Ugrás a tartalomhoz

Környezettechnika

dr. Barótfi István

Mezőgazda Kiadó

9.5. Környezeti hatásvizsgálati módszerek

9.5. Környezeti hatásvizsgálati módszerek

  • ellenőrzőjegyzékek;

  • mátrixok;

  • kvantitatív módszerek;

  • hálózatok;

  • hatásfolyamat-ábrák;

  • térképfedvények.

9.5.1. Ellenőrzőjegyzékek

Az egyszerű ellenőrzőjegyzékek (listák) lényegében a környezeti elemek és rendszerek valamilyen bontásban való felsorolását adják, információkérés vagy kérdés formájában megfogalmazva. A leíró ellenőrzőjegyzékek a környezeti tényezők felsorolásán túl felvilágosítást adhatnak a mérési módszerekről, a változások előrejelzésére alkalmas módszerekről és az eredmények elemzéséről is.

Az ellenőrzőjegyzékek tulajdonságait az alábbiakban lehet összefoglalni:

  • kategóriákra osztják a környezetet tényezők alapján;

  • elősegítik az egyes hatások rendszerszemléletű átgondolását;

  • összefoglalják, jellemzik a lehetséges hatásviselőket;

  • a változások értékeléséhez elkülönítve mutatják a hatásviselők jellemőit;

  • gyakran túl általánosan megfogalmazottak és nem teljesek;

  • átfedések fordulhatnak elő egy-egy listán belül;

  • a kategóriák száma nagy lehet, ami elterelheti a figyelmet az igazán jelentős hatásokról.

Az ellenőrzőjegyzékek metodológiája a környezeti tényezők egyszerű felsorolásától a magas szintű strukturáltságot mutató, a tényezők fontossági súlyozását tartalmazó jegyzékekig változhat.

Az egyszerű ellenőrzőjegyzékek a vizsgálandó környezeti hatások és tényezők listáját adják meg. A specifikus adatszolgáltatással kapcsolatos igények, mérési módszerek, hatás előrejelzés és értékelés vonatkozásában azonban információkat nem szolgáltatnak (9.2. ábra).

9-2. ábra - Példa az egyszerű ellenőrzőjegyzékre környezeti hatásvizsgálathoz (részlet a jegyzékből)

Példa az egyszerű ellenőrzőjegyzékre környezeti hatásvizsgálathoz (részlet a jegyzékből)


A leíró jellegű jegyzékek a környezeti tényezők és hatások felsorolását és vizsgálatát a mérési adatszolgáltatással kapcsolatos információkkal, hatás előrejelzéssel és értékeléssel együtt adják meg (9.3. ábra).

9-3. ábra - Példa leíró jellegű ellenőrzőjegyzékre (részlet a jegyzékből)

Példa leíró jellegű ellenőrzőjegyzékre (részlet a jegyzékből)


A kérdőív jellegű jegyzékek a megválaszolandó kérdések jegyzékét tartalmazzák. A kérdések a közvetlen, közvetett környezeti hatásokkal, a kedvezőtlen környezeti hatások csökkentését célzó intézkedésekkel, a hatások kedvezőtlen, kedvező jellegével, azok nagyságával stb. lehetnek kapcsolatosak (9.4. ábra).

9-4. ábra - Példa a kérdőív jellegű ellenőrzőjegyzékre (részlet a jegyzékből)

Példa a kérdőív jellegű ellenőrzőjegyzékre (részlet a jegyzékből)


9.5.2. Mátrixok

A közvetlen és közvetett környezeti hatások módszeres felismeréséhez egyenként meg kell vizsgálnunk, hogy a tevékenységi alternatívák egyes résztevékenységei, mint hatótényezők okozhatnak-e változást az egyes környezeti tényezők különböző állapotjellemzőiben.

A mátrixban (9.5. ábra) vízszintesen a lehetséges hatótényezőket (projekt komponenseket) kell felsorolnunk projekt alternatívánként és azok résztevékenységeikként. Függőlegesen az érintett környezeti elemek, rendszerek és azok állapotjellemzői (környezeti komponensek) sorolandók fel.

9-5. ábra - A környezeti hatásvizsgálatok során használt mátrixok felépítése

A környezeti hatásvizsgálatok során használt mátrixok felépítése


A mátrixok elkészítésének alépései:

  • A tervezett tevékenységek (projekt lépések ) felsorolása és csoportosítása időrendben:

    • építkezés (kivitelezés) alatt;

    • üzemelés alatt;

    • üzemelés után;

  • A vonatkozó környezeti tényezők (elemek, rendszerek, állapotjellemzők) felsorolása és csoportosítása:

    • fizikai-kémia, biológia, kulturális és társadalmi-ökonómiai stb. kategóriák szerint;

    • térbeli sajátosságok szerint;

  • A mátrix megbeszélése a felmérést végző csoport tagjaival, tanácsadókkal.

  • Döntés a hatások azonosításához használni kívánt besorolási technikáról (számok, betűk, jelölések).

  • Hatások azonosítása, értékelése, öszszegzése (számszerűsítés, dokumentálás).

Mátrixok csoportosítása:

  • Egyszerű mátrix

  • Időfüggő mátrix

  • Nagyságrend mátrix

  • Kölcsönhatás mátrix

  • Lépcsős (kereszthatás) mátrix

  • Súlyozott mátrixok

9.5.2.1. Egyszerű mátrix

A tevékenységi alternatívák részlépései és a környezeti komponensek között az elsődleges kölcsönhatások azonosítását szolgálja (9.1. táblázat).

9-1. táblázat - Egyszerű mátrix

Környezeti komponens

Projekt komponens

Építkezés

Irodaépület

Gyártócsarnok

Talaj

x

x

Flóra

x

x

Fauna

x

x

Levegőminőség

Vízminőség

x

x

Foglalkoztatottság

Közlekedés

x

x


Jelölés: x: kölcsönhatás állapítható meg a tervezett tevékenység (projekt komponens) és a környezeti komponens között.

9.5.2.2. Időfüggő mátrix

Az időfüggö mátrix számsorokat tartalmaz, ahol az első számjegy a projekt tevékenység első évére, a második számjegy a második évére stb. vonatkozik. A számérték egy előre definiált skálán jelzi a környezeti hatásokat (pl. 0: nincs környezeti hatás, 5: erős környezeti hatás állapítható meg) (9.2. táblázat).

9-2. táblázat - Időfüggő mátrix

Környezeti komponens

Projekt komponens

Építkezés (3 év)

Irodaépület

Gyártócsarnok

Talaj

210

122

Flóra

321

522

Fauna

321

421

Levegőminőség

332

333

Vízminőség

121

032

Foglalkoztatottság

121

352

Közlekedés

221

432


9.5.2.3. Nagyságrend mátrix

A nagyságrend mátrix a kölcsönhatások azonosításán túlmenően a hatások nagyságrendjére és/vagy jelentőségére is felvilágosítást ad (9.3. táblázat).

9-3. táblázat - Nagyságrend mátrix

Környezeti komponens

Projekt komponens

Építkezés

Irodaépület

Gyártócsarnok

Talaj

Flóra

• •

Fauna

Levegőminőség

Vízminőség

• •

Foglalkoztatottság

+

+ +

Közlekedés


Jelölés:

• Kismértékű negatív hatás

• • Nagymértékű negatív hatás

+ Kismértékű pozitív hatás

+ + Nagymértékű pozitív hatás

9.5.2.4. Kölcsönhatás mátrixok

A kölcsönhatás mátrix módszer egyike a legkorábban alkalmazott hatásazonosítási módszernek. A kölcsönhatás mátrix a projekt tevékenységek (résztevékenységek) felsorolását jelenti a mátrix egyik oldalán, míg a mátrix másik oldala mentén a megfelelő környezeti komponensek (környezeti elemek, rendszerek, állapotjellemzőik) vannak felsorolva.

A kölcsönhatás mátrixok több változatát használják a környezeti hatástanulmányokban, köztük a Leopold-féle mátrixot.

A Leopold-féle hatásmátrix jellemzője, hogy a hatótényezőket mátrix formában kapcsolja össze a hatásviselőkkel.

Az ismertetett mátrix módszert Leopold és társai fejlesztették ki (1971). A módszer 100 meghatározott projekt tevékenység, valamint 88 környezeti komponens használatán alapul (9.4. táblázat). A Leopold-féle mátrix kidolgozásakor számos tevékenységet vettek figyelembe és annak lehetőségét, hogy azok hatással vannak az egyes környezeti elemekre, rendszerekre (környezeti komponensekre). A mátrix sorai a hatásviselő környezeti elemeket és rendszereket jelenítik meg adott bontásban. Pl. a víz mint környezeti elem esetében első lépésben a felszíni és felszín alatti vizek elkülönítése történik, majd ezeket tovább lehet bontani a felszín alatti vizek esetében pl. talajvízre, rétegvizekre, parti szűrésű vizekre, karsztvizekre stb.

9-4. táblázat - Tevékenységek és környezeti komponensek a Leopold-féle kölcsönhatás-mátrixban

Projekt komponensek (tevékenységek)

Környezeti komponensek

Kategória

Leírás

Kategória

Leírás

A

Politikai

a

új, exotikus fajok

bevezetése

(megjelenése)

A

Fizikai és

kémiai

tulajdonságok

-

intéz

kedések

b

biológiai ellenőrzés

1

Föld

a

ásványi

nyersanyagforrások

c

élőhely (élettér) változás

d

talajfedettség

b

építőanyagok

megváltozása

c

talajok

e

felszín alatti vizek

d

felszíni formák

hidrológiájában

e

erőterek

bekövetkező változások

f

háttérsugárzás

f

vízelvezetés megváltozása

g

különleges fizikai tulajdonságok

g

folyó-és

áramlásszabályozás

2

Víz

a

felszíni víz

b

óceán

h

csatornázás

c

felszín alatti víz

i

öntözés

d

minőség

j

időjárás változás

e

hőmérséklet

k

égetés

f

vízutánpótlás

l

útburkolás és járdaépítés

g

hó, jég és az altalaj állandóan fagyott rétege

m

zaj és rezgésvédelem

B

Földhasz-

a

urbanizáció

3

Légkör

a

minőség (gázok, részecskék)

nálatválto-

b

ipari létesítmények

b

makro-és mikroklíma

zás, épít-

c

repülőterek

c

hőmérséklet

kezések

d

autópályák és hidak

4

Természetben

lejátszódó

folyamatok

a

áradások

e

utak és ösvények

b

erózió

f

vasutak

c

áthelyeződés (üledékképződés, csapadék)

g

kábelek és liftek

h

távvezetékek, csőhálózatok, folyosók

d

oldódás

e

ioncsere, komplexképződés

i

akadályok (elkerítés is)

f

tömörödés és leülepedés

j

csatornakotrás és kiegyenesítés, rendbehozatal

g

stabilitás (lejtők, hirtelen csuszamlás)

k

csatornaburkolat (támfal)

h

feszültség (földrengések)

l

kanálisok

i

levegőmozgási jelenségek

m

gátak

n

kikötők, mesterséges öblök

o

parti építmények

B

Biológiai

p

üdülőövezetek

tényezők

q

robbantás és fúrás

1

Növényvilág

a

fák

r

dózerolás és feltöltés

b

bokrok

s

alagutak és földalatti építmények

c

füvek

d

termesztett növények

e

mikroflóra

f

vízi növények

g

veszélyeztetett fajok

h

térbeli akadályok

i

ökológiai folyosók

2

Állatvilág

a

madarak

b

szárazföldi állatok, kétéltűek is

c

halak és kagylók

d

üledéklakók

e

rovarok

f

veszélyeztetett fajok

h

térbeli akadályok

i

ökológiai folyosók

C

Nyersanyag-forrás

a

robbantás és fúrás

C

Kulturális tényezők

b

külszíni bányászat

c

felszín alatti bányászat

1

Földhasználat

a

vad vidékek és nyitott területek

d

kútfúrás és vízelvezetés

b

vizes területek

e

kotrás

c

erdőgazdálkodás

f

fakitermelés, elsődleges

d

legeltetés

g

kereskedelmi halászat és vadászat

e

mezőgazdaság

f

lakott területek

g

kereskedelem

h

ipar

i

bányászat és kőbányászat

D

Feldolgozás

a

gazdálkodás

2

Pihenés, szabadidős tevékenységek

a

vadászat

b

állattenyésztés és legeltetés

b

horgászat

c

tejtermelés

c

vízi sportok

d

energiatermelés

d

úszás

f

fémipar

e

kempingezés és túrázás

g

vegyipar

f

piknikezés

h

textilgyártás

g

üdülőhelyek

i

fafeldolgozás

3

Általános

a

festői tájak, kilátópontok

j

olajfinomítás

érdeklődésre

b

vadonok

k

élelmiszer-termelés

számot tartó

c

nyílt területek

l

fafeldolgozás

dolgok

d

tájtervezés

m

papírgyártás

e

különleges fizikai tulajdonságok

n

terméktárolás

f

parkok és természetvédelmi területek

g

emlékhelyek

h

ritka és különleges fajok, illetve

ökoszisztémák

i

történelmi és archeológiai

nevezetességek

j

a megszokottól eltérő dolgok

E

Felszíni formák megváltoztatása

a

erózió-kontroll, teraszozás

4

Kulturális

a

kulturális szokások (életstílus)

b

bánya

b

egészség és biztonság

c

külszíni bányarehabilitáció

c

munkaerő-alkalmazás

d

tájrendezés

d

népsűrűség

e

kikötőkotrás

f

mocsárfeltöltés és vízelvezetés

F

Erőforrás megújítás

a

erdősítés

5

Termeléssel kapcsolatos infrastruktúra és tevékenységek

a

struktúrák

b

vadon élő állatállományok kezelése és szaporodásuk biztosítása

b

szállítási-hálózat (mozgatás,

elérés)

c

közművezetékek

c

talajvíz visszapótlás

d

hulladék-elhelyezés

d

műtrágyázás

e

korlátok

e

hulladék újrahasznosítás

f

folyosók

G

Közlekedésben történő változások

a

vasút

D

Ökológiai

a

víznyerők vizének

b

gépjárművek

kapcsolatok

sótartalomnövekedése

c

teherszállítás

b

eutrofizáció

d

szállítás (hajóval)

c

fertőzések és rovarok útján

terjedő fertőzések

e

légi közlekedés

f

folyami szállítás

d

tápláléklánc

g

ösvények, kábelek és liftek

e

talajfelszín sótartalomnövekedése

(szikesedés)

j

kommunikáció

k

csőhálózat

f

beavatkozás

g

egyéb

H

Hulladék-elhelyezés és hulladék-kezelés

a

óceánba történő elhelyezés

E

Egyebek

b

feltöltés

c

salak, elhordott talaj elhelyezése

d

földalatti tárolás

f

olajkút elárasztás

g

mélykúti elhelyezés

h

hűtővíz elhelyezés

i

városi hulladék, ideértve a szórófejes öntözésből eredőt is

j

folyékony halmazállapotú

hulladékok elhelyezése

k

stabilizáló és oxidáló tavak

l

szennyvízülepítő tartályok

(kereskedelmi és házi)

m

füst-és kipufogógáz emisszió

I

Vegyi kezelés

a

műtrágyázás

b

utak kémiai jégtelenítése

c

talajok vegyi stabilizálása

d

gyomirtás, rovarirtás

J

Balesetek

a

robbanások

b

szivárgások és csöpögések

c

működési, működtetési hibák


A mátrix oszlopai az adott projekt tevékenységek felsorolását tartalmazzák (technológiák, részlépések stb. szerint).

A mátrix egyeleme (interakciós négyzete) azt mutatja meg, hogy az adott technológiai lépés mely környezeti komponens esetén eredményezhet elméletileg állapotváltozást.

Ha hatás feltételezhető, a mátrix elemét átlós vonallal célszerű megjelölni az interakciós négyzetben. A második lépés a Leopold-féle mátrix használatában a kölcsönhatások leírása, számszerűsítésük nagyságrendjük és fontosságuk szerint.

A kölcsönhatás nagyságát a nagyságrend skála fejezi ki, és ez egytől tízig terjedő számértékkel írható el; tíz jelenti a nagy, egy a kis nagyságrendet. Pozitív előjellel a kedvező, negatív előjellel a kedvezőtlen kölcsönhatásokat tüntetik fel. A számérték meghatározásának a tényező objektív megítélésén kell alapulni, és a számértéket az interakciós négyzetbe behúzott átló felett szokás feltüntetni. A kölcsönhatás fontosságát fejezi ki a fontossági skála. A fontossági skála szintén egytől tízig terjed, tíz a nagyon lényeges kölcsönhatásra, egy a viszonylag kevésbé jelentős hatásra utal. A fontosság számértékének meghatározása a környezeti hatástanulmányt készítő interdiszciplináris munkacsoport szubjektív döntése és a számértéket az interakciós négyzetbe behúzott átló alatt szokás feltüntetné (9.6. ábra).

9-6. ábra - Leopold-féle kölcsönhatási mátrix

Leopold-féle kölcsönhatási mátrix


A Leopold-féle mátrix a tevékenységet a hatásviselőkkel jól össze tudja kapcsolni, de a folyamatokat nem képes bemutatni, leírni. Nem derül ki tehát az, hogy egy feltételezett hatás melyik más környezeti komponens változásának következménye.

A közvetett hatásokra a Leopold-féle mátrix nem ad információt, és a hatás valószínűségét sem adja meg.

A nagyságrend, fontosság skálán az értékmeghatározás önkényes, és emiatt az értékelésnél ezt megfelelő módon figyelembe kell venni. Tekintettel arra, hogy a Leo-pold-féle mátrixot sok, különböző projektre fejlesztették ki, emiatt az alkalmazásánál nehézségek merülhetnek fel. Ezen problémák a mátrix megfelelő módosításával küszöbölhetők ki.

A környezeti hatásvizsgálatokban más típusú kölcsönhatás mátrixok is alkalmazhatók. Pl. a potenciális hatásokat minden egyes projekt tevékenység esetében, akár előnyös, akár kedvezőtlen hatásokról van szó, a hatás jellegére utaló előre meghatározott betűkódokat alkalmazva azonosítjuk aszerint, hogy bizonyos nemkívánatos hatások megfelelő intézkedések révén enyhíthetők-e vagy sem.

9.5.2.5. Lépcsős mátrix

Lépcsős mátrix, amelyet kereszthatásmátrixnak is neveznek, használható a projekt komponensek (tevékenységek) másodlagos és harmadlagos hatásainak azonosítására az elsődleges hatások azonosítása mellett. A lépcsős mátrix esetében az alap kölcsönhatásmátrix mellett a környezeti komponensek vannak ábrázolva környezeti komponensek függvényében. Az egyes környezeti komponensek a többi környezeti komponensre gyakorolt hatása megadható. A 9.7. ábra bemutatja a lépcsős mátrix koncepcióját. A 3. projekt tevékenység hat a D környezeti komponensre: a D komponens változásai ezután változásokat okoznak az A és az C környezeti komponensben. Végül az A komponens változásai változást okoznak a B környezeti komponensben, míg az C komponens változásai változásokat okoznak a E környezeti komponensben. A lépcsős mátrix megkönnyíti a hatások nyomon követését és a környezetnek mint rendszernek a megismerését; közbenső módszert jelent az egyszerű mátrixok és a hatásfolya-mat-ábrák között. A többtevékenységű és többtípusú, valamint több hatásszintű lépcsős mátrixok vizuálisan bonyolultak lehetnek.

9-7. ábra - Lépcsős (kereszthatás) mátrix

Lépcsős (kereszthatás) mátrix


9.5.2.6. Súlyozott mátrixok

A súlyozott mátrixokat azzal a céllal fejlesztették ki, hogy a különböző alternatívák (telephely, technológiai alternatívák) összehasonlító értékeléséhez segítséget nyújtson. A környezeti komponensek relatív súlyozását követően a projekthez (pl. telephely alternatívához) is relatív súlyérték rendelhető a környezeti komponensek függvényében. A projekt a környezeti komponensre gyakorolt hatása egy skálán értékelhető (például egy 0–10 skálán). A környezeti komponens relatív súlyának és a projekt (telephely alternatíva) a környezeti komponensre gyakorolt hatásának a szorzatával, és azok összegzésével a projekt a környezetre gyakorolt hatása számszerűen értékelhető.

A 9.5. táblázatban egy szennyvízkezelő üzem három különböző telephely alternatíva esetében elvégzett hatásértékelése látható. A környezeti komponensekhez rendelt súlyértékek összege 100, a környezeti hatások egy 0-10 skálán vannak értékelve. A 9.5. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a „B” telephelyen létesítendő és működtető szennyvízkezelő üzem a legkedvezőbb a környezeti hatások szempontjából.

9-5. táblázat - Súlyozott mátrix telephely alternatívákra

Környezeti komponensek

A környezeti komponensek relatív súlya (x)

Alternatív telephelyek

A telephely

B telephely

C telephely

(y)

(xy)

(y)

(xy)

(y)

(xy)

Levegő

21

4

84

4

84

5

105

Víz

42

7

294

3

126

6

252

Zaj

9

6

54

6

54

8

72

Élővilág

28

6

168

3

84

4

112

Összesen

100

600

348

541


(y) Adott telephelyen a projekt a környezeti komponensre gyakorolt hatása (0–10)

A megvalósítandó technológiák is értékelhetők a technológiai (projekt) komponensek (műveleti egységek) a környezeti komponensekre gyakorolt hatásának a tükrében. A 9.6. táblázatban egy szennyvízkezelő üzemi technológia különböző technológiai komponensek (műveleti egységek) szerinti környezeti hatásértékelése látható egy adott alternatíva esetében. Természetesen ez különböző alternatívákra is elvégezhető, és az alternatívák ilymódon összehasonlíthatók.

9-6. táblázat - Súlyozott mátrix technológiai alternatívára

Környezeti komponensek

A környezeti komponensek relatív súlya

Technológiai (projekt) komponens, műveleti egységek

Szennyvíz-kezelő

Szivattyú-ház

Gyűjtő-medence

Kiegyenlítő

Összes

Levegő

21

10(i)

0

50

40

14 700

8(j)

6

8

Víz

42

100

0

0

0

33 600

8

Zaj

9

0

100

0

0

3 600

4

Élővilág

28

10

20

40

30

18 280

5

4

7

8

Összesen:

100

70 100


(i) A technológiai komponens relatív súlya (összesen: 100)

(j) A technológiai komponens a környezeti komponensre gyakorolt hatása (0–10)

A környezeti komponensek relatív súlyának és a technológiai (projekt) komponensek relatív súlyának a meghatározását követően a technológiai komponens a környezeti komponensre gyakorolt hatásának az értékelését kell elvégezni.

A technológiai komponens relatív súlyának és a technológiai komponens a környezeti komponensre gyakorolt hatásának a szorzatának és a környezeti komponens súlyának a beszorzásával az adott technológiai komponens a környezeti komponensre gyakorolt hatása megállapítható. Ez a teljes technológiára összesíthető a műveleti egységek figyelembevételével. Ilymódon a technológia a környezeti komponensekre (levegő, víz, zaj stb.) gyakorolt hatása meghatározható és azok összegzésével a projekt (technológia) a környezetre gyakorolt hatása értékelhető.

9.5.3. Kvantitatív módszerek

A kvantitatív módszerek alkalmazásával az összes hatás relatív fontosságát hasonlítjuk össze a hatások standard értékekhez történő viszonyításával és azok összegzésével. A kvantitatív módszerek közül a környezetértékelési rendszert ismertetjük.

A környezetértékelési rendszer (KÉR) alkalmazásával 78 környezetértékelési paraméter relatív fontosságát összemérhető egységekben fejezték ki, melyet paraméterfontossági egységeknek (PFE) neveztek.

A módszert az USA-ban a Battelle Columbus Laboratórium dolgozta ki. A 78 környezetértékelési paraméter négy osztályba (ökológia, környezetszennyezés, esztétika és humán érdekek) osztályba és 17 kvantitatív elem (fajok és populációk, tartózkodási helyek és közösségek, vízszennyezés, levegőszennyezés, talajszennyezés, zajszennyezés, terület, levegő, víz, növényzet és állatvilág, gyártott termékek, összetétel, neve-lés/tudomány, történelem, kultúra, közérzet, életvitel) kategóriába került besorolásra.

A KÉR-ben összesen 1000 paraméterfontossági egységet (PFE) jelöltek ki a paraméterekhez, először kiosztva a 4 osztályhoz, azután a 17 kvantitatív elemkategóriához és végül a 78 paraméterhez. Például meghatározták, hogy melyik a fontosabb az esztétika vagy a környezetszennyezés és azután jelölték ki a megfelelő relatív súlyokat.

A Battelle-féle környezetértékelési alapkoncepció szerint minden projekt alternatívára kifejleszthető egy mutató, amelyet környezeti hatásegységekben (KHE) fejeznek ki. Ennek a mutatónak a matematikai megfogalmazása a következő:

KH E j = i=l n (KM) ij (PFE) i MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aqatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8vrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbba9q8WqFfea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaWaaeaaeaaakeaacaWGlbGaamisaiaadweadaWgaaWcbaGaamOAaaqabaGccqGH9aqpdaaeWbqaaiaacIcacaWGlbGaamytaiaacMcadaWgaaWcbaGaamyAaiaadQgaaeqaaOGaaiikaiaadcfacaWGgbGaamyraiaacMcadaWgaaWcbaGaamyAaaqabaaabaGaamyAaiabg2da9iaadYgaaeaacaWGUbaaniabggHiLdaaaa@4AB4@

ahol:

KHEj – környezeti hatásegység a j-ik projektváltozathoz

KMij – környezetminőségi skálaérték az i-ik környezeti tényezőhöz és a j-ik projekt változathoz

PFEi – paraméterfontossági egység az i-ik környezeti tényezőhöz.

A rendszer alkalmazása abból áll, hogy alapadatokat gyűjtenek a környezeti tényezőkre és funkcionális összefüggések használata révén elvégzik az adatok környezetminőségi skálaértékekké való átalakítását. A paraméterbecslések környezetminőségi skálaértékké való átalakításának segítésére összefüggéseket alkalmaznak a rendszerben használt paraméterek mindegyikének az esetében. A paraméterértékek az abszcisszatengelyen vannak ábrázolva, míg a környezetminőségi skálaérték az ordinátatengelyen szerepel. A környezetminőség 0-tól 1-ig terjedhet, ahola0a nagyon rossz minőséget és az 1 a nagyon jó minőséget jelenti.

Ezeket a skálaértékeket szorozzák a megfelelő paraméterfontossági egységekkel és összegzik azokat, hogy egy összesített környezeti hatásegység értéket kapjanak az alapállapot meghatározása céljából. Minden projektváltozat értékeléséhez szükséges a vizsgált környezetértékelési paraméterek (környezeti tényezők) feltételezett változásának az előrejelzése. A tényezők előrejelzett értékeit környezetminőségi skálaértékekké konvertálják felhasználva a megfelelő funkcionális összefüggéseket. A környezetminőségi skálaértékeket megszorozzák a paraméterfontossági egységekkel és összegzik, hogy megkapják az összesített környezeti hatásegység értéket minden egyes projektváltozat esetében. Ezen értékelési rendszer lehetővé teszi az összefüggések feltárását a különböző projekt alternatívák között a meghatározott környezeti tényezők, elemek és osztályok szempontjából. Szakmai véleményt kell alkotni a numerikus eredmények értelmezéséhez, az összehasonlító elemzés szem előtt tartásával.

A numerikus értékelési rendszer a KÉR-ben olyan eszközt ad, amely vezérfonalként szolgálhat a hatáselemzés esetében. A KÉR nagyon jó szervezeti módszertan, és mint ilyen, segíti a rendszeres, mindent magában foglaló megközelítéseket, valamint a kritikus változások azonosítását.

A módszer a társadalmi, gazdasági tényezőknek viszonylag kis hangsúlyt ad, és a módszerrel kapott numerikus eredményeket minden esetben szakmai értelmezésnek kell alávetni.

9.5.4. Hatásfolyamat-ábra

A felismert hatásösszefüggéseket, hatásfolyamatokat célszerű folyamatábrák elkészítésével szemléltetni. Ennek célja, hogy a felismert kölcsönhatásokat (ok-okozati összefüggéseket) könnyen áttekinthető és megérthető formában mutassuk be.

A hatásfolyamat-ábrák felépítésének lépései:

– a környezeti hatást kiváltó projekt (tevékenységi) alternatívák megnevezése;

  • az egyes tevékenységi alternatívák hatótényezőnek számító résztevékenységeinek számbavétele;

  • az elsődleges környezeti változások azonosítása;

  • a valószínűsíthető környezeti változás jellegének, nagyságrendjének, időtartamának stb. meghatározása;

  • az elsődleges hatások következményeinek átgondolása a másodlagos és harmadlagos hatások megállapítása céljából;

A hatásfolyamatábra (9.8. ábra) második oszlopa a hatótényezőket sorolja fel olyan csoportosításban, hogy a hatótényező mely környezeti komponensre fejt ki közvetlenül hatást. A környezeti komponensek közül általában az embert – mint a végső hatásviselőt – a folyamat végére kiemeljük.

9-8. ábra - Hatásfolyamat-ábra bevásárló centrum építése (építési fázis, földmunkák, tereprendezés, betonozás)

Hatásfolyamat-ábra bevásárló centrum építése (építési fázis, földmunkák, tereprendezés, betonozás)


A hatótényezők felsorolása után következik a folyamat következő lépése: a közvetlen hatások bemutatása. Ezt szemlélteti a 9.8. ábra harmadik oszlopa. Ezek után következik a közvetett (másodlagos, harmadlagos) hatások számbavétele.

9.5.5. Térképfedvények

A környezetvédelmi eljárásokban a térképfedvényeket gyakran használják a környezeti hatások nagyságának és térbeli kiterjedésének a bemutatásához. A környezeti tényezők (pl. levegő, víz, zaj, élővilág stb.) szerint készített térképfedvények révén az egyedi hatásterületek meghatározhatók.

A térképfedvények átlapoltatásával a projekt teljes hatásterülete megállapítható.

9.5.6. Hatásazonosítási módszerek összehasonlítása

A leírtak alapján az alábbi következtetéseket lehet levonni:

  • Minden felsorolt hatásazonosítási módszernek van potenciális előnye a környezeti hatásvizsgálatok során;

  • A környezeti hatásvizsgálatok során a felsorolt módszerek közül több is alkalmazható;

  • Minden felsorolt módszernek vannak előnyei és korlátai;

  • Számos hatásazonosítási módszert kifejlesztettek, de nincs olyan általános módszer, amely minden tevékenység/projekt/beruházás környezeti hatásvizsgálata során alkalmazható lenne. A legmegfelelőbb, ha a módszereket eszközként kezeljük, amelyeket alkalmazni lehet a hatásvizsgálat folyamán. Ebben az értelemben min-den hatásazonosítási módszer projekt és helyszín specifikus lehet.