Ugrás a tartalomhoz

Magyarország halfaunája

Dr. Harka Ákos, Sallai Zoltán (2007)

Dr. Harka Ákos és Sallai Zoltán

Anyagszállítás

Anyagszállítás

A légzőszervből az oxigénnek, a bélcsatornából a lebontott tápanyagoknak el kell jutniuk a felhasználó sejtekig, ahonnan pedig a felszaporodott szén-dioxidot és egyéb bomlástermékeket kell eltávolítani. Az anyagok folyamatos szállítását a zárt érrendszerben megállás nélkül áramló vér biztosítja.

A halak vérkeringése egyszerűbb, mint a szárazföldi gerinceseké. Egy vérkörük van, melyet a szívből kivezető verőerek (osztóerek) vagy artériák, a szöveteket behálózó hajszálerek vagy kapillárisok, valamint a szívbe visszavezető gyűjtőerek (visszerek) vagy vénák alkotnak. Zárt érrendszerben áramló vérük egy körfordulat alatt csak egyszer halad át a szíven, amely a hasoldalon, a kopoltyúk mögött helyezkedik el. Csupán egy pitvarra (atrium) és egy kamrára (ventriculus) tagolódik (14. ábra), melyekbe mindig szén-dioxidban dús, azaz vénás vér kerül a test felől. A szív izomzatát külön érhálózat, a koszorúerek rendszere látja el oxigénnel. A folyamatos keringést elsősorban a kamra izomzata biztosítja, de segít benne a kamrából kivezető érnek, az aortának az izmos, hagymaszerűen megvastagodott kezdeti szakasza is.

1.14. ábra - A halak szíve vázlatosan

A halak szíve vázlatosan

A kamra összehúzódásakor a billentyűk megakadályozzák a vér visszaáramlását a pitvar felé, ezért az a hasi vagy felszálló aortába (aorta ascendens) lökődik, ahonnan a kopoltyúalatti (hypobranchialis) artériákon át a légzőszervbe kerül. Itt megszabadul széndioxid-tartalmától, oxigénnel telítődik, tehát oxigéndús, azaz artériás vérként halad tovább. A friss vér egyrészt a fejet ellátó artériákba, másrészt a kopoltyúfeletti (epibranchialis) artériák közvetítésével a jobb és bal oldali aortagyökérbe jut. A két aortagyökér hátrafelé haladva hamarosan a háti vagy leszálló aortában (aorta descendens) egyesül. Utóbbiból ágaznak ki azok az erek, amelyek a belső szerveket, valamint a törzs, a farok és az úszók izomzatát látják el (15. ábra).

1.15. ábra - A haltest legjelentősebb vérerei

A haltest legjelentősebb vérerei

A hajszálerek vékony fala lehetővé teszi, hogy a légzési gázok a nagyobb koncentrációjú helyről a kisebb koncentrációjú helyre jussanak. A vérből oxigén diffundál a sejtekbe, melyekből viszont szén-dioxid kerül a vérbe. A szén-dioxidban dús vért a gyűjtőeres rendszer vezeti vissza a szívbe, illetve előbb a pitvar előtti értágulatba, az úgynevezett vénás öbölbe (sinus venosus). A fej felől érkező kisebb erek legjelentősebb befogadója a kétoldali elülső fővéna (vena cardinalis anterior). A faroktájékról a farokvéna (vena caudalis) szedi össze a vért, amely a veséken átszűrődve a bal és jobb oldali hátsó fővénába (vena cardinalis posterior) kerül. Az elülső és hátulsó fővénák a szív közelében egy-egy vastag érben, a Cuvier-féle vezetékben (ductus Cuvieri) egyesülnek, ezek torkollnak végül a szívpitvarba nyíló vénás öbölbe.