Ugrás a tartalomhoz

Környezettechnika

dr. Barótfi István

Mezőgazda Kiadó

9. fejezet - 8. Környezetvédelem a vállalati gyakorlatban

9. fejezet - 8. Környezetvédelem a vállalati gyakorlatban

8.1. A vállalatok és a globális környezeti kihívás

A gazdaság számára a környezetvédelem a 21. század minden bizonnyal legjelentősebb kihívását jelenti. Ha feltételezzük, hogy a jelenlegi környezetterhelés a földi élet számára még elviselhető, akkor is a következő negyven évben azzal kell számolnunk, hogy az évi átlagos mintegy 5%-os gazdasági növekedés miatt az egy főre jutó GDP átlagosan mintegy ötszörösére, a Föld népessége a jelenleginek közel duplájára, kb. 10 milliárdra nő. A duplázódó népesség egyre többet szeretne fogyasztani, ami a Föld számos régiójában nagyon is indokolt, hiszen például Ázsia túlnépesedett területein vagy Afrikában embermilliók éheznek és reményük is alig van arra, hogy életük során valaha is jól tápláltak legyenek. Ezek a számok viszont azt jelentik, hogy a környezet terhelését csak akkor leszünk képesek úgymond „szinten tartani”, ha a GDP egy dollárjára jutó környezetterhelést (természeti erőforrásigény, káros emissziók, területhasználat, erózió stb.) a jelenlegi mintegy egy tizedére csökkentjük. A fentieket fejezi ki Ehrlich-Ehrlich alábbi összefüggése, melyet a 8.1. ábra mutat.

8-1. ábra - Ehrlich-féle összefüggés

Ehrlich-féle összefüggés


Miután – mint láttuk – a szorzat első két tényezője a következő negyven évben jelentősen nő, a környezetterhelés csak akkor nem nő, ha a harmadik tényezőben az úgynevezett ökointenzitási mutatóban jelentős, mintegy 90%-os javulás következik be (8.2. ábra).

8-2. ábra - Ökointenzitási mutatók változása

Ökointenzitási mutatók változása


Érdekes, de egyáltalán nem meglepő, hogy ez utóbbira jó esélyek mutatkoznak annak ellenére, hogy miközben a környezetvédelem elmúlt 30 éves története kifejezetten kudarcok sorozata. Nem sikerült megváltoztatni azokat a gazdasági elveket, amelyek miatt a gazdaság a munkaerővel kifejezetten takarékoskodik (és emiatt ebből felesleg mutatkozik, ami társadalmi problémákhoz, sokak életminőségének katasztrófáihoz vezet), míg a nyersanyagokkal, energiahordozókkal kifejezetten „pazarlóan” bánik ezek forrásainak kimerülését okozva és eközben veszélyeztetve a Föld természetes anyagi körfolyamatainak működését.

A kudarcnak csak egyik oka az úgynevezett túlnépesedési probléma, szerintünk ennél jelentősebb mozgató erő a pozitív reálkamat magas szintje, ami a vállalkozások számára a reálkamatot meghaladó mértékű profit elérését kényszeríti ki rövid távon, ami igen jelentős növekedési kényszert jelent. Ehhez adódnak hozzá még az elosztási egyenlőtlenségek miatti fejlődési problémák.

Amikor a fentiekben azt állítottuk, hogy a GDP egységére jutó környezetterhelés a következő negyven évben jó eséllyel tizedére csökkenthető, két tényező együttes hatására gondoltunk:

  • a tudomány és a technika fejlődése új távlatokat nyit a gazdaságban a környezetkímélő megoldások előtt (elég, ha például a energetikai hatásfok javulására vagy a miniatürizálásra utalunk),

  • a másik jelentős tényező a GDP szerkezetében keresendő, nevezetesen, hogy éppen a legmagasabb egy főre jutó GDP-jű fejlett országokban a GDP egyre nagyobb hányada szellemi vagy egyéb szolgáltatásból származik, aminek a GDPhez való hozzájárulása a nemzetközi gazdasági elszámolásokban ráadásul jelentősen túlértékelt, de aminek fajlagos környezetterhelése kisebb.