Ugrás a tartalomhoz

Magyarország halfaunája

Dr. Harka Ákos, Sallai Zoltán (2007)

Dr. Harka Ákos és Sallai Zoltán

Táplálkozás

Táplálkozás

Táplálkozásuk alapján békés és ragadozó halakat különböztetünk meg. Előbbiek főleg apróbb-nagyobb planktonikus és fenéklakó állatokat, kisebbrészt algákat vagy magasabb rendű növényeket, illetve szerves törmeléket fogyasztanak. A ragadozók jobbára halakat zsákmányolnak – olykor saját fajtársaikat is –, de ivadékként ezek is apróállatevők. A két csoport között nem húzható éles határvonal, hiszen alkalmanként a kifejlett ragadozók is fogyasztanak kisebb gerincteleneket, és a nagyra nőtt békés halak „gyomrából” is előkerül olykor halivadék.

Tápcsatornájuk három szakaszra különül, előbélre, középbélre és utóbélre. Az előbél a szájnyílástól a nyelőcső végéig, ragadozóknál a gyomor hátsó kapujáig tart, és egyben a tápcsatorna legváltozatosabb szakasza. A száj általában a fej elülső részén nyílik, de például a tokféléknél a fej hasi oldalára tolódik (11. ábra).

1.11. ábra - Kecsegefej alulnézetben

Kecsegefej alulnézetben

Egyes fajoknál a szájat húsos perem, az ajak szegélyezi. Ha az ajak a szájnyílást hiánytalanul körülfogja, akkor folytonos (például simatok), ellenkező esetben megszakított (kecsege). A száj körüli hosszabb-rövidebb húsos bőrfüggelékeket, melyeknek főként a tapintásban és az ízérzékelésben van szerepe, bajusznak nevezzük. A bajuszszálak száma, hossza és elhelyezkedése fontos faji bélyeg.

A száj alakulása szoros kapcsolatban áll a táplálékfelvétel módjával. A nagyobb falatokat fogyasztó ragadozóké például tágra nyitható, a békés halaké meg gyakran harmonikaszerűen kitolható, ami az apró táplálék felszippantását teszi lehetővé. A szájrés – attól függően, hogy valamelyik állkapocs előrébb nyú­lik-e a másiknál – irányulhat fölfelé, lefelé és vízszintesen előre. Ennek alapján megkülönböztetünk fölső és alsó állású, illetve csúcsba nyíló (közép- vagy végállású) szájat, ami rendszerint összefügg azzal, hogy a hal a víz felszínén vagy a mederfenéken keresi-e táplálékát (12. ábra).

1.12. ábra - A szájállás alaptípusai

A szájállás alaptípusai

Szájhasítéknak a szájrés oldalról látható vonalát nevezzük, ami ugyancsak irányulhat ferdén fölfelé vagy lefelé, de lehet vízszintes is. A szájállást azonban nem a szájhasíték iránya határozza meg. Vízszintes szájhasíték mellett is lehet felső állású a száj, ha az alsó állkapocs túlnyúlik a felsőn, és lehet alsó állású is, ha a felső túlér az alsón.

A ragadozók szájában általában fo­gakat is találunk. Ezek a gyökér nélküli, úgynevezett ránőtt fogak az állkapcsok mellett a szájpadláson, ritkábban a nyelvcsonton is megjelenhetnek. Funkciójuk nem a rágás, hanem a zsákmány megragadása és fogva tartása. A harcsa állkapcsain kefe- vagy gerebenfogazatot találunk, amelyet sűrűn egymás mellett álló, azonos méretű fogacskák alkotnak. A csukának ezzel szemben már többségében nagy, hegyes és erős ragadozófogai vannak. A süllőnek is hasonló a fogazata, de állkapcsain néhány nagyobb méretű, úgynevezett ebfog is található. A békés halak szája általában fogatlan, a ponty- és csíkfélék alsó garatcsontjain azonban úgynevezett garatfogak fejlődnek, amelyek alkalmasak lehetnek a táplálék bizonyos mértékű összezúzására, a csigaházak és kagylóhéjak összeroppantására (13. ábra).

1.13. ábra - Garatcsont felül- és oldalnézetben

Garatcsont felül- és oldalnézetben

A garaton áthaladó táplálék a nyelőcsőbe, illetve ragadozóknál a gyomorba jut. Békés halaknál is előfordul, hogy az előbél gyomorra emlékeztető tágulatot képez, de mert ebből hiányoznak a sósav- és pepszintermelő mirigyek, működés szempontjából nem tekinthető gyomornak. A ragadozó halak gyomra változatos alakú, tágulékony bélszakasz, amelyhez gyakran kesztyűujjszerű felületnövelő függelékek csatlakoznak.

A közép- és utóbél nagyon hasonlít egymáshoz, átmérőjük se különbözik lényegesen. Érdekesség viszont, hogy a halak belének felszívófelületét nem bélbolyhok, hanem redők növelik. Végbelük az anális úszó előtt nyílik a külvilágba.