik
3. az alap- és a bőrszövet lényegében nem változik
4. a fákban és a cserjékben összefüggő fatest alakul ki

23. Mi jellemző a C4-es típusú fotoszintézist végző növények leveleinek felépítésére?
1. csak a színi oldalukon vannak sztómák
2. szimmetrikus mezofillumukban két oszlopos réteg között szivacsos parenchimaréteg található
3. szivacsos parenchimát nem tartalmaznak, csak oszloposat
4. a nyalábokat parásodott falú, szorosan illeszkedő sejtekből álló hüvely burkolja

24. A gyökerek másodlagos  vastagodása...
1. során létrejövő kambium a fanyalábokon kívül és a háncsnyalábokon belül szerveződik
2. a harasztoknál nem fordul elő
3. a nyalábok között kialakuló hullámos lefutású kambiumréteg kialakulásával kezdődik
4. a nyitvatermőkre nem jellemző

25. A magban...
1. az endospermium a megtermékenyített központi mag osztódásai révén alakul ki
2. az embrió a maghéj alatt helyezkedik el
3. a táplálószövet kialakulhat a magkezdemény testéből is
4.  a tartalék tápanyagok raktározódhatnak az embrión belül vagy azon kívül is

Megoldások [424]



[424]
1. C
2. B
3. D
4. C
5. A
6. B
7. B
8. C
9. E
10. D
11. C
12. B
13. D
14. E
15. A
16. D
17. B
18. C
19. A
20. E
21. B
22. C
23. D
24. A
25. E