Ugrás a tartalomhoz

Környezettechnika

dr. Barótfi István

Mezőgazda Kiadó

Előszó

Környezettechnika

Barótfi, István

Az Oktatási Minisztérium támogatásával készült a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyv-támogatási Pályázat keretében.

Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.


Tartalom

1. Előszó
2. 1. A környezettechnika globális összefüggései
1.1. A fenntarthatófejlődés, mint a környezetvédelmi szabályozás alapelve
1.1.1. A fenntartható fejlődés fogalma
1.1.2. A fenntartható fejlődés általános alapelvei, jogok és felelősségek
1.1.3. Az EU környezetvédelmi politikájának öt legfontosabb alapelve (EU törvény 130R cikkelye)
1.1.4. A Nemzeti Környezetpolitikai Koncepcióalapelvei
1.2.Gazdálkodásazenergiaforrásokkal
1.3. A megújuló energiaforrásokról általában
1.4. A napenergia hasznosítása
1.4.1. A Nap sugárzása
1.4.2.Anapenergiaföldieloszlása
1.4.3. A napenergia-hasznosítás rövid története
1.4.4. Napgeometria
1.4.5. A napenergia közvetlen hasznosítása
1.4.6. Napenergia-hasznosító rendszerek tervezési és méretezési kérdései
1.4.7. A napenergia-hasznosítás ökonómiai értékelése
1.5. A biomassza energetikai hasznosítása
1.5.1. Szilárd halmazállapotú biomassza energiahordozó
1.5.2. Folyékony biohajtóanyagok
1.5.3. Biogáz
1.6. Szélenergia
1.7. Vízenergia
1.8. Geotermikus energia
3. 2. A levegőszennyeződés csökkentése
2.1. A levegőszennyezettség hatásai
2.1.1. Egészségkárosító hatások
2.1.2. A levegőszennyezettség hatása a növény- és állatvilágra
2.1.3. A környezet savasodása
2.1.4. A levegőszennyezettség hatása a művi környezetre
2.1.5. Gazdasági vonatkozások
2.2. A szennyeződés forrásai, szennyező anyagok
2.2.1. A szennyeződés forrásai
2.2.2. A leggyakoribb szennyező anyagok és jellemzőik
2.2.3. A levegőszennyező anyagok terjedése a légkörben
2.2.4. Tisztulási folyamatok
2.3. A levegő szennyezésének szabályozása
2.3.1. A levegőminőségi határértékek
2.3.2. A légszennyező anyagok kibocsátásnak szabályozása
2.4. A légszennyező anyagok leválasztása
2.4.1. Szilárd anyagok leválasztása
2.4.2. Gázhalmazállapotú szennyezőanyagok leválasztása
2.5. Belső égésű motorok levegőszennyező hatása és csökkentésének lehetősége
2.6. Szag és csökkentése
2.6.1. Szaganyagok
2.6.2. A keletkező szaganyagok hatásai
2.6.3. A szagkibocsátás meghatározása
2.6.4. A szagkibocsátás csökkentésének lehetőségei
2.7. A levegőminőség mérése
2.7.1. Az immisszió mérés alapjai
2.7.2. Mintavétel
2.7.3. Analitikai eljárások
2.7.4. Passzív monitorok
2.7.5. Biológiai vizsgálatok
2.7.6. Folyamatos, „realtime” üzemű analizátorok (air monitorok)
2.7.7. Terjedési modellek alkalmazása a levegőminőség meghatározására
2.8. Az emisszió meghatározása
2.8.1. A gázemisszió mérése
2.8.2. Műszaki előírások, szabványok alkalmazása
2.8.3. Mérési eljárások, elvek
2.8.4. A gázemisszió gyakorlati meghatározása
2.8.5. Emisszió mérőrendszerek kalibrálása
2.8.6. Az emisszió mérés műszerei
2.8.7. A gyakorlatban használt egyéb mérési elvek
2.8.8. Emisszió meghatározása műszaki számításokkal
2.9 A levegőminőséggel kapcsolatos hazai szabványok jegyzéke
4. 3. A vízszennyezés csökkentése
3.1. A szennyezés hatása, a vízi ökoszisztéma jellegzetességei
3.2. A szennyezés során a környezetbe jutó anyagok és fontosabb jellemzőik
3.2.1. A szervesanyag-szennyezettség és a vizek oldotto xigén rendszere
3.2.2. Nitrogénformák
3.2.3. Foszforformák és az eutrofizáció
3.2.4. Szénformák
3.2.5. Nehezen lebomló szerves szennyezők, szerves mikroszennyező anyagok
3.2.6. Toxikus fémek, szervetlen mikroszennyezők
3.2.7. Egyéb szennyezettséget jelző mutatók
3.2.8. Mikroorganizmusok és vízminőség
3.3. A szennyezés szabályozása
3.3.1. A vízszennyezés-szabályozás alapelvei
3.3.2. Határértékek a befogadóra és az elfolyó szennyvízre
3.3.3. A vízszennyezés szabályozása az új törvények alapján
3.4. A szennyezés csökkentésének technológiai lehetőségei
3.4.1. A szennyvizek gyűjtése, csatornázás
3.4.2. A települési szennyvíztisztítás technológiai elemei
3.5. Szennyvíztisztítási technológiák
3.5.1. Települési szennyvizek tisztítása
3.5.2. Az ipari szennyvizek tisztítása
3.6. A szennyezés mérése
3.6.1. Vízmintavétel
3.6.2. A szennyező komponensek meghatározása
3.7. A szennyvíziszap kezelése
3.7.1. Sűrítés
3.7.2. Kondicionálás
3.7.3. A szennyvíziszapok fertőtlenítése
3.7.4. A szennyvíziszap víztelenítése
3.7.5. A szennyvíziszapok szárítása
3.7.6. A szennyvíziszapok komposztálása
3.7.7. A szennyvíziszap szállítása
3.8. Szabványok
5. 4. A talajszennyezés csökkentése tisztítástechnológiai módszerekkel (kárelhárítás)
4.1. A talaj
4.1.1. A talaj kialakulása
4.1.2. A talaj összetétele
4.1.3. A talaj tulajdonságai
4.2. A szennyező anyagok
4.3. Kőolaj és származékai
4.3.1. A kőolajszennyezés környezet-releváns tulajdonságai
4.3.2. A kőolajszennyezés technológia-releváns tulajdonságai
4.4. Olajkár elhárítás a talajban
4.4.1. Az olaj mozgása a talajban
4.4.2. A kárelhárítási technológia kiválasztása
4.4.3. A kárelhárítási technológia elérendő célja
4.5. Technológiai változatok
4.5.1. Lokalizációs eljárások
4.5.2. A részleges mentesítés eljárásai
4.5.3. Az olajszármazékok teljes ártalmatlanítása
4.6. Néhány példa a technológiai rendszerekre
4.6.1. Ex-situ biológiai dekontaminálási eljárás
4.6.2. In-situ talaj dekontaminálási eljárás
6. 5. A hulladékok kezelése
5.1. A hulladékprobléma kialakulása, a hulladékgazdálkodás alapjai
5.1.1. A hulladékprobléma kialakulása
5.1.2. A hulladékok környezeti hatása
5.1.3. A hulladékok és a természeti erőforrások
5.1.4. A hulladékgazdálkodás szükségessége
5.2. A hulladékok fogalma, csoportosítása, mennyiség, minőség
5.2.1 A hulladékok fogalma
5.2.2. A hulladékok csoportosítása
5.2.3. A hulladékok jellemzői (mennyiség, minőség)
5.3. A hulladékok minőségének, összetételének vizsgálata
5.3.1. A települési szilárd hulladékok vizsgálata
5.3.2. A termelési hulladékok elemzése és káros hatásuk vizsgálata
5.4. A hulladékok csökkentése
5.4.1. A települési hulladékok csökkentésének műszaki-szervezési lehetőségei
5.4.2. A termelési hulladékok csökkentésének műszaki-szervezési lehetőségei
5.5. A hulladékok hasznosítása
5.5.1. A hasznosítás gazdasági-környezetvédelmi jelentősége
5.5.2. A hulladékhasznosítás és a minőség összefüggése
5.5.3. Hulladékhasznosítási technológiák rendszerezése
5.5.4. A csomagolási hulladékok hasznosításának lehetőségei
5.5.5. A termelési hulladékok hasznosítása
5.6. A hulladékkezelés technológiai rendszere
5.7. A hulladékok gyűjtése, átmeneti tárolása
5.7.1. Gyűjtési módszerek, eszközök
5.7.2. A szelektív gyűjtés alkalmazásának jelentősége, eszközei
5.8. A hulladékok szállítása, eszközök, berendezések
5.9. A hulladékok előkezelése, a főbb eljárások, berendezések
5.9.1. Fizikai eljárások
5.9.1.3. Komponens szétválasztási eljárások
5.9.2. Kémiai eljárások
5.10. A hulladékkezelés termikus eljárásai
5.10.1. A hulladékégetés és technika feltételrendszere
5.10.2. A hőbontás (pirolízis) alkalmazása
5.11. A hulladékok ártalmatlanításának biológiai módszerei
5.11.1. A hulladékok komposztálása
5.11.2. Biogáz-előállítás
5.11.3. Fémkinyerés mikrobiológiai úton
5.11.4. Enzimes fermentáció
5.12. A hulladékok elhelyezése
5.12.1. Az elhelyezés fogalma, a lerakóhellyel szemben támasztott követelmények
5.12.3. A rendezett lerakás üzemeltetési kérdései
5.12.4. A veszélyes hulladékok rendezett lerakásának hazai megvalósítása
5.13. A hulladékkezelési eljárások műszaki-gazdasági összehasonlítása
5.14. Műszaki szabályozás és jogszabályok
7. 6. A zaj-és rezgésvédelem
6.1. A zaj környezeti hatásai
6.1.1. A zaj emberre gyakorolt hatásai
6.1.2. A zaj hatása az élővilágra
6.2. Alapfogalmak
6.2.1. A hang fogalma. A hangtér jellemzői
6.2.2. Hanghullámok
6.2.3. Szintek
6.2.4. Hangszínkép
6.3. Hangterjedés
6.3.1. Terjedés szabad térben
6.3.2. Terjedés zárt térben
6.3.3. Hangterjedés falon keresztül
6.4. Zajmérés és értékelés
6.4.1. Hangosságszint, hangosság
6.4.2. Súlyozott hangnyomásszintek
6.4.3. Egyenértékű hangnyomásszint
6.4.4. Statisztikus szintek
6.4.5. Zaj-és rezgésmérés
6.4.6. Műszerek
6.5. Környezeti zajforrások, zajcsökkentés
6.5.1. Egyes jellemző üzemi zajok, azok csökkentési lehetőségei
6.5.2. A közúti és a vasúti közlekedési zaj
6.6. Az építésügy, a területrendezés és településüzemeltetés és az úttervezés zajvédelmi feladatai
6.7. Jogszabályok a zaj-és rezgésvédelemről
8. 7. A radioaktivitás a környezetben
7.1. A radioaktivitással kapcsolatos alapfogalmak
7.2. Radioaktív anyagok előfordulása a környezetben
7.2.1. Radioaktív anyagok előfordulása az atmoszférában
7.2.2. Radioaktív izotópok a hidroszférában
7.2.3. Radioaktív izotópok a pedoszférában (talajban)
7.2.4. Radioaktív izotópok a növényekben
7.2.5. Radioaktív izotópok az állati szervezetekben és testszövetekben
7.2.6. A radioaktív izotópok az épített környezetben (épületekben)
7.3. A radioaktivitás káros hatásai az emberi szervezetre
7.3.1. Az emberi szervezet sugárterhelése
7.3.2. A sugárterhelés hatása az emberi szervezetre
7.3.3. Az ember sugárterhelésének csökkentési lehetőségei
7.4. A radioaktivitás mérése (sugárvédelmi méréstechnika)
7.5. A radioaktivitás alkalmazása
7.5.1. A radioaktivitás alkalmazása az orvostudományban
7.5.2. A radioaktivitás alkalmazása az energiatermelésben
9. 8. Környezetvédelem a vállalati gyakorlatban
8.1. A vállalatok és a globális környezeti kihívás
8.2. Az üzleti világ reagálása a környezeti kihívásra
8.2.1. Az ipari folyamatok választási hierarchiája
8.2.2. A megelőzési technológia várt előnyei
8.3. A kívánatosnak tekinthető vállalati környezeti menedzsment rendszer
8.4. A vállalkozások környezeti kockázatának endogén és exogén összetevői
8.5. A vállalatok környezetvédelmi szervezete
8.6. A környezeti menedzsment szabványosítása, nemzetközi szabványosítási törekvések
10. 9. Környezeti hatásvizsgálatok
9.1. A környezeti hatásvizsgálatoknál alkalmazott legfontosabb fogalmak
9.2. A környezeti hatásvizsgálatok helye és sajátosságai a környezettel kapcsolatos vizsgálatok rendszerében
9.3. A környezeti hatásvizsgálat hazai szabályozása
9.4. A környezeti hatásvizsgálat végrehajtásának lépései
9.4.1. Hatótényezők meghatározása
9.4.2. A hatásfolyamatok feltérképezése
9.4.3. Hatásterület előzetes behatárolása (hatásterület-becslés)
9.4.4. A környezetállapot leírása
9.4.5. A hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése
9.4.6. Az állapotváltozások értékelése
9.5. Környezeti hatásvizsgálati módszerek
9.5.1. Ellenőrzőjegyzékek
9.5.2. Mátrixok
9.5.3. Kvantitatív módszerek
9.5.4. Hatásfolyamat-ábra
9.5.5. Térképfedvények
9.5.6. Hatásazonosítási módszerek összehasonlítása
Irodalom

Az ábrák listája

1-1. A fenntartható fejlődés összefüggései
1-2. Egy ember átlagos energiafogyasztásának változása a történelem során
1-3. A Föld energiamérlege
1-4. Magyarország napsugárzási viszonyai
1-5. A deklinációs szög értelmezése
1-6. A Nap relatív helyzete a Földhöz képest
1-7. A Nap geometriai helyzetével kapcsolatos szögek
1-8. Budapestre vonatkozó nappálya diagrammok
1-9. A Nap és egy tetszőleges helyzetű kollektor viszonya
1-10. Sugárzási komponensek a Föld felszínén
1-11. Sugárzási komponensek tájolt felületen
1-12. Különböző szelektív bevonattal rendelkező kollektorok hatásfoka
1-13. Alapfelépítésű síkkollektor keresztmetszete
1-14. A sugárzás az anyagon
1-15. Üveglemez és elnyelő hőátviteli viszonyai
1-16. Az elnyelőfelület mikrostuktúrájának kialakítása
1-17. Kollektorok csővezetési megoldásai
1-18. Síkkollektorok kapcsolási lehetőségei
1-19. Koncentráló kollektor szerkezetek változatai
1-20. Közelítő kollektorhatásfokok
1-21. A napi sugárzásjövedelem és fogyasztás viszonya
1-22. A Napból beérkező sugárzási energia havi átlagértékei Magyarország területén (kW/m2/hónap)
1-23. Melléktermékek megyénkénti előfordulása
1-24. Alsóégésű kazán metszete
1-25. Átégős kazán szalmabálákra és hasábfára
1-26. Egyszerű faapríték előtét tüzelőberendezés
1-27. Magyarországi szélirányok és gyakoriságok
1-28. Vízierőmű vázlata
1-29. Vízgépek alkalmazási tartományai
1-30. Magyarország 50 °C-nál melegebb hévíz feltárásának területei
2-1. A levegőszennyező anyagok körforgása
2-2. Az atmoszférában található különböző eredetű részecskék mérete
2-3. Az atmoszférában található különböző méretű részecskék gyakorisága
2-4. A diffúziós és az ülepedési sebesség változása a szemcseméret függvényében
2-5. Porkamra ferde betétlapokkal
2-6. Irányváltásos porleválasztó készülékek
2-7. Porleválasztás ciklonban
2-8. Szűrőhatás
2-9. Tehetetlenségi ütközés
2-10. Záróhatás vagy közvetlen befogás
2-11. Diffúziós hatás
2-12. Elektrosztatikus hatás
2-13. A szűrő nyomásvesztesége
2-14. Szűrőszövet tisztítási eljárások
2-15. Az elektrosztatikus porleválasztó elvi vázlata
2-16. A térerő változása a két elektród között
2-17. A részecskék feltöltődésének elvi vázlata
2-18. Sugárzó elektród kiképzések
2-19. A leválasztó elektródok alakja
2-20. A Lurgi-ZT elektród kiképzése
2-21. Nedves porleválasztó berendezések
2-22. Az egyes leválasztó berendezések felhasználási területe
2-23. A porleválasztó berendezések összes költsége az üzemidő függvényében
2-24. Az abszorpciós folyamat vázlatos rajza
2-25. Álló ágyas adszorber
2-26. Mozgóágyas addszorber
2-27. Javasolt tisztítási műveletek a szennyezőanyag koncentrációk függvényében
2-28. Termikus égető vonalas rajza
2-29. Kétfokozatú katalitikus égető berendezés
2-30. A biológiai szűrő felépítése
2-31. A membrán bioreaktor működési elve
2-32. A szénmonoxid (CO) változása és a fojtószelep helyzete 2 5 literes Otto-motornál
2-33. Az Európa-Teszt vizsgáló berendezésének vázlata és menetciklus diagramja
2-34. EU menetciklus diagramja a gépjárművek kipufogógáz emisszió és hajtóanyagfogyasztás vizsgálathoz
2-35. Otto-motor esetén a károsanyag emisszió alakulása a légviszony függvényében különböző előgyújtási szög értékeknél
2-36. A főbb károsanyag összetevők mennyiségének változása a légviszony függvényében
2-37. A dinamikus olfaktométer
2-38. Különböző sertés baromfi és szarvasmarha istállók szagemissziója
2-39. A szaganyagok keletkezésének intenzitását befolyásoló technológiai tényezők
2-40. Egyszerű levegőmintavevő összeállítása
2-41. Nagyteljesítményű pormintavevő KS-303.150.10 tip.
2-42. Monitor állomás elrendezése
2-43. Légszennyező anyagok mennyiségének mérésére szolgáló berendezések
2-44. Gázok vezető képessége levegő = 100 (100 °C-ra vonatkoztatva)
2-45. „In situ” füstgázelemzés elvi rajza
2-46. Defor gázelemző elvi rajza
2-47. Szakaszos gázmintavevő
2-48. Dioxin mintavevő szűrő hűtő módszer elvi rajza
2-49. Dioxin mintavevő hígításos módszer elvi rajza
2-50. Dioxin mintavevő apszorpciós módszer elvi rajza
3-1. A kommunális szennyvíz hatása a folyó élővilágára
3-2. A biológiai oxigénreakció
3-3. Biológiai nitrogénciklus
3-4. A nitrogén-összetevők alakulása egy korszerű kétlépcsős szennyvíztisztító-telepen (koncentrációk mgN/l-ben és a befolyó szennyvíz BOI5 értéke 160 mg/l)
3-5. A foszforciklus
3-6. Biológiai szénciklus
3-7. A felszíni vízbe került olaj átalakulásának folyamata
3-8. Az olaj mozgása felszín alatti vízszennyezés esetén
3-9. A dioxin transzportja a táplálékláncban
3-10. Néhány fém pH-pE-diagrammja
3-11. Kibocsátási és befogadói
3-12. A környezet használat fokozatainak megítélése a környezetvédelmi törvény alapján
3-13. A szennyvíztisztítás és a gyártástechnológia egymásrahatása
3-14. OBV-FLYGT átemelő telep
3-15. PRESSKAN-csatornázás
3-16. PRESSKÁN aknák
3-17. A szaghatás összefüggése a redoxpotenciáltól és az oldott O2-től
3-18. A katalitikus szagtalanító vázlata
3-19. Kézirács beépítési vázlata
3-20. Komminutor és beépítése
3-21. Ívszita működési elve
3-22. Légbefúvásos homokfogó lengőrostás homokkihordóval
3-23. Vízszintes átfolyású homokfogó lengőrostás homokkihordóval (Dorr-típus)
3-24. Tolólapos hosszanti ülepítő kialakítása (Iker elrendezés)
3-25. Dorr-rendszerű ülepítő forgókotróval
3-26. Függőleges tengelyű levegőztetők reaktortereinek kialakítási vázlatai
3-27. ADVENCE klórozók működési elve
3-28. Töréspont kialakulása
3-29. Fertőtlenítő rendszer kialakítása deklórozással
3-30. Különböző fertőtlenítő anyagok hatásának összehasonlítása
3-31. Fakultatív tavak
3-32. Az anaerob és fakultatív tavak vízbevezetése
3-33. A fakultatív és aerob tavak vízbevezetése
3-34. A vízelvétel
3-35. Gyökérzónás szennyvíztisztítás
3-36. Gyökérzónás szennyvíztisztítás elvi kialakítása (Purator-rendszer)
3-37. Egyszerű oldómedence szikkasztóaknával 1–2 m3/d terhelésre
3-38. Bővített oldómedence
3-39. Betongyűrűs oldómedence
3-40. Fenékürítős szikkasztóakna
3-41. Tangenciális oldómedence vázlata
3-42. Egyszerű oldómedence adagolóaknával és szikkasztó alagcsőhálózattal 4-25 m3/d terhelésre
3-43. Bővített oldómedence adagolóaknával homokszűrővel és fertőtlenítővel 4-25 m3/d terhelésre
3-44. Csatornapótló berendezések kiválasztásának kritériumrendszere
3-45. Foszfor eltávolítására is alkalmas automatikus üzemű szennyvíztisztító
3-46. Egyműtárgyas biológiai szennyvíztisztító kisberendezés (kombinált)
3-47. Konténeres aerob biológiai rendszer technológiai folyamatábrája
3-48. Előregyártott kommunális eleveniszapos szennyvíztisztító kisberendezés
3-49. Szakszerű közműpótló megoldások
3-50. Ikermegoldású fogadóakna
3-51. Szakaszos üzemű levegőztető-medencés leürítőakna technológiai vázlata
3-52. A regionális szennyvízelvezetés rendszertechnikai kialakítása
3-53. A szennyvíziszap elhelyezés -hasznosítás rendszervázlata
3-54. A teljesoxidációs szennyvíztisztítás technológiai blokksémája
3-55. A teljesoxidációs (egyesített műtárgy) tisztítási rendszer működési vázlata
3-56. Nagyterhelésű eleveniszapos szennyvíztisztítás anaerob iszapkezeléssel
3-57. Az anaerob rothasztás technológiai folyamatterve
3-58. Folyamatos üzemű aerob iszapstabilizációs technológia folyamatábrája
3-59. Az A+B eljárás folyamsémája és működési vázlata
3-60. Pellet-reaktor
3-61. A felületkezelésben alkalmazott pácoldatok vegyszereit regeneráló új eljárás vázlata
3-62. Lágyításnál alkalmazott Pellet-reaktor
3-63. A galvanizálás technológiai sémája
3-64. A körfolyamatos öblítővíz-tisztítás folyamatábrája
3-65. Ólomoxid-visszanyerő berendezés
3-66. Cianidos-krómos vizek kezelése
3-67. Savas vizek kezelése
3-68. A krómredukció fluidágyas megoldása
3-69. Membrán-technika
3-70. A penicillingyártás technológiai vázlata
3-71. Gyógyszeripari szennyvíztisztító telep vázlata
3-72. Szennyvizek keletkezése a kőolajiparban
3-73. Komplex olajosszennyvíz-tisztítás
3-74. Baromfifeldolgozás elvi vázlata
3-75. Húsipari szennyvizek tisztítása anaerob-aerob tórendszerben
3-76. Anaerob-aerob tisztítástechnológia
3-77. Kombinált rendszer
3-78. Totáloxidációs rendszer
3-79. Cukorgyári szennyvíztisztító folyamatábrája
3-80. Cukorgyár vízforgalmi diagramja
3-81. Húskombinált szennyvízforgalmi ábrája (méretékegység m3/d) (lecsúsztatásos zsírfölözés miatt a kihordás +80 m3/d)
3-82. Vágóhíd és húsfeldolgozó üzem szennyvizének tisztítása
3-83. Vérliszt-előállító technológia
3-84. Flotációs rendszer
3-85. Állati fehérje feldolgozó üzem szennyvizének tisztítása
3-86. Növényolaj-ipari szennyvíztisztítás folyamatábrája
3-87. Tejipari szennyvíz kétlépcsős biológiai tisztításának folyamatábrája
3-88. Kémiai és biológiai szennyvíztisztító berendezés utótisztítással
3-89. Szárított trágya előállítása
3-90. Bőrgyár vízforgalmi diagramja
3-91. Bőripari szennyvíztisztító-folyamatábrája
3-92. Papírgyár vízforgalmi diagramja
3-93. Papíripari szennyvíztisztító-folyamatábra.
3-94. Textilipari szennyvíztisztító folyamatábrája
3-95. A vízvételi program folyamatábrája
3-96. A főbb vízminőség-változások és a mintavételi idők mintavételi gyakoriságok meghatározása
3-97. Felszíni felszín alatti vízvizsgálat és az analitikai módszerek
3-98. Szennyvíz-vízvizsgálat és az analitikai módszerek
3-99. A foszforformák számítása
3-100. EPA módszer a dioxinok mérésére
3-101. Iszapsűrítő forgókotróval
3-102. Flotálás működési vázlata
3-103. Flotálási variációk
3-104. Sűrítőasztal
3-105. Dobsűrítő SR-3 vagy 5
3-106. Iker elrendezésű szűrődobos iszapsűrítő
3-107. Hazai fejlesztésű szeparátor iszap sűrítővíztelenítő berendezés elvi vázlata
3-108. Az AVC berendezés működési elve
3-109. A hagyományos eleveniszapos és a membrános eleveniszapos technológia folyamatábrája
3-110. ZeeWeed kapilláris modulokkal kialakított eleveniszapos technológia
3-111. Spirál hőcserélős pasztörizáló berendezés elvi kialakítása (α–Lavel-típus)
3-112. Termikus kondicionálás folyamatvázlata (DWT-rendszer)
3-113. A rothasztó és kiszolgáló létesítményei
3-114. Biogázhasznosítás és folyamatvázlata
3-115. Rothasztás energiamérlege a gáznak a rothasztók saját fűtésre való felhasználásakor
3-116. Rothasztás energiamérlege a gázmotorban való felhasználásakor
3-117. Anaerob iszapkezelésű nagyterhelésű eleveniszapos szennyvíztisztító-telep hőmérlege (az értékek kWh/d-ben kifejezve)
3-118. Gázmotor alkalmazása esetén a biogáz által termelt összes energiamennyiség a felhasználási igény százalékában a telepnagyság függvényében
3-119. Kétlépcsős (anaerob thermo-mesophil) rothasztás folyamatvázlata
3-120. Az iszapágy szivárgójának kialakítása
3-121. Víztelenítő berendezés folyamatterve
3-122. Szalagszűrőprés (Voest-Alpine VDB-2. típusú)
3-123. Kamrásszűrőprés vázlatos kialakítása
3-124. Vákuum-dobszűrő
3-125. Vákuumágyas iszapvíztelenítő
3-126. Iszapvíztelenítő-szárító eljárás folyamata
3-127. Fluidkemence kialakítása
3-128. Etage- és fluidizációs kemencék együttes kialakítása (Lurgi-típus)
3-129. Az 5%-os szárazanyag-tartalmú stabilizált iszap víztelenítési és szállítási lehetősége
4-1. Nyersolaj gázkromatorgramja
4-2. Egyszerűbb szénhidrogének főbb csoportjai
4-3. Aromás szénhidrogének főbb csoportjai
4-4. Kerozin gázkromatogramok
4-5. Az olajszármazékok oldhatósága a moltérfogat függvényében
4-6. Olajtest alakja egynemű talajban
4-7. Olajtest alakja különböző áteresztőképességű talajban
4-8. Olajtest elhelyezkedése ha olajat át nem eresztő talajhoz ér
4-9. Az olajtest eléri a talajvízszintet
4-10. Olajtest elhelyezkedése változó talajvízszint esetén
4-11. Az olajtestből kioldódó olaj útja
4-12. Oldott olaj mozgása a talajvíz áramlás irányába
4-13. Az olajpárna hatása
4-14. Olajkár elhárítások áttekintése
4-15. Olajkár elhárítása a talajban (talaj víz, olaj, gázfázisú rendszer kezelése)
4-16. Bioteszt- és optimalizációs rendszer
4-17. Biológiai talajgeneráló rendszer folyamatábrája (UMWELTSCHUTZ–NORD)
4-18. Talajkezelő rendszer szerkezeti felépítése
4-19. Talajlevegőztetés CARO eljárással
4-20. Nyelőkutak elhelyezése a SCHÜRFAG eljárásnál
4-21. Land-farming eljárás
4-22. X
4-23. Az aktivációs energiák összehasonlítása
5-1. Szilárd települési hulladék mennyiségének alakulása (ezer m3)
5-2. Települési szilárd hulladék fellazulásának folyamata Budapest adatainak tükrében
5-3. A fővárosi települési szilárd hulladék anyagcsoport szerinti megoszlása 1998. évben (m/m%)
5-4. A fővárosi települési szilárd hulladék 1 m/m %-ában lévő veszélyes hulladék 1998 évben
5-5. A fővárosi települési szilárd hulladék fizikai-kémiai jellemzői 1998-ban
5-6. Magyarországon keletkezett hulladékok és melléktermékek mennyisége
5-7. Az országban legnagyobb mennyiségben keletkező veszélyes hulladékok 1995-ben
5-8. Egyszerű anyagforgalmi diagram az átalakulás ábrázolása nélkül
5-9. Összetett forgalmi diagram
5-10. Anyagmennyiséggel arányos szélességű vektorok használata (Shankey
5-11. Hulladékhasznosítási körfolyamat
5-12. Táblagyártás társított anyagokból
5-13. A papírhulladék újrahasznosítása
5-14. A műanyaghulladékok újrahasznosításának lehetőségei
5-15. Az üveghulladék feldolgozása
5-16. Az állatihulladék-feldolgozó eljárások folyamatábrái (Wichmann szerint)
5-17. A göngyöleghasznosításártalmatlanítás folyamata
5-18. A hulladékkezelési technológiai rendszer
5-19. Együtemű gyűjtési rendszer
5-20. Kétütemű gyűjtési rendszer
5-21. Szabványos gyűjtőedényzet típusok (méretek mm-ben)
5-22. Öntömörítős konténer elvi felépítése.
5-23. Telepített tömörítő berendezés vázlata (méretek mm-ben)
5-24. Nyitott hulladéktároló kialakítása (méretek cm-ben)
5-25. Előregyártott hulladéktároló szekrény típusok (méretek cm-ben)
5-26. Hordós csomagolású veszélyes hulladékok átmeneti tárolásának műveletei
5-27. Ömlesztett veszélyes hulladékok tárolási technológiája
5-28. Utóválogatósor kialakítása.
5-29. Szelektív gyűjtési rendszer folyamata
5-30. Konténeres szállítójárművek alaptípusai (méretek mm-ben) a) oldalemelős típus; b) hátulemelős típus
5-31. Dobozszerű tömörítő gyűjtő-szállító célgép felépítése.
5-32. Hulladéktovábbító szerkezet működése
5-33. Átrakóállomás jellegzetes kialakítása
5-34. Veszélyes hulladékszállításra alkalmazott járműtípusok
5-35. Együtemű és kétütemű szállítási mód közötti választás elve
5-36. Egyrotoros kalapácsos aprító kialakítása
5-37. Kétrotoros kalapácsos aprító kialakítása
5-38. Vágómalmok kialakítási változatai
5-39. Aprítók jellegzetes fajlagos energiaigénye a kapacitás függvényében (Trezek és Savage nyomán)
5-40. Mobil aprítóberendezés vázlata
5-41. Telepített forgó dobrosta kialakítása
5-42. Agglomeráló gépcsoport felépítése
5-43. Pelletizálóprések elve
5-44. Folyamatos csőmosógép vázlata
5-45. Ultraszűrés folyamatvázlata
5-46. A fordított ozmózis működési elve
5-47. A folyamatos frakcionált desztilláció elve
5-48. Vertikális légosztályozók típusai
5-49. Horizontális kamrás légosztályozó
5-50. Elektronikus optikai szeparátor elvi vázlata
5-51. Néhány nehézfém-hidroxid oldhatósága a pH-értéke függvényében
5-52. Csapadékos leválasztással működő nehézfém-leválasztó berendezés folyamatábrája
5-53. A hulladékok fontosabb kalorikus jellemzői közötti összefüggés
5-54. A hulladékégetés általános technológiai folyamata
5-55. Bunkerkialakítások
5-56. A hulladékégetők leggyakoribb rostélytípusai
5-57. Tűztérváltozatok
5-58. A forgódobos kemence hőmérsékleti szakaszai
5-59. A forgódobos kemence felépítésének vázlata
5-60. A forgódobos kemencével felszerelt korszerű veszélyes hulladékégető mű
5-61. Égetőkamrák alaptípusai
5-62. Ciklon rendszerű égetőkamra vázlata
5-63. Fluidizációs kemence építési módjai
5-64. Tűztérbe épített meredek csöves kazán
5-65. Hulladékégetők hőhasznosítási lehetőségei
5-66. Leggyakoribb nedvesleválasztók típusai
5-67. Száraz szorpciós eljárás folyamata
5-68. Félszáraz füstgáztisztítás folyamata
5-69. Kétlépcsős füstgázmosás folyamatábrája
5-70. Az ECO-WASTE SOLUTION pirolízisrendszer elvi technológája
5-71. A Siemens-eljárás egyszerűsített sémája
5-72. A Lurgi-eljárás egyszerűsített sémája
5-73. A Noell-eljárás egyszerűsített sémája
5-74. A Thermoselect-eljárás egyszerűsített sémája
5-75. Az aerob és az anaerob lebomlás
5-76. A komposztálási hőmérséklet alakulása
5-77. Egy komposztáló működési elve
5-78. Az együttes komposztálás általános technológiai folyamata
5-79. Komposztáló (prizmaforgató) önjáró gép
5-80. MUT-DANO eljárás
5-81. Willisch eljárás
5-82. BAV-rendszerű alagútreaktor (Mannesmann-Anlagenbau AG)
5-83. Az aerob és az aneaerob erjesztés során lejátszódó folymatok
5-84. Biogáz öszetételének változása az erjesztés különböző szakaszaiban
5-85. Biogázkút kialakítása
5-86. Hulladék-lerakóhelyi biogáz-kinyerés technológiájának vázlata
5-87. A kinyert biogáz és a kierjedt anyag hasznosításának lehetőségei
5-88. Dynatech Corporation (USA) háztartási szemétből biogáz fejlesztésére kidolgozott technolóiája
5-89. Mezőgazdasági nagyüzemben alkalmazható biogáz-előállítás
5-90. Települések energiaellátásának optimális kielégítése (logikai modell)
5-91. Hulladékdepónia vízforgalma
5-92. A hulladéktestben végbemenő folyamatok
5-93. Vízmennyiség számítás 1 ha szigetelt területre vonatkozóan (m3/hónap)
5-94. Tömörített hulladékon átszivárgó csurgalékvíz minőségének időbeli változása Csurgalékvíz minősége 1.
5-95. Tömörített hulladékon átszivárgó csurgalékvíz minőségének időbeli változása Csurgalékvíz minősége 2.
5-96. Csurgalékvíz elvezetés
5-97. THSZ-lerakó alsó műszaki védelem-kialakítás módjának megállapítási menete
5-98. Tömörített agyagréteggel kombinált mesterséges szigetelés megoldási lehetőségei
5-99. Hulladéklerakó csurgalékvíz elvezető rendszer kialakítása
5-100. Technológiai folyamatábra
5-101. Települési hulladék-lerakó általános felépítése
5-102. Depónia feltöltése (a szigetelt aljzat felett)
5-103. Depónia feltöltése (rézsűláb rekultivációja)
5-104. Rendezett lerakó zárórétegének kialakítása
5-105. Felső (lezáró) szigetelés
5-106. A gyűjtőhely szigetelési rendszere
5-107. Fedett helyen történő kialakítás
5-108. Korszerű védelmi rendszerrel ellátott rendezett biztonságos lerakó elvi kialakítása
5-109. Lerakótelep szigetelési rendszerének kialakítása
5-110. Az aszódi végleges veszélyes hulladék lerakó telep helyszínrajza
5-111. Az I. v.o.-ba tartozó veszélyes hulladékok tárolójának metszete
5-112. A II. veszélyességi osztályba tartozó hulladékok tárolójának metszete
6-1. A normális hallásterület
6-2. Frekvenciaszínkép
6-3. Pontszerű zajforrások. (Gömbsugárzók) Irányítottság irányítási tényező (D)
6-4. Vonalszerű zajforrások
6-5. Végtelen hosszúságú vonalszerű zajforrás geometriai jellemzői
6-6. Véges hosszúságú vonalszerű zajforrás geometriai jellemzői
6-7. Kör alakú felületi sugárzó geometriai jellemzői
6-8. Hangnyomásszint változása a távolság függvényében kör alakú felületi sugárzó esetén
6-9. Téglalap alakú felületi sugárzó geometriai jellemzői
6-10. A ψ értékek diagramja téglalap alakú felületi sugárzó esetén
6-11. A hangnyomásszint változása a távolság függvényében téglalap alakú felületi sugárzó esetén
6-12. A levegő csillapító hatása ΔL a hangforrástól való távolság és a frekvencia függvényében
6-13. A hang elhajlása a magassággal növekvő szélsebesség valamint a magassággal csökkenő vagy emelkedő hőmérséklet esetén
6-15. A hangárnyékoló szerkezet által létrehozott Lá hangnyomásszint csökkenés a frekvencia és a Z árnyékolási tényező függvényében (Fleischer szerint 1970.)
6-14. A hangárnyékolás geometriai jellemzői. Árnyékolási tényező: Z = (a + b) – d
6-16. A hangteljesítmény két helyiséget elválasztó falon való áthatolásának elvi ábrázolása
6-17. Az Lp hangnyomásszint és az Lw teljesítményszint különbsége zárt helyiségben a távolság és az egyenértékű elnyelési felület függvényében hangvisszanyerő felületre helyezett zajforrás esetén
6-18. Helmmoltz-rezenátor elvi felépítése S: a nyílás felülete; l: a nyak hossza; V: a kamra térfogata
6-19. Egyrétegű fal elvi léghanggátlási görbéje
6-20. Többrétegű falak hanggátlása a frekvencia függvényében
6-21. A hang átjutásának lehetőségei többrétegű falszerkezeten
6-22. A léghanggátlási mutató ill. a hanggátlási index meghatározása
6-23. Az egyenlő hangosságszintek görbéi (phon-görbék)
6-24. Az A- B-, C- és D-súlyozószűrű csillapítása a frekvencia függvényében
6-25. Ventillátorok zajteljesítmény-szintjei a frekvencia függvényében (Schirmer szerint 1989)
6-26. Kulisszás zajtompítók keresztmetszetei (Schirmer szerint 1989)
6-27. Reflexiós hangtompító elvi vázlata
6-28. Többlyukú fúvóka beépítése az áramlásba
6-29. Áramlási akadály hatása a zajkeltésre Az akadálymentes áramlás gerjeszti a legkisebb zajt
6-30. Rezgésszigetelt (rugalmas) gépalapozás
6-31. Sugárzó (rezgő) felület csökkentése elkerülése (pl. hulladéktároló kialakításánál)
6-32. Csővezeték testhang-szigetelése
6-33. Ütközéses jellegű zajok keletkezésének megakadályozása a fellépő erőhatás erőváltozás időbeli „elnyújtásával” (pl. présgép kivágó szerszámának geometriájával)
6-34. Kerülő hangutak gép tokozása esetén (elvi vázlat)
6-35. Tokozott gépi berendezés szellőztetésének megoldása (elvi vázlat)
6-36. Zá árnyékolási tényező meghatározása
6-37. Példa közút szakaszokra bontására
6-38. Személygépkocsi hajtási és gumiabroncszaja a menetsebesség függvényében (Dr. Buna 1982)
6-39. Zajárnyékoló létesítmények kialakítási lehetőségei
7-1. Az ionizáció folyamata (Forrás: Stockley et al. 1995.)
7-2. Az α- β- és γ-sugárzás hatótávolsága és áthatoló képessége (Forrás: Stockley et al. 1995.)
7-3. A 238U bomlás-sora (Forrás: Botkin–Keller 1998.)
7-4. A magfúzió lényege (Forrás Stockley 1995.)
7-5. Az emberi szervezetet érő sugárhatások (Forrás: Takács 1994.)
7-6. Az emberiséget érő sugárzások megoszlása (Forrás: Koltay 1994.)
7-7. A determinisztikus sugárhatás az elnyelt dózistól és a sztochasztikus sugárhatás dózisegyenértéktől való függése (Forrás: Koltay 1994.)
7-8. Az elnyelt dózis és a dózisegyenérték számszerű értéke (Forrás: Koltay 1994.)
7-9. A különböző testrészeket érő természetes sugárhatások (Forrás: Förstner 1993.)
7-10. Az egyszeri egésztest besugárzás hatására bekövetkező elhalálozás valószínűsége (dózis hatásgörbe) (Forrás: Thyll 1996.)
7-11. A rák kialakulása a sugárzás elszenvedése után (Forrás: Sántha 1996.)
7-12. A Geiger számláló működési elve (Forrás: Stockley et.al. 1995.)
7-13. A Wulf-féle impulzusméter működési elve (Forrás: Stockley 1995.)
7-14. A szcintillációs detektor vázlata (Forrás: Csákány-Forrai 1984.)
7-15. A nukleáris fűtőanyag ciklus (Forrás: Miller 1988.)
7-16. Nyomottvizes reaktor vázlata (Forrás: Kerényi 1995)
7-17. Gázhűtéses reaktor vázlata (Forrás: Stockley et al. 1995.)
7-18. A tenyészreaktor vázlata (Forrás: Stockley et al. 1995.)
7-19. A kis és közepes aktivitású reaktorhulladékok tervezett tárolója Olkiluotoban (Finnország) (Forrás: Sántha 1996.)
7-20. A Nemzetközi Nukleáris Eseményskála
7-21. A radioaktív felhő terjedése Európában a csernobili reaktorbaleset (1986. április 26.) utáni napokban. A jobb alsó ábra: cézium-137 izotóp felszíni aktivitása 1000 Bq/m2-ben Park C.C. (1989) szerint (Forrás: Kerényi, 1995)
8-1. Ehrlich-féle összefüggés
8-2. Ökointenzitási mutatók változása
8-3. A gazdaság és természet kapcsolata
8-4. Ipari folyamatok választási hierarchiája
8-5. A környezetvédelmi koordinátor kapcsolatrendszere
8-6. A MOL EBK szervezeti sémája
8-7. A környezetvédelmi osztály helye a mátrix szervezetben
8-8. A dolgozók magatartását meghatározó tényezők
9-1. A környezet rendszerszemléletű közelítése
9-2. Példa az egyszerű ellenőrzőjegyzékre környezeti hatásvizsgálathoz (részlet a jegyzékből)
9-3. Példa leíró jellegű ellenőrzőjegyzékre (részlet a jegyzékből)
9-4. Példa a kérdőív jellegű ellenőrzőjegyzékre (részlet a jegyzékből)
9-5. A környezeti hatásvizsgálatok során használt mátrixok felépítése
9-6. Leopold-féle kölcsönhatási mátrix
9-7. Lépcsős (kereszthatás) mátrix
9-8. Hatásfolyamat-ábra bevásárló centrum építése (építési fázis, földmunkák, tereprendezés, betonozás)

A táblázatok listája

1-1. A napállandó relatív változása
1-2. „f” arányossági tényező
1-3. „ε” emissziós tényező
1-4. Napi melegvízfogyasztás adatok
1-5. Melléktermékek mennyisége és jellemzői
1-6. Cukortartalmú növényi alapanyagokból előállítható szeszmennyiség
2-1. Néhány levegőszennyező anyag mérgező és halálos koncentrációja
2-2. Néhány anyag szaglásküszöb értéke
2-3. Légszennyező anyagok jellemző adatai
2-4. A határértékekkel részletesen szabályozott szennyező anyagok területi besorolástól függő határértékei (µg/m3)
2-5. A határértékekkel szabályozott szennyezőanyagok területi besorolástól függő határértékei (µg/m3)
2-6. Az ülepedő por és egyes toxikus komponenseinek területi besorolásától függő határértékei
2-7. A szmogriadó intézkedéseit megalapozó szennyezőanyag-határértékek
2-8. Általános kibocsátási határértékek. Szilárd anyag és poralakú szervetlen anyagok (tervezet)
2-9. Általános kibocsátási határértékek. Gőz- vagy gáznemű szervetlen anyagok (tervezet)
2-10. Általános kibocsátási határértékek. Szerves anyagok (tervezet)
2-11. Általános kibocsátási határértékek. Rákkeltő anyagok (tervezet)
2-12. Szerves anyagok osztályba sorolása (tervezet)
2-13. Eljárás-specifikus határértékkel szabályozott technológiák (tervezet)
2-14. Eljárás-specifikus technológiai kibocsátási határértékek (tervezet)
2-15. 50 MWth és annál nagyobb hőteljesítményű, szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezések technológiai kibocsátási határértékei
2-16. A folyékony tüzelőanyaggal üzemeltetett berendezések technológiai kibocsátási határértékei
2-17. A gáz halmazállapotú tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezések technológiai kibocsátási határértékei
2-18. A gázturbinák technológiai kibocsátási határértékei
2-19. A villamos energia termeléséről, szállításáról, és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó 50 MWth és az ennél nagyobb bemenő névleges hőteljesítményű tüzelőberendezések éves engedélyezett összkibocsátása
2-20. Technológiai kibocsátási határértékek hulladékégetés esetében (mg/m3)
2-21. Üzemviteli feltételek hulladékégetés esetében
2-22. Dioxinok és furánok toxicitási tényezői
2-23. Néhány illékony szerves vegyület (VOC)
2-24. VOC kibocsátási határértékek az oldószerfelhasználás függvényében 1999/13/EC számú EU irányelv
2-25. Szennyező anyagok leválasztási eljárásai levegőből
2-26. A porleválasztók fontosabb adatai
2-27. Adszorbensek fajlagos felületét, mikro- és makropórustérfogata
2-28. Magyarország közúti gépjármű állománya (Darab)
2-29. Kőolaj, illetve abból készült benzin, gáz- és tüzelőolaj felhasználása Magyarországon (1000 tonna)
2-30. A belső égésű motor kipufogógázának összetétele (kipufogógáz tisztítóberendezés nélkül)
2-31. EU kipufogógáz emisszió előírások és hajtóanyagfogyasztás vizsgálatok gépjárművekre, össztömeg = 3500 kg (Vizsgálat görgős padon) (min. 4 kerék, össztömeg= 400 kg és max. sebesség //>//50 km/h)
2-32. ECE kipufogógáz emisszió előírások gépjárművekre, össztömeg = 3500 kg (Vizsgálat görgős padon) (min. 4 kerék, össztömeg //>//400 kg és max. sebesség //>//50 km/h)
2-33. EU/ECE kipufogógáz emisszió előírások dízelmotorral ellátott gépjárművekre, össztömeg //>// 3500 kg (Vizsgálat motor-fékpadon)
2-34. EU/ ECE dízelmotorok füstkibocsátásának mérése
2-35. Otto-rendszerű motorral hajtott személygépkocsi, valamint 3500 kg-ot nem meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi és autóbusz szennyezőanyag kibocsátásának határértéke Magyarországon [6. sz. melléklete a 6/1990.(IV.12.) KÖHÉM rendeletnek]
2-36. Dízelmotorral ellátott gépkocsi szennyezőanyag kibocsátásának megengedett határértékei típusjóváhagyás (típusvizsgálat) és a sorozatgyártás minőségének ellenőrzése esetén Magyarországon (az EURO-II előírással megegyezik) [A 21/1995.(XII.15.) KHVM rendelet 5.sz. melléklete] (Fajlagos kibocsátás g/kWh-ban)
2-37. Gépjármű, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, mezőgazdasági vontató és lassú jármű kipufogógázának megengedett szennyezőanyag-tartalma Magyarországon az időszakos környezetvédelmi felülvizsgálatnál [A 21/1995. (XII.15.) KHVM rendelet 4.sz. melléklete]
2-38. Néhány szaganyag szagának jellege és szagküszöbértékük (BOUSCAREN 1984, MINER 1975)
2-39. Szaganyagok jelenléte esetén kialakuló hatások és reakciók
2-40. Szaganyagok jelenléte esetén kialakuló hatások és reakciók főbb csoportjai
2-41. Néhány bűzös technológia szennyezett levegőjének szagkoncentrációja
2-42. Lehetséges szagcsökkentési eljárások költségei, alkalmazhatóságuk, hatásfokuk
2-43. Egységes immissziómérő állomásrendszer
2-44. Passzív monitorok adatai
3-1. Vízben oldott oxigéntelítettség értékei ahőmérséklet függvényében
3-2. Néhány tiszta vegyület KOI- és TOC-értéke
3-3. Néhány víztípus szervesanyag-értéke (mg/l)
2-4. A nitrogén oldódása vízben
3-5. A szabad ammónia és ammóniumion aránya (%) a pH és hőmérséklet függvényében
3-6. A nitrogénvegyületek koncentrációtartománya a kommunális szennvizek esetén (mg/l)
3-7. Szén-dioxid, hidrokarbonát és karbonát számítása az összes széntartalom értékéből
3-8. Néhány növényvédő szer vízoldhatósága, szagküszöbértéke és toxikussága
3-9. Néhány növényvédőszer-típus „ellenálló”-képessége a környezeti lebomlásokkal szemben
3-10. A növényvédő szerek vízben megengedhető koncentrációi (mikrogramm/l)
3-11. A szénhidrogének oldhatósága vízben (mg/l)
3-12. Felszíni vizek esetén kialakuló olajréteg jellemzői
3-13. Egyes talajok olajvisszatartó képessége
3-14. Fenolvegyületek íz-, szagrontó hatása és toxikussága
3-15. A különböző PCDD- és PCDF-izomerek száma
3-16. A PCDD/F határértékei (H) és irányértékei (I)
3-17. A fémkomplex-képzésnél figyelembe vehető szabályok
3-18. A fémek mérgező hatása vízben (g/m3)
3-19. A bakteriológiai mutatók alakulása a melegvérűek bélflórájában
3-20. Az ivóvíz-minősítés határértékei
3-20. Egyedi kutas vízellátás esetén a „tűrhető” kategóriára vonatkozó enyhébb határértékek
3-20. A víznyerőhely jellegétől függő határértékek
3-20. A víznyerőhely jellegétől (felszíni vízből nyert ivóvíz, talajvíz, védett rétegvíz) független határértékek
3-21. Ökológiai célú vízminősítési osztályok, irodalmi adatok alapján
3-22. Üdülési célú – rekreációs – vízhasznosítás minőségi követelményei, irodalmi adatok alapján
3-23. Szennyvíz-kibocsátási határértékek (mg/l)
3-24. Technológiai határérték a fehérpapír-gyártáshoz
3-25. A vizekbe jutó veszélyes anyagok jegyzéke (76/464/EEC)
3-26. Szennyvíztisztítási technológiák, elvárható vízminőségek és becsült tisztítási költségek (100 000 lakos egyenértékű telep esetén)
3-27. A településekről származó szennyvíz óracsúcs tényezői (tájékoztató értékek)
3-28. A szikkasztási feltételek tényezőinek besorolása
3-29. 1 m3/d szennyvíz elszivárogtatásához szükséges felület
3-30. Települési folyékony hulladékok és iszapok összetételének tájékoztató átlagos értékei az Mi 10–459/1–86 alapján
3-31. A háziállatok ürülékének átlagos összetétele (%)
3-32. Baromfiürülék kémiai összetétele
3-33. Alomanyagok vízfelszívó képessége és NPK-tartalma (%)
3-34. Kövér sertéstrágya fontosabb minőségi mutatói
3-35. Sovány sertéshígtrágya fontosabb minőségi mutatói
3-36. A sertéshígtrágya átlagos összetétele
3-37. A szarvasmarha-hígtrágya átlagos összetétele
3-38. Egy bőrgyári szennyvíz átlagos összetétele
3-39. Kenderipari szennyvizek jellemzői
3-40. A zsírtalanított gyapjúmosó víz átlagos összetétele
3-41. Textilfestéskor keletkező szennyvizek jellemzői
3-42. Az időegységre eső elméleti mintaszámítás
3-43. A vízminták tartósítása
3-44. Tájékoztató adatok a BOI5 meghatározásához
3-45. A nitrogénformák átszámítási faktorai
3-46. A szén-dioxidformák számítása a víz lúgosságértékei alapján
3-47. Az agresszív szén-dioxid számításához szükséges értékpárok (Leman, Reuss szerint)
3-48. Néhány olajtermék jellemző tulajdonsága
3-49. Néhány nyersolaj jellemző összetétele
3-50. A különböző olajmeghatározási módszerek összehasonlítása
3-51. A fémek kolorimetriás meghatározásának módszerei
3-52. Néhány elem kimutatási határa láng-, elektrotermikus atomizálással és ICP-vel (m/l)
3-53. A szennyvíziszap általános összetétele
3-54. A különböző elemek és szennyező anyagok megengedhető maximális tartalma a talajokban (mg/kg)
3-55. Határértékek a szennyvíziszap káros anyagtartalmára vonatkozóan mezőgazdasági hasznosítás esetén
3-56. A szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezése, ill. hasznosítási feltételrendszere
3-57. Szennyvíziszap-elhelyezés összehasonlító költségarányai
4-1. Néhány küszöbérték a „Holland listá”-ból
5-1. Az elszállított települési szilárd hulladék ártalmatlanítása területi egységenként, 1996 (1000 m3)
5-2. A keletkező hulladékok mennyisége néhány országban (et)
5-3. A fővárosi települési szilárd hulladék termikus hasznosítása szempontjából fontos főbb jellemzői 1991–1998. években
5-4. A fővárosi települési szilárd hulladék összetételének alakulása 1991–1998. években
5-5. A hulladékösszetétel további tendenciái
5-6. A hulladékokban előforduló kórokozók és az általuk okozott betegségek
5-7. A nem veszélyes termelési hulladékok mennyisége ágazatonként, 1995 (tonna)
5-8. A veszélyes hulladék évenkénti mennyisége és megoszlása eredeti (ezen belül fő- és alcsoportok) szerint
5-9. A hazai veszélyes hulladéklista (részlet)
5-10. A hulladékvizsgálati szabványok jegyzéke
5-11. A szilárd iszapszerű hulladékok általános analízise
5-12. A szilárd és iszapszerű hulladékok vizsgálatához javasolt analitikai módszerek („A” eredeti minta)
5-12. A szilárd és iszapszerű hulladékok vizsgálatához javasolt analitikai módszerek („B” szárított minta)
5-12. A szilárd és iszapszerű hulladékok vizsgálatához javasolt analitikai módszerek „C” Kioldás vízzel (elució)
5-13. Ipari hulladékok gyors analízise
5-14. A hulladékok fontosabb fizikai és kémiai jellemzői a kezelési eljárás meghatározásához
5-15. A hulladékok komplex környezeti hatásának vizsgálata
5-16. A hulladékminősítést megalapozó vizsgálatok
5-17. A hulladékhasznosítás előnyei
5-18. 1 t anyag felhasználásának energiaigénye (109 J/t)
5-19. A hulladékhasznosításhoz alkalmazható technológiák rendszertáblázata
5-20. Az épülettörmelék alkalmazási lehetőségei
5-21. A galvánfürdők hasznosításának módszerei
5-22. Hulladékkezelési eljárások
5-23. Az egymással összeférhetetlen hulladékok
5-24. A gyűjtőeszközök anyagával összeférhetetlen vegyi komponensek és elegyek
5-25. Tájékoztató a hulladékaprítók kiválasztásához
5-26. Folyékony és iszaphulladékok komponensszétválasztási eljárásai
5-27. Szilárd hulladékok komponensszétválasztási módszerei
5-28. A szilárd hulladékok komponensszétválasztási eljárásainak alkalmazási területei
5-29. A beágyazási eljárások jellemzői
5-30. Kémiai eljárások
5-31. Az egyes hulladékkomponensek jellemző megoszlása a füstgázban, a salakban és a pernyében
5-32. Beruházási költségek összehasonlító árarányai füstgáztisztítási eljárásoknál
5-33. A biogáz összetétele (%)
5-34. Biogáztermelő reaktorok kivitelezési változatai
5-35. Szivárgó vizek kezelése fizikai és kémiai módszerekkel
5-36. Szivárgó vizek kezelése biológiai módszerekkel
6-1. A hangsebesség különböző hőmérsékletű levegőben, néhány gázban és folyadékban (Heckl-Müller 1975 ill. Rieländer 1982 szerint)
6-2. Néhány anyag sűrűsége, rugalmassági modulusa, veszteségi tényezője és a hosszanti hullámok terjedési sebessége (Heckl 1975 és Fasold 1973 szerint)
6-3. Terc- és oktávsávok szabványos sávközépfrekvenciái és sáv-határfrekvenciái (MI 19401)
6-4. A gl levegőcsillapítási tényező értékei néhány frekvenciára a hőmérséklet és a relatív nedvességtartalom függvényében
6-5. Különböző anyagú lemezeknek a koincidencia elkerüléséhez szükséges vastagsága
6-7. Közúti közlekedési zaj mérési eredményeinek statisztikai elemzése
6-8. Az útburkolat kialakításátó függő korrekció, Kb
6-9. Az útkereszteződéstől függő korrekció, Kk
6-10. A hangvisszaverődésektől függő korrekció, Kh
7-1. Könnyű és közepes tömegű természetes radioaktív izotópok
7-2. Néhány fontosabb hasadóanyag fizikai és biológiai felezési ideje
7-3. Bomlássorok radonnal kapcsolatos jellemzői
7-4. A RaB és a ThB átlagos koncentrációja Magyarországon a nyári hónapokban
7-5. A radon (222Rn) és a toron (220Rn) relatív koncentrációjának változása a talajtól mért magasság függvényében
7-6. Magyarországi talajok csoportosítása természetes eredetű radiokatívizotóp-tartalmuk alapján
7-7. Növényi eredetű élelmiszerek átlagos radioaktivitási adatai
7-8. Szarvasmarha csontozatának és néhány takarmány 210Pb- és 210Po-aktivitása
7-9. Épületek 222Rn definitása
7-10. A testszövettől függő súlyozó tényezők (WT)
7-11. Ionizáló sugárzó anyagok az emberi testben
8-1. A megelőzési technológia várt előnyei
8-2. Az ISO 14 000 szabványrendszer feladatai
9-1. Egyszerű mátrix
9-2. Időfüggő mátrix
9-3. Nagyságrend mátrix
9-4. Tevékenységek és környezeti komponensek a Leopold-féle kölcsönhatás-mátrixban
9-5. Súlyozott mátrix telephely alternatívákra
9-6. Súlyozott mátrix technológiai alternatívára