Ugrás a tartalomhoz

Modern metafizika

Huoranszki Ferenc

Osiris Kiadó

3. Okság és feltételek

3. Okság és feltételek

Az oksági viszony egy másik lehetséges elemzése az okságot a “feltételek” fogalma segítségével kísérli meg értelmezni. Ez az elemzés különösen vonzónak tűnik olyankor, amikor az okság fogalmát a magyarázat és a tudományos kísérletezés kontextusában vizsgáljuk. Említettük már, hogy a tudományos kísérletek egyik (ha nem is az egyetlen) célja az oksági kapcsolatok felfedezése. Mi okozza a rákbetegséget? Mi az oka annak, hogy az egyik fém korrodálódik, a másik viszont nem? Mi okozza a földrengéseket és mi az ár-apály jelenségét? A tudományos vizsgálódás és a jelenségek tudományos magyarázata számos esetben a jelenségek közti kauzális kapcsolatokat igyekszik felderíteni. Az oksági kapcsolat talán értelmezhető a jelenségek tapasztalatilag (megfigyelés vagy kísérletezés révén) azonosítható feltételrendszereként.

Mire gondolunk itt, amikor feltételekről beszélünk? Tegyük föl, hogy meg akarjuk magyarázni, miért égett le a Budapest Sportcsarnok. A javasolt megközelítés szerint, amikor azt mondjuk, hogy a tüzet a rövidzárlat okozta, azzal azt állítjuk, hogy a rövidzárlat feltétele volt a tűz kitörésének. De azt természetesen nem állíthatjuk, hogy a rövidzárlat volt a tűz kitörésének egyetlen feltétele. Ha például a rövidzárlat környezetében nagy lett volna a nedvesség, nem tör ki a tűz. Talán akkor sem, ha a vezetékek megfelelően lettek volna szigetelve. Tehát amikor a jelenségek közti kauzális kapcsolatokat szeretnénk azonosítani, valójában nem teszünk mást, mint hogy számos feltétel közül kiválasztunk egy olyant, amelynek különös szerepet tulajdonítunk az adott jelenség magyarázatában.

A feltételeket két csoportra szokás osztani: a szükséges és az elégséges feltételekre. A kauzalitás egyik értelmezése szerint mármost az okokat az elégséges feltételek fogalma segítségével kellene értelmeznünk.[52] A fenti esetben azt mondhatjuk, hogy bizonyos körülmények között a rövidzárlat elégséges volt ahhoz, hogy a tűz kitörjön. Az árvíz elégséges volt ahhoz, hogy Brúnó nyaralója tönkremenjen. Egy fejfájás-csillapító tabletta lenyelése elégséges ahhoz, hogy enyhítse valaki fejfájását. Természetesen mindig hozzá kell tennünk: az adott körülmények között. Az “adott körülmények” a további, szükséges feltételekre utalnak. Ha például Brúnó nyaralója vasbetonból lett volna és nem téglából, vagy ha távolabb lett volna az árterülettől stb., akkor az árvíz nem lett volna elégséges ahhoz, hogy tönkretegye a nyaralóját.

Nyilvánvaló módon ahhoz, hogy egy esemény bekövetkezzék, valamennyi szükséges feltételnek fenn kell állnia. De akkor milyen alapon tüntetünk ki éppen egy bizonyos feltételt, és nevezzük meg, mint okot? S miért éppen az elégséges és nem a szükséges feltételeket tekintjük oknak?

Talán a következő módon mutatható meg, miért hajlunk arra, hogy az elégséges feltételeket tekintsük okoknak. Minden jelenség esetében igaz, hogy bekövetkezésének számos szükséges feltétele van. Amikor viszont azt kérdezzük, mi volt valami oka, egy bizonyos jelenséget szeretnénk okként azonosítani. Annak, hogy adott körülmények között elmúljon valaki fejfájása, elégséges feltétele lehet, hogy bevett egy fájdalomcsillapító tablettát. Ebből azonban nem következik, hogy más módon nem múlhatott volna el a fejfájása. Ugyanazon körülmények között esetleg egy, csésze kávé is elégséges lett volna a fájdalom csillapításához. Brúnó nyaralója sem csak az árvíz következtében mehetett tönkre: egy tornádó vagy egy, az útról letévedt kamion épp úgy megrongálhatta volna. Viszont ha az adott körülmények között (tehát a szükséges feltételek fennállása esetén) valaki bevette a tablettát, akkor el kellett, hogy múljék a fejfájása. Ha az adott körülmények között elérte az árvíz, tönkre kellett, hogy menjen a nyaralója.

Azért is szokás tehát a szükséges feltételeket okoknak tekinteni, mert amikor egy jelenséget az okaira hivatkozva magyarázunk, akkor arra vagyunk kíváncsiak, miért éppen ez vagy az az egyedi esemény okozta a tüzet, a fejfájás enyhülését vagy a nyaraló romlását, s nem valami más. Másképp fogalmazva, az adott körülmények fennállása esetén az elégséges feltétel szükségszerűsíti a magyarázandó jelenséget. Ezzel pedig érthetővé teszi, miért gondoljuk úgy, hogy az ok és az okozat közti kapcsolat nem véletlenszerű.

Másfelől azért is az elégséges feltételeket szokás oknak tekinteni, mert “az adott körülmények”, tehát a szükséges feltételek (vagy azok egy része) mindenképp fennáll, akkor is, amikor a jelenség nem következik be. Tegyük fel, hogy a gyufásdoboz megfelelő állapotban van, a gyufa száraz stb.; röviden: a gyufaszál lángra lobbanásához a körülmények ideálisak. Azt, hogy a gyufaszál lángra lobbant, azzal fogjuk magyarázni, hogy (a megfelelő szögben és erővel) végighúztuk a skatulya oldalán. Ez az adott körülmények közt elégséges volt ahhoz, hogy a gyufaszál lángra lobbanjon.

Hasonló módon, amikor egy bizonyos tűzeset, fejfájás-enyhülés vagy házrongálás okát keressük, akkor arra vagyunk kíváncsiak, az adott körülmények közt mi volt a jelenség elégséges feltétele: a rövidzárlat és nem a gyújtogatás, a gyógyszer és nem a kávé, az árvíz és nem a szélvész. Amikor tehát egy jelenség okát szeretnénk azonosítani, az elégséges feltételek az érdekesek számunkra.

Bár a fenti érvek kétségtelenül igen meggyőzőek, azt azért nem igazolják, hogy az ok fogalma valóban nem jelentene mást, mint az elégséges feltételeket. Mindenekelőtt fontos látni, hogy az elégséges feltételek és a szükséges feltételek logikailag nem függetlenek egymástól. Ezt az összefüggést könnyebb érzékeltetni egy, nem az okságra vonatkozó példán, amelyet az alábbi táblázat tartalmaz.

1. Az, hogy Magyarországon vagyok, szükséges feltétele annak, hogy most Budapesten legyek. (Nyilvánvaló ugyanis, hogy nem lehetnék Budapesten, ha nem lennék Magyarországon. Ebből viszont az is következik, hogy:)

1.1 Az, hogy Budapesten vagyok, elégséges feltétele annak, hogy Magyarországon legyek.

1.2 Az, hogy nem vagyok Magyarországon, elégséges feltétele annak, hogy ne legyek Budapesten.

(Mindez fordítva is igaz.)

2. Az, hogy a Parlament mellett ülök, elégséges feltétele annak, hogy Budapesten legyek.

(Ezért:)

2.1 Az, hogy Budapesten legyek, szükséges feltétele annak, hogy a Parlament mellett üljek.

2.2 Az, hogy nem a Parlament mellett ülök, szükséges feltétele annak, hogy ne Budapesten legyek.

Ennek alapján a szükséges és elégséges feltételek kapcsolatáról a következőket mondhatjuk. Ha egy kijelentés igazsága szükséges feltétele egy másik kijelentés igazságának, akkor az utóbbi kijelentés igazsága elégséges feltétele az előbbi igazságának, és fordítva. S ha egy kijelentés igazsága szükséges (illetve elégséges) feltétele egy másik kijelentés igazságának, akkor az utóbbi tagadása is szükséges (illetve elégséges) feltétele lesz az előbbi tagadásának.

Mi következik mármost mindebből a kauzalitás szükséges feltételek segítségével történő elemzésére nézve? Tegyük föl, hogy a rövidzárlat okozta a Sportcsarnok leégését. Ehhez természeten az kellett, hogy bizonyos meghatározott körülmények fennálljanak. Például a környezetben oxigénnek kellett lennie. Az oxigén jelenléte a tűz kitörésének szükséges feltétele volt. Ekkor viszont igaz lesz az is, hogy a Sportcsarnok leégése elégséges feltétele annak, hogy a rövidzárlat idején a Sportcsarnokban oxigén legyen jelen. Lehet, hogy ezt a következtetést furcsának találjuk, de ettől még helyes.

A problémát mármost az okozza, hogy a Sportcsarnok leégése ugyan elégséges feltétele annak, hogy igaz legyen: a rövidzárlat idején oxigén volt a Sportcsarnokban, de nyilvánvalóan nem oka annak. Hasonló problémát okoz, hogy amennyiben igaz: adott körülmények között az árvíz elégséges volt Brúnó házának tönkretételéhez, úgy igaz lesz az is, hogy ha Brúnó háza még áll, az elégséges ahhoz, hogy tudjuk, nem volt árvíz. De bár az árvíz oka annak, hogy Brúnó háza már nem áll, az, hogy még áll, nem oka annak, hogy nem volt árvíz. A kauzalitás tehát nem elemezhető pusztán az elégséges feltételek segítségével. Ha az okságot a feltételek fogalma segítségével szeretnénk értelmezni, elemzésünket ki kell egészítenünk további kritériumokkal.

Először is érdemes fontolóra vennünk, mit jelent az, hogy az ok “adott körülmények közt” volt elégséges az okozathoz. Fentebb már láttuk, hogy az egyik értelmezés szerint azért tekinthetjük az elégséges feltételt oknak, mivel a szükséges feltételek akkor is fennállnak, amikor a magyarázandó jelenség nem következik be. A Sportcsarnok esetében például az oxigén és a gyúlékony anyag mindenképp jelen kellett legyen, amikor a tűz kitört. Az érdekes kérdés az, hogy a rövidzárlat vagy mondjuk egy gyújtogató kellett még ahhoz, hogy a tűz bekövetkezzék.

De közel sem minden esetben igaz, hogy a különböző elégséges feltételekhez ugyanazoknak a szükséges feltételeknek kell társulniuk. Például annak, hogy Brúnó nyaralóját megrongálja az árvíz, szükséges feltétele az, hogy ne vasbetonból legyen, és hogy az árterületre épüljön. Mármost, mint láttuk, egy tornádó is elégséges lehet ahhoz, hogy Brúnó háza romba dőljön. De a tornádó házromboló hatásának érvényesüléséhez, bár talán szükséges, hogy a ház ne vasbetonból legyen, semmiképp sem szükséges, hogy az árterületen álljon – állhatna akár a domb tetején is, a tornádó akkor is romba döntené. Ebből pedig az következik, hogy az elégséges feltételeket csak akkor tekinthetjük okoknak, ha a megfelelő szükséges feltételekkel társítjuk őket.

A probléma mármost az, hogy miként jelöljük ki azt a feltételrendszert, amely elengedhetetlen az okozatok magyarázatához. J. L. Mackie e probléma megoldására a következőt javasolta. Az okokat szerinte nem elégséges, hanem szükséges feltételeknek kell tekintenünk, amelyeket azonban csak egy tágabb, a jelenség bekövetkezéséhez elégséges feltételrendszer tesz szükségessé. Maga a feltételrendszer azonban, bár elégséges, nem szükséges az okozat bekövetkezéséhez. Ismét csak Brúnó nyaralóját használva példaként: az árvíz önmagában nem elégséges, de szükséges feltétele volt a nyaraló romba dőlésének, amennyiben fennáll egy olyan feltételrendszer (például a vasbeton szerkezet hiánya, vízközelség stb.), amely önmagában nem szükséges, de elégséges a ház adott pillanatban bekövetkező tönkremeneteléhez. A feltételrendszer maga azért nem szükséges ahhoz, hogy a ház tönkremenjen, mivel egy másik feltételrendszer épp így megtenné, mondjuk a tornádó esetében. Röviden: az ok szükséges, de nem elégséges feltétel a feltételek egy olyan rendszerében, amely elégséges, de nem szükséges a jelenség bekövetkezéséhez.[53]

A Mackie által javasolt elemzés tehát azzal próbálja elejét venni az elégséges feltételek, és a megfelelő körülmények azonosításával kapcsolatos nehézségeknek, hogy az okot magát csupán szükséges feltételnek tartja, de megköveteli, hogy létezzék egy olyan feltételrendszer, amelyet elégségesnek tekinthetünk az ok bekövetkezéséhez. De ezzel a problémát csak módosítottuk, nem oldottuk meg. Milyen alapon állíthatjuk, hogy egy adott feltételrendszer fennállása esetén az ok elégséges az okozat bekövetkezéséhez? Másképp fogalmazva: hogyan vagyunk képesek kiválasztani azt a feltételrendszert, amely elégséges egy jelenség bekövetkezéséhez? És hogyan tudjuk elkülöníteni a feltételek összességétől? Azzal, hogy Mackie a kauzalitás elemzéséhez nem egy feltételt, hanem egy feltételrendszert tekint elégségesnek, még nem magyarázta meg, hogyan vagyunk képesek ezt a feltételrendszert elkülöníteni, vagy kijelölni azokat a feltételeket, amelyek az oksági viszony szempontjából relevánsak.

Mackie saját javaslata arra, hogy miként azonosítsuk a szükséges feltételek rendszerét, tulajdonképpen visszatérést jelent a regularitás-elmélethez. Miért mondhatjuk például, hogy az oxigén szükséges feltétele volt a Sportcsarnok leégésének (tehát része kellett legyen az elégséges feltétel-rendszernek)? Nyilvánvalóan az nem lesz elegendő, ha azt mondjuk: azért mert jelen volt az adott jelenség bekövetkezésekor. Hiszen ugyanott és ugyanakkor sokkal több nitrogén volt jelen, ez mégsem része az elégséges feltételek rendszerének. Továbbá érdekes módon sok esetben nem a jelenlét, hanem épp ellenkezőleg, a “jelenlét hiánya” a szükséges feltétel. A Sportcsarnok leégésének szükséges feltétele volt például, hogy ne legyen jelen a zuhogó eső. Az, hogy valami “jelen van-e” vagy sem egy jelenség bekövetkezésekor, önmagában nem dönti el, hogy része kell-e legyen a szükséges feltételek azon rendszerének, amelyet a javasolt elmélet szerint oknak kell tekintenünk.

Gondoljunk vissza egy pillanatra a feltételekről adott fenti elemzésünkre. Azt láttuk, hogy ha az oxigén szükséges feltétele volt a tűzvésznek, akkor nem lett volna lehetséges, hogy tűzvész legyen oxigén nélkül. Ha egy adott feltételrendszer elégséges feltétele a tűzvész bekövetkezésének, akkor nem lett volna lehetséges, hogy a feltételrendszer fennálljon, de ne legyen tűz. Hogyan tudjuk ezt igazolni? Úgy, hogy bizonyos szabályszerűségekre hivatkozunk. Például: tűz mindig csak ott van, ahol oxigén is van. Ha ez az állítás igaz, akkor igaz az is, hogy nem lenne lehetséges a tűz oxigén nélkül. Ez viszont azt jelenti, hogy amikor azonosítjuk a szükséges feltételek azon rendszerét, amelyek elégségesek lesznek a tűz bekövetkeztéhez, a szabályszerűségekként értelmezett törvényekre kell hivatkoznunk. Ezért a kauzalitás Mackie-féle elemzése is a regularitás-elmélet egy változatának tekinthető.

Hozzá kell tennünk ugyanakkor, hogy a Mackie-féle elmélet két szempontból is érdekesebb, mint az egyszerű regularitás-elmélet. Először is, Mackie elmélete nem követeli meg, hogy létezzenek az oksági viszonyt magyarázó speciális kauzális törvények. A feltételek azonosításához ugyan szükség van törvényekre, de nem az adott jelenségtípusok közti kauzális kapcsolatot kifejező törvényre. Márpedig a regularitás-elmélet egyik legnehezebben elfogadható következménye, hogy minden egyedi oksági reláció esetében fel kell tételeznünk: létezik olyan kauzális törvény, amelynek az adott oksági kapcsolat egy esete. Mi több, Mackie elmélete azt sem feltételezi, hogy egyáltalában szükségünk van kauzális törvényekre. A feltételek alapjául szolgáló törvények ugyanis nem kauzálisak. Törvény például, hogy az égéshez oxigénre van szükség. De ez a törvény nyilvánvalóan nem bizonyos típusú jelenségek közti oksági kapcsolatot fejez ki.

Másodszor, a regularitás-elmélet semmit nem tud mondani arról, miért éppen egy bizonyos jelenséget tekintünk egy másik okának, és nem a világegyetem egész megelőző történetét. A Mackie-féle elmélet viszont éppen azon a feltevésen nyugszik, hogy ha meg akarjuk érteni az oksági kapcsolatokat, akkor képesnek kell lennünk arra, hogy elkülönítsünk egy olyan feltételrendszert, ami az adott esetben elégséges az okozat bekövetkezéséhez.

Persze kérdés, hogyan vagyunk képesek ezt a feltételrendszert azonosítani. Mint az alfejezet elején említettem, a kauzalitás szükséges és/vagy elégséges feltételekkel történő elemzése elsősorban a jelenségek oksági magyarázata és a kísérletező természettudományok számára fontos. Talán világossá vált, miért. A kísérletező (nagyon leegyszerűsítve) a következőképp jár el: előidéz egy bizonyos jelenséget, és megfigyeli, hogy mi történik. Vagyis szándékosan létrehoz egy feltételt, hogy ezzel előállítson egy jelenséget. Ha a kísérlet sikeres, azt mondhatjuk, hogy adott körülmények között az egyik jelenség előidézése elégséges volt a másik előállításához, ezért az előbbi okozta az utóbbit. Aztán tegyük föl, hogy megváltoztat valamit a kísérlet körülményei közül, és ismét előidézi a feltételezett okot. Ha az okozat nem jelenik meg, akkor a vizsgált körülmény szükséges feltétel, vagyis része annak a feltételrendszernek, amelyik összességében elégséges az okozat megjelenéséhez. Ha nem, akkor az adott körülmény oksági szempontból irreleváns. A kísérletezéssel, a jelenségek manipulálásával tehát közelebb juthatunk az oksági kapcsolatok megértéséhez.

Egyes filozófusok ezért arra a következtetésre jutottak, hogy az okság fogalma elválaszthatatlan a szándékos, tervezett emberi cselekvéstől: ha a természet jelenségeinek csak megfigyelői lennénk, ha nem avatkozhatnánk be szándékosan a természet folyamataiba, akkor képtelenek lennénk azon feltételek azonosítására, amelyek elengedhetetlenek az okság elemzéséhez.[54] Hogy ez valóban így van-e, azt nagyon nehéz eldönteni. Egyfelől mondhatná valaki, hogy hiszen a csillagászati jelenségekről is szokás kauzális magyarázatot adni, márpedig a csillagok mozgását aligha tudjuk kísérletileg manipulálni. Ez azonban nyilvánvalóan nem jó érv. A csillagászati jelenségeket olyan feltételek segítségével magyarázzuk, amelyek törvényeken nyugszanak, és ezen törvények igazságát a természeti jelenségek szándékos manipulálása segítségével fedezzük fel és igazoljuk. Galilei és Newton mai szemmel igen egyszerű kísérletei a csillagászati jelenségek magyarázatának alapjául szolgálhattak.

Van azonban egy súlyosabb probléma is azzal a felfogással, amely az okság fogalmát a feltételek azonosításához, a feltételek azonosítását pedig a manipulálhatóság fogalmához köti. Azok a kísérletek, amelyekre a példákban hivatkozni szokás, természettudományos kísérletek. Az okság fogalmát azonban használjuk akkor is, amikor az emberi viselkedést magyarázzuk, akár egyéni, akár társadalmi szinten. Mármost a pszichológiában ugyan bizonyos esetekben használhatunk a fizikai vagy kémiai kísérletekhez hasonló, manipuláción alapuló eljárásokat, de nem minden esetben. A társadalomtudományban pedig, bizonyos okoknál fogva, amelyek vizsgálata már nem tartozik jelen témakörünkhöz, kifejezetten ritkák az ilyen kísérletek. Ezért azok, akik a kauzalitás fogalmát a jelenségek manipulálásához kötik, tagadni kénytelenek, hogy a pszichológiai és a társadalmi jelenségek megértésekor oksági magyarázatokat használunk.



[52] Vö. von Wright 1973, 113.

[53] Vö. Mackie 1965; e tanulmány szóhasználata nyomán az okot “INUS” feltételnek is szokás nevezni (insufficient but necessary part of a condition which is itself unnecessary but sufficient for the result. Mackie 1965, 34.).

[54] Vö. von Wright 1971, II. fejezet, valamint von Wright 1973, 19–21.