Ugrás a tartalomhoz

Környezettechnika

dr. Barótfi István

Mezőgazda Kiadó

9.4. A környezeti hatásvizsgálat végrehajtásának lépései

9.4. A környezeti hatásvizsgálat végrehajtásának lépései

A környezeti hatásvizsgálat elvégzése során az alábbi lépéseket kell követni:

  • hatótényezők meghatározása;

  • hatásfolyamatok feltárása;

  • hatásterület előzetes lehatárolása;

  • a környezetállapot leírása;

  • a hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése;

  • az állapotváltozások értékelése.

9.4.1. Hatótényezők meghatározása

A hatótényezők a környezeti változások okai, ezért megjelenítésükhöz a vizsgált tevékenységet olyan önálló részekre kell felbontani, amelyek mint hatótényezők jelennek meg. E lépést körültekintően elvégezve, a vizsgálni szükséges hatásfolyamat feltérképezése megkönnyíthető.

Vegyük példa gyanánt egy függőpályás, kőzúzalékot szállító új rendszer hatásvizsgálatát, ahol meg kell határozni a szállítás okozta hatótényezőket. Első látásra nyilvánvaló hatótényező a területfoglalás, a felépítmény léte, amely a tájképváltozás alapja. További hatótényező a szállítási művelet, amely zaj-és rezgéskibocsátással jár, a porképződés, amely levegőszennyeződéssel jár és veszélyezteti az élővilágot, talajszennyezést okoz stb.

9.4.2. A hatásfolyamatok feltérképezése

A hatásfolyamatok feltérképezése során fel kell sorolni azokat a folyamatokat, amelyeket a hatótényezők ismeretében vizsgálni szükséges. A valószínűsíthető hatásviselő meghatározása céljából számba kell venni a lehetséges kölcsönhatásokat.

Tekintsünk például egy iparvállalati szennyvízkibocsátás esetét. Feltételezzük, hogy az iparvállalatnál szennyvízkezelő üzem működik, és a szennyvizet az előkezelést követően egy folyóba vezetik.

Hatótényező

Hatásfolyamat

Szennyvíz kibocsátás

keveredés a befogadóban (vízminőségi paraméterek változása)

Vízi élővilág életfeltételeinek romlása

Levegő minőség romlás (levegőminőségi paraméterek változása)

Élővilágot és/vagy embert érő káros egészségügyi hatások

9.4.3. Hatásterület előzetes behatárolása (hatásterület-becslés)

A KHV kereteinek meghatározásához feltétlenül szükséges, hogy becsléssel behatároljuk azt a hatásterületet, amelyen belül a környezet állapotváltozásai értelmezhetők. A hatásvizsgálat kezdetén az indokolható legnagyobb hatásterületből indulunk ki. Ezt a hatásterületet kell pontosítani a hatásvizsgálat előrehaladtával nyert új információk alapján.

A hatásterület nagyságát, elhelyezését befolyásoló tényezők:

  • a javasolt létesítmény területi kiterjedése;

  • a hatótényezők nagysága, intenzitása;

  • az érintett környezeti tényező (elem, rendszer) sajátosságai, a hatásviselő érzékenysége,

A hatásterület megállapítását célszerű úgy elvégezni, hogy a különböző becsült hatásterületeket egymásra helyezzük. Külön térképfedvényeket készíthetünk a különböző kritikus szennyezőanyag-koncentrációkra, a környezeti zajterhelésre, az ökológiai rendszerek zavarására vagy megszüntetésére vonatkozóan.

A hatásterület nem egy adott területet, hanem különböző, egymással átfedésben lévő területeket foglal magába, ahol a tervezett vagy működő létesítmény a környezet állapotát befolyásolja.

9.4.4. A környezetállapot leírása

Az állapotváltozások becslésének folyamatában lényeges lépés a hatásterületen lévő környezeti elemek és rendszerek állapotának a leírása. A legtöbb esetben elsősorban minőségi jellegű, valamint átfogó mennyiségi adatok szolgálnak a vizsgálat kezdeti szakaszában a környezet, a környezetállapot leírására.

Az egyes környezeti tényezők felsorolása helyett sokkal fontosabb, hogy a közöttük fennálló kapcsolatok megvilágításba, illetve a környezetállapot leírásába bekerüljenek.

Fontos, hogy ismerjük a környezet reagálását az adott hatótényezőre, amelyet az érintett elem vagy rendszer érzékenysége határoz meg.

9.4.5. A hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése

A hatótényezők a közvetlen és közvetett hatások és a hatásterületek ismeretében a hatásfolyamatok becsülhetők. A becsléseknek azokra a hatásokra kell kiterjedniük, amelyek lényegesnek tekinthetők és minősíthető állapotváltozást eredményeznek az egyes környezeti elemek és rendszerek esetében.

A változások becsléséhez első lépésként a közvetlen hatás okozta változásokat kell felmérni, majd ezek függvényében a közvetetteket.

A hatások értékelésénél és minősítésénél figyelembe kell venni:

  • a hatás időbeliségét;

  • a hatás térbeli kiterjedését;

  • a felhasznált információk és előrejelzés pontosságát;

  • a várható nemkívánatos hatások csökkentésének lehetőségét;

  • az érintett vagy megszüntetett értékek ritkaságát és pótolhatóságát;

  • az előírt határértékeket és értékelési kategóriákat.

9.4.6. Az állapotváltozások értékelése

A hatások értékelése átfogó minősítést jelent és tartalmazza az értékeléshez szükséges, a hatások jellegére, a számításokra, a becslések korlátjaira vonatkozó információkat is. Az értékelés történhet:

  • egészségügyi szempontból;

  • ökológiai szempontból;

  • településkörnyezeti szempontból;

  • tájhasználati szempontból.