Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A zárvatermők fajfenntartó szervei

A zárvatermők fajfenntartó szervei

A zárvatermők virágának felépítésével, valamint termésével már korábban foglalkoztunk. Fontos még egyszer hangsúlyoznunk, hogy a virág, mint szaporító szerv , nem azonos értékű a virágtalan növények ivarszervével. A törzsfejlődés folyamán módosult levelekből alakult ki úgy, hogy az ivarszervek csökevényeit egyre mélyebben - a nyitvatermőkön még csak a magkezdemény, illetve a pollenzsákok, a zárvatermőkön pedig már a termőlevél és a portok szövetei közé - magába zárta. Ezért nem helyes, ha a virágot ivarszervként emlegetjük.

Pompás tulipán (Tulipa x gesneriana, Liliaceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)
Pompás tulipán (Tulipa x gesneriana, Liliaceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)

A legtöbb zárvatermő növény virágai tartalmazzák mindkét típusú ivarlevelet (vagyis a porzó és a termőleveleket). Ezért ezek virágait kétivarúaknak nevezzük. Egyivarúak viszont a virágok, ha vagy csak porzó, vagy csak termőleveleket tartalmaznak . Ha az egyivarú virágok ugyanazon a növényen találhatók, egylaki a növény. Ilyen pl. a kukorica, amely porzós virágzatát, a "címert" a hajtás csúcsán, termős virágzatát, a torzsát pedig ugyanazon növény leveleinek hónaljában viseli. A fűzfák viszont kétlakiak , mert porzós, illetve termős virágaikat tartalmazó barkavirágzataik különböző egyedeken találhatók meg.

Kecskefűz (Salix caprea, Salicaceae) hímvirágokból álló barkavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Kecskefűz (Salix caprea, Salicaceae) hímvirágokból álló barkavirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Kukorica (Zea mays, Poaceae) hímnemű virágzata (buga) (Turcsányi Gábor felvétele)
Kukorica (Zea mays, Poaceae) hímnemű virágzata (buga) (Turcsányi Gábor felvétele)
Kukorica (Zea mays, Poaceae) torzsavirágzata bajusszal (Turcsányi Gábor felvétele)
Kukorica (Zea mays, Poaceae) torzsavirágzata bajusszal (Turcsányi Gábor felvétele)

A termések két nagy csoportba sorolhatók: a száraz és a húsos termések csoportjába. Megéréskor száraz termése van a babnak , illetve húsos termést képez a paradicsom .

Vetemény bab (Phaseolus vulgaris, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Vetemény bab (Phaseolus vulgaris, Fabaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Paradicsom (Lycopersicon esculentum, Solanaceae) bogyótermésekkel (Turcsányi Gábor felvétele)
Paradicsom (Lycopersicon esculentum, Solanaceae) bogyótermésekkel (Turcsányi Gábor felvétele)

A zárvatermő növény zárt termésében jönnek létre a magok, amelyekből az új generáció növényei kifejlődnek. A magban embrió (csíra) és táplálószövet van . Az embrió részei a gyökér kezdeménye (gyököcske), a hajtás kezdeménye (rügyecske) és az egy vagy két sziklevél. A mag csírázása a megduzzadását követően a gyököcske előbukkanásával indul meg. A rügyecske később tör elő. A gyököcskéből a növény gyökérrendszere, a rügyecskéből pedig a hajtásrendszere alakul ki. A sziklevelek, valamint a táplálószövet a csíranövényt szerves tápanyagokkal látják el addig, amíg a lomblevelek által végzett fotoszintézis[71] át nem veszi ezt a szerepet. A zárvatermő növény kialakuló hajtásának önfenntartó és fajfenntartó szervei vannak. Önfenntartó szervek (a gyökér mellett) a szár és a levél, fajfenntartó szervek a virág és a termés.

Közönséges búza (Triticum aestivum, Poaceae) szemtermése embrióval (az embrió fölső részén pajzs alakú sziklevéllel) (Fridvalszky Loránd felvétele)
Közönséges búza (Triticum aestivum, Poaceae) szemtermése embrióval (az embrió fölső részén pajzs alakú sziklevéllel) (Fridvalszky Loránd felvétele)
Bab (Phaseolus vulgaris, Fabaceae) csírázó magja (Fridvalszky Lóránt felvétele)
Bab (Phaseolus vulgaris, Fabaceae) csírázó magja (Fridvalszky Lóránt felvétele)


[71] A fotoszintézis folyamata során a növény fényenergia felhasználásával szervetlen anyagokból szerveseket állít elő.