Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

Nemzeti Parkjaink növényvilága

Nemzeti Parkjaink növényvilága

Nemzeti parkjainkat az ország olyan jellegzetes, eredeti állapotukban megőrzött tájain hoztuk létre, ahol a növény- és az állatvilág, valamint más természeti és kultúrértékek (pl. vizek, barlangok, földfelszíni formák, pincesorok, tanyák) a tudomány, a közművelődés és a felüdülés szempontjából különleges jelentőségűek.

A Hortobágyi Nemzeti Parkot 1973-ban azért alapították, hogy a Hortobágy egyedülálló természeti és néprajzi kincseit megóvják a pusztulástól. A térség különleges értékét az adja, hogy itt van Európa egyik legnagyobb kiterjedésű szikes területe (összesen 63 000 hektár áll védelem alatt). A szik a talaj nagy sótartalmát jelenti. A nagy sótartalom a Hortobágyon úgy alakult ki, hogy a Tisza egykori árterületén a visszamaradt, felszínhez közeli talajvíz a nagy melegben elpárolgott, és belőle az ásványi sók a talaj felszínén vagy a felszíne közelében kiváltak. Az ilyen nagy sótartalmú talajokhoz csak nagyon kevés növény képes alkalmazkodni. Mégis, a sótartalom és a vízborítás eltérései miatt a szikes területeken nagyon változékony élőhelyek alakulnak ki. A Hortobágyon is találunk pl. szikes pusztákat, szikes mocsárréteket, sziki erdőket és szikes tavakat. A só- és szárazságtűrő, illetve -kedvelő sziki növények különleges megjelenésűek és gyakran nagyon szépek. Gombák is előfordulnak a sziken. A sziki növények és gombák jellegzetes képviselői a magyar sóvirág és a sziki csiperke, valamint az orvosi székfű, másik nevén kamilla .

Padkás szikes a Hortobágyi Nemzeti Parkban (Seregélyes Tibor felvétele)
Padkás szikes a Hortobágyi Nemzeti Parkban (Seregélyes Tibor felvétele)
Sziki sóvirág (Limonium gmelini, Plumbaginaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sziki sóvirág (Limonium gmelini, Plumbaginaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Orvosi székfű (Matricaria recutita, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Orvosi székfű (Matricaria recutita, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A Kiskunsági Nemzeti Park a Duna-Tisza közén terül el. Különleges értékei a bugaci homokon megmaradt ősborókás és az Apajpuszta környéki szikes területek . Az ősborókás uralkodó növényei a boróka és a fehér nyár , de megtalálhatók benne olyan érdekes homoki növények is, mint az egykor juhok festéssel való megjelölésére használt báránypirosító . Apajpusztán is sok különleges növény található. Ilyen például a sziki őszirózsa és a sziksófű

Bugaci nyáras-borókás (Junipero-Populetum albae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Bugaci nyáras-borókás (Junipero-Populetum albae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Kiskunsági szikes puszta szikfokkal és szikpadkával (Turcsányi Gábor felvétele)
Kiskunsági szikes puszta szikfokkal és szikpadkával (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges boróka (Juniperus communis, Cupressaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges boróka (Juniperus communis, Cupressaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Fehér nyár (Populus alba, Salicaceae), előtte homokpusztagyep (Festucetum vaginatae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Fehér nyár (Populus alba, Salicaceae), előtte homokpusztagyep (Festucetum vaginatae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Báránypirosító (Alkanna tinctoria, Boraginaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Báránypirosító (Alkanna tinctoria, Boraginaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sziki őszirózsa (Aster tripolium subsp. pannonicum, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sziki őszirózsa (Aster tripolium subsp. pannonicum, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)

.

Sziksófű (Salicornia europaea, Chenopodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sziksófű (Salicornia europaea, Chenopodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A Bükki Nemzeti Park és az Aggteleki Nemzeti Park területei hegyvidékekre esnek. Jellemzők rájuk a lombos erdők, valamint a hegyi rétek és legelők. Mindkét területen értékes növényritkaságok fordulnak elő. Ilyen például a Bükk hegység fennsíkján a karcsú sisakvirág, az Aggteleki Nemzeti Park területén pedig a tornai vértő.

A Fertő Tavi Nemzeti Park legértékesebb növényei a szikes területeken és a lápréteken fordulnak elő. Ezek ritkaságai közül a lápi hízókával ismerkedjünk meg.

Lápi hízóka (Pinguicula vulgaris, Lentibulariaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Lápi hízóka (Pinguicula vulgaris, Lentibulariaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

A nemzeti parkoknál kisebb természetvédelmi egységek a tájvédelmi körzetek és a természetvédelmi területek.

1996-ban és 1997-ben létrejött legújabb nemzeti parkjaink a Balatoni Nemzeti Park, a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Kőrös-Maros Vidéki Nemzeti Park.